Mit csináljak? Nem tudják az előz, ényeket, de az én gyerekemet tartjáibásnak. Kinek van igaza?

Igazságot tenni nem akarok, csak elmondom, hogy én a te helyedben mit tettem volna:

Nem hagytam volna idáig fajulni a dolgokat.

"Levi meg ugye nem hagyta őket: elvette a bábukat,eldobta a dobó kockát stb. Blanka már ideges volt, kiabált Levivel,de úgy voltam vele, hogy gyerekek, az oő dolguk, oldják meg maguk."

Én meg a legelső alkalommal, amikor Levi megpróbál belenyúlni a társasjátékba, rászóltam volna, és ha kell, erővel elvittem volna a közelből. Egyrészt megmagyaráztam volna neki, hogy miért kell várnia, hogy beállhasson, másrészt lefoglaltam volna másvalamivel. Vagy elkezdtem volna vele mást játszani, vagy olvastam volna neki egy mesét, vagy valami ilyesmit.

Megj.: Nem írtad mekkorák, de gondolom, kb. óvodások.

Szerintem is a konfliktusba bele kellett volna avatkozni, hogy ne durvuljon el.

Ha lehiggad sógornőd, érdemes lenne ezt megbeszélni. Elég szélsőséges reakciót produkált erre azért, ha nemcsak saját szemszögből képes látni a sztorit, akkor meg lehet beszélni vele.

A gyerekek valóban megoldják a konfliktusokat, de csak egy bizonyos kor fölött, amikor már van előttük egy problémamegoldó MINTA, amit megtanultak, ami alapján dolgozhatnak. Ez kb 12 éves kor körül kezd kialakulni. Ha kicsi korukban ezt nem kapják meg, akkor a dolog elfajul, felnőtt korukban is úgy viselkednek majd, mint az óvodások... (ismersz ilyet, gondolom)

Tehát... Valóban be kell avatkozni, de a sógornőddel is meg kell beszélni a dolgokat és mindkettőtöknek világos szabályokat fellítani a közös játékhoz. (és következetesen be is tartani!)

A te gyereked jól viselkedett. A sógornőd csak a dolog felét hallotta, ezért állt feltétel nélkül a gyereke mellé.

Te hibáztál, amikor Levit hagytad eldurvulni.