Miért utálják ilyen sokan a gyerekeket?

Elmorzsolok érted egy könnycseppet. :(

Amúgy te csak a szokásos esti troll vagy, de semmi gond, jót labdáztunk. :)

Amúgy ha érdekel nagyon jó voltál, de itt végleg lebuktattad magad. Ez a csepp már kicsordult.

"Szerintem 100 gyerekbol 95 alapvetoen aranyos es jol nevelt, 4 problemasabb/hisztisebb, es egy olyan akit tenyleg nehez elviselni, de neki a szulei is full idiotak.

"

Milyen szar lehet az érzés, amit magadnak sem mersz beismerni. Sok ember meg sem teszi, mert az agyuk védi önmagát. És talán ez a legnagyobb tragédia.

Ha valaki azt kívánja, bárcsak soha ne lett volna gyereke.

Ezzel szembenézni iszonyú lehet, így inkább másokat győzünk meg arról, hogy ez muszáj. És ők a nem normálisak, nem mi. Vagy gonoszak vagyunk, és azt kívánjuk, ők is rontsák már el az életüket egy kölyökkel, az nem járja, hogy nekem szívni kell, ő meg boldog. Vagy csak egyszerűen meggyőzzük őket arról, hogy mi igenis boldogok vagyunk. Ha már magunkat nem tudjuk meggyőzni.

Hát nem tudom, nekem spec férfiként a gyerekekkel nincs különösebb bajom - gyerekek - a gyerekes szülők nagy részével sokkal több.

Herótom van azoktól a nőktől, akik "férjnek és apának való"-t keresnek társ helyett, és rettegtem attól, hogy kifogjak egy ilyent.

Herótom van azoktól a szülőktől is - nemtől függetlenül - akik különös ok nélkül a gyereket a társuk elé sorolják... (ahelyett, hogy mellé)

Szintén kiütést kapok azoktól is, akik "csak Én és az ÉN gyerekem" módra akkor is saját magukat és a saját gyereküket tolják előre, ha másoknak ezzel ártanak.

Nem utolsó sorban azt is rühellem, hogy a mai társadalmak a gyereket eszközként használják a szülők értékrend-béli befolyásolására.

Végül meg férfiként pünkt le...om az "én nevem", meg az "én vérem/génjeim" problematikát, szerintem ez az önző emberek sajátja.

"ellenben Dunát lehet rekeszteni a "kedves érdeklődőkkel" akik hetente kétszer nagyon "tapintatosan" érdeklődnek a baba project iránt. "

Most oszinten, az az en hibam hogy hulyekkel vagy korulveve?

En soha az eletben nem erdeklodtem senkitol hogy "na mikor jon a gyerek". De megmondom neked oszinten, tolunk se erdeklodott soha senki, vagy ha igen, akkor en nem emlekszem ra, es biztos nem okozott bennem akkora lelki valsagot mint itt nehanyotokban.

Ha benned ekkora frusztraciot okoz hogy valaki meg meri ezt toled kerdezni, akkor biztosan tele vagy belso feszultsegekkel, lehet hogy tudat alatt.

Talan nem artana egy kis idot az onmegismeresre forditani.

En nem szeretem a halat. Ha valaki megkerdezi valami kerti partin hogy akarok-e grillezett halat akkor udvariasan megkoszonom es elutasitom. Ha eroskodik akkor elmondom hogy nem szeretem a halat. Ha elkezdi fejtegetni hogy milyen finom a grillezett hal, akkor mosolyogva vegighallgatom, sot bologatok hogy bizonyara igy van, de en sajnos nem szeretem.

De emiatt nem kezdem el utalni a halakat, sem a halevoket, es nem jovok el a netre kiirni egy kerdest, hogy "miert utaljak ilyen sokan a halakat" utana pedig kifejtenem hogy en rettentoen utalom ezeket a kis nyalkas, pikkelyes, uszonyos undorito dogoket, csak tatognak meg uszkalnak meg csupa ilyen halas dolgokat csinalnak egesz nap, hat mondjatok meg nem undorito?

:)

En amugy elnezest kerek , ha barkinek beletapostam a lelki vilagaba, de azt hiszem nagyon normalisan fogalmaztan az elejen, de miutan jottek a szamomra, serto, degradalo megjegyzesek, nagyon duhos lettem.

Igen nem szeretem a gyerekeket, de ezzel senkit nem bantok, foleg, hogy nem is mutatom ki annyira, hogy meg a legtobb kornyezetemben levo ember meg azt is hiszi, hogy szeretem oket.

Ha csak vmi 1-2 eve jott volna ezt ram , akkor azt mondom oke, el lehet konyvelni hulyenek, de bennem mar gyerekkorom ota ez meg van. Holott rendes, csaladban nottem fel szereto szulokkel, testverekkel.

# 85/89

Pedig oszinten igy gondolom.

Nagyon sok gyereket volt modunk megismerni egeszen kiskortol kezdve a kiskamasz korig (most itt tartunk)

A tulnyomo tobbseg teljesen normalis, aranyos, szeretnivalo kis kolyok.

Minden csoportban, osztalyban van egy-ket problemasabb gyerek, de nekik a szulok is problemasabb.

Mondjuk ehhez hozzatartozik, hogy inkabb kozeposztalybeli helyeken forgunk, egy borsodi kis faluban nyilvan masok az aranyok, mint egy nagyvarosban.