Mit csináljak, ha nem tudom elviselni, hogy a nővérem utálja a gyerekemet?

26-os, nálunk pont ez van, én ignorálom a két kisgyereket, (sosem mondom, hogy utálom, mert nem is utálom, csak nem érik el az ingerküszöbömet.)

Ha valami csoda folytán egy évben egyszer benéznek ide (mert amúgy a férjem járkál hozzájuk), akkor jó képet vágok hozzájuk, de pont most gondolkoztam, nem érintettem meg még egyiket sem a 3 és 4 év alatt. Van ilyen, de ez nem fóbia, és nem utálat, szóval kár ezt ilyen szélsőségesen kezelni.

Nálunk is hasonló a helyzet. Az öcsém nem nagyon tud mit kezdeni a fiammal, tudom, hogy alapvetően gyűlöli a gyerekeket, gyerekzsivajt, mindent. Szüleinknél viszont találkozik vele évi párszor. Én nem várom el tőle, hogy körbe ugrálja, cserébe ha a gyerek véletlenül odamegy hozzá, akkor normálisan tovább terelgeti másik irányba és nem mogorva vagy undok vele. Ennyi. Nekem is furcsa, hogy ennyire kész van tőle, érzek benne némi szándékosságot, hogy nem is a gyereknek szól az utálat, hanem elvből meg sem próbálja, mert gyerek és fúj és lehetőleg mindenfelé hangoztatnia kell, hogy ő nagyon gyűlöli őket (mielőtt szültem is ilyen volt), de mi ebbe nem mentünk bele, mivel nagyon szeretjük egymást, mint testvérek. Esetleg ha idősebb lesz, talán változik, ha nem, akkor ez van.

Szerintem az elvárható a testvéredtől, hogy ne legyen bunkó, és ezt meg is teszi, de több nem. Neki - már bocs- a te gyereked egy kategóriában van egy új kutyával az ő szemében, amiből ő nem kér. Tudom, hogy ő ember, és nem kutya, de mivel nálunk is ez van, tudom miről beszélek.

#43 a nővérének miért kellene megerőszakolnia magát a testvére miatt? Miért csak az egyik irányban várod el a változást, változtatást? A húg miért nem tudja elfogadni a nővérét így, az ismert, és előre tudott gyerek-utálatával együtt? A nővére láthatóan megteszi a tőle telhetőt, vmennyire jó képet vág hozzá, ennél több szerintem nem is várható el.

Valaki írt egy nagyon jó példát: ha a nővére mondjuk gyerekkori trauma miatt fél a kutyáktól, akkor kötelessége lenne szeretni és elviselni a húga kutyáját, csak azért, mert az a húgáé?! (Nyilván nem összehasonlítható egy gyerek és egy állat, értsd jól a példát!)

43-as Ha szerinted a családod arra van hogy kiszolgáljon ha éppen gond van akkor a gond inkább nálad van, én nem vagyok rosszban a családból majdhogynem senkivel, de eszembe se jutna csak azért ugráltatni valakit mert éppen neme valami rossz...

Nagyon számító ember lehetsz, isten óvjon az ilyen emberektől!

#47 Fejezd már be az ítélkezést más emberek felett. Úgy belelovalod magad ebbe a témába, mintha valami fontos szereplő lennél a kérdező sztorijában. Nincs saját életed, vagy mi? Látom, még kérdést is kiírtál róla:

https://www.gyakorikerdesek.hu/csaladi-kapcsolatok__egyeb-ke..

45#

Szerintem meg nagyon kitekert példa. A kutya trauma az az hogy megtámadta egy kutya, és fél, egy baba nem támad így ez nem trauma kategória

Nem kell megeroszakolnia magát nem kell csinálnia semmit csak alap kedvesnek lenni tehát kicsit mosolyog és nem fintorog és nem ellenseges. pont úgy mint bármely emberrel akit nem akarsz megbántani. lényegtelen hogy még gyerek vagy baba, ugyanúgy rosszul esik neki .