Mit csináljak, ha nem tudom elviselni, hogy a nővérem utálja a gyerekemet?

Nekem is megáll az eszem tőled, ugyanis te azt várod el, hogy egy felnőtt ember 100%-ban alkalmazkodjon egy olyan dologhoz, amitől a hideg rázza! Itt nem alapvető illemről van szó, ne keverd már a szezont a fazonnal! Az mióta alap illem, hogy nem vagyok képes tiszteletben tartani a másik érzéseit és rá akarok erőszakolni valamit, amit ki nem állhat?! Súlyos fogalmi zavarban szenvedsz.

Arra miért nem válaszolsz, hogyha te speciel írtózol valamitől, hogyan esne ha te rendszeresen rád akarják erőltetni?? Meg arra, hogy te tényleg szeretsz minden egyes embert kerek e földön? Mert nyilván egyik sem igaz, csak ha valaki a kutyákat nem bírja az oké, sőt ha vendégségbe jön kazán elvárható hogy a házigazda esetlegesen zárja el arra az időre, ha valaki nem csípi a másikat, mert unszimpatikus a feje, az is rendben van, miért kéne vele beszélnie, bezzeg ha valaki a gyerekekért nem rajong, az rohadjon meg és igen is 100%-ban alkalmazkodjon. Vicc a köbön.

Egyetlen egy szót hadd javítsak ki. Nem dologról van szó,hanem személyekről.

És álaszolok, ez a legkevesebb: megosztom veled életem "sanyarú" eseményeit. Ráhibáztál arra hogy utálom a kutyákat, de sok van a környezetemben. Nem rég egy barátom megkért arra, hogy fogjam meg a pincsijét, amíg kiáll az autóval. (Hogy ne szaladjon ki az útra.) Komolyan elvárta tőlem, hogy egyetlen percig megérintsem azt az állatot, micsoda kényszer! Nem tartotta tiszteletben az érzéseimet, most szakítsak meg vele minden kapcsolatot? (XD) Képzeld, megnyalta a kezem! Úristen le fog rohadni...

A kérdező nővérének elég lenne mosolyognia, szerintem ezt bőven túlteljesítettem.

Figyelj amíg nem vagy azon az értelmi szinten, hogy képes legyél felfogni, amit itt jó néhány kommentelő világosan és érthetően leírt, addig teljesen felesleges neked bármit is mondani, hisz érdemben nem tudsz semmit sem reagálni. Hisz eddig csak annyit tudtál magadból kipréselni 100%-ban a kérdező nővérenek kell megoldani ezt helyzetet, illetve azontúl hogy érzelmi zsarolós dumákkal akarod kierőszakolni a másikból a nem létező érdeklődést a gyerekek iránt, miszerint kárt okoz neki. Erre nem lehet már mit mondani.

Nekem is vannak olyan barátaim, akik nem szeretik a kutyákat és képzeld RENDSZERESEN egyik sem képes elviselni, ha a közelében liheg egy, azt meg főleg nem, ha megnyalogatja vagy raugrik esetleg. De tovább megyek, hogy ne csak állatokról beszéljünk. Vegyük a számunkra bármilyen oknál fogva nem szimpatikus embereket. Milyen jogon várjuk el, hogy bájologjon bárki egy olyan személlyel, akit ki nem állhat? Egyébként a valóságban épp hogy senki nem szokott fennakadni az ilyenen, nem kedveli, hát bumm, van ilyen. Akkor a gyerekeket miért kéne kötelező jelleggel szeretni? Tudod egy gyerek rengeteg olyan tulajdonsággal rendelkezik, amitől sok embernek égnek áll a haja és ösztönösen próbálja kerülni. Ezzel nem lehet mit kezdeni, a kérdező nővére próbálja leplezni, de ha valami/valakit zsigerből nem bírsz elviselni, az ellen nem fogsz tudni mit tenni, próbálkozhatsz, de akaratlanul is vághatsz olyan fejet, amiből lejön hogy számodra ez kellemetlen, ez van. Nehogy már emiatt bárkit megkövezzünk.

A kérdező pontosan ismeri a nővérét, mindig is tudta, hogy nem szereti a gyerekeket, nem is értem miből gondolta, hogy majd az övé más lesz. Az meg abszolút nonszensz, hogy fel van háborodva, amiért nem ad neki puszit és nem veszi a kezébe. Na és akkor mi van?? Adjon neki puszit ő és vegye fel ő, elvégre az ő gyereke. Vagy ott a többi rokon, aki biztos szívesen és örömmel megteszi ezt. Tényleg felfoghatatlan miért egy olyan embert kell ezzel nyaggatni, aki a háta közepére sem kívánja az egészet. Hol ebben a logika??

"De miért olyan nehéz megérteni, hogy valaki szimplán UNDORODIK a gyerekektől? Nem kell fóbiának lennie, "szimpla" undor elég.."

Hagyd, ugy latszik erre a kerdesre raugrottak a pszichopatak akik szerint teljesen oke kifejezni egy gyereknek ha ők "UNDORODNAK" a gyerektől, ( Kb ilyenekrol szol a mérgező szulok konyv, oke hogy nem lesznek talan szulok de remelem mostohaszulok se nagynenik)

es szerintuk nem ők a bunkok hanem az anyuka tukmalja rajuk ha a gyerek odamaszik hozzajuk amikor mindenki a nagyszuloknel van vendegsegbe es ők nyugogdtan fintotogva elhuzodhatnak. Nekik nem kell tekintettel lenni masokra csak masoknak kell tekintettel lenni rájuk.

Itt néhányaknak tényleg nem haladja meg az értelmi képessége egy sült krumpliét. Hányszor kell még leírni, hogy a kérdező nővére NEM UTALKOZIK NYÍLTAN és PRÓBÁLJA leplezni az érzéseit, ami nem egyszerű?!

Amúgy a nővér egész pontosan hol is várta el, hogy a húga hozzá alkalmazkodjon?? Azzal várná el, ha megkérné, hogy ne hozza a kölköt, mert őt zavarja, de erről szó nincs. Ő nem kér ilyet, hisz ilyet senki nem kérhet a másiktól, ugyanilyen alapon a hugica se várja el, hogy a testvére, aki kiskora óta ki nem állhatja a gyerekeket, az övével bájologjon meg puszilgassa és ölbe vegye. Oda-visszaműködik ám a dolog.

Én azt nem értem milyen jogon várjuk el, hogy egy ember, aki nem szívleli a kiskölköket igen is változzon meg csettintesre és vágjon hozzá jó pofát meg foglalkozzon vele, ha úgy jön ki a lépés. 🤷🏻

Igen csak ennyit, a mondandód többi része pont ugyanennyire volt hasznos. Addig amíg nem akarod vagy csak szimplán nem bírod felfogni, hogy semmi értelme ráerőszakolni a másikra azt, amitől irtózik, azzal nem lehet mit kezdeni. Azontúl pedig nem is elvárható.

De biztos sokkal jobb, ha az arcára kiült undorral ugyan, de felveszi az ölébe a gyereket.... Sokkal jobb. :) Ja, nem. Mindegy, ti soha nem lesztek képesek elfogadni, hogy nem mindenki esik hasra egy gyerek láttán, ezt őszintén sajnálom, de ez legyen a ti bajotok.