Apámat felidegesítettem és nagyon megvert! Mit csináljak?

Szerintem meg az, az eredeti történet, hogy a gyerek folyamatosan, flegmázik, bunkózik, amit eddig tűrt az apja, de már nem bírta tovább. Mindenki adja a lovat a gyerekek alá, a jogaikat már mind ismerik, de a kötelességeik nem is érdekli őket. "nincs mentség, semmi sem lehet ok, stb..." ezekkel az "észérvekkel" mutatjátok, és a média is mutatja, a gyerekeknek, nőknek, hogy bármit megtehetnek az apjukkal, férjükkel, mert az úgysem tehet ellene semmit. Ennek az egyenes, természetes, következménye az erőszak. Az apákat, férjeket, azért a viselkedésért akarjátok meglincselni, amit ti (képletesen), hoztok ki belőle.

"Amikor hozzámentem, akkor még jó ember volt." Hallani sokszor. Ezek szerint a férfi az élete első 20-30 évét jó emberként élte. Ok. Megnősül, majd 5-15 év múlva azt mondja a feleség, hogy ma már egy agresszív állat. Akkor kedves feleség, áruld el nekem, hogy ki csinált belőle agresszív állatot? Vagy reggel felébredt, és úgy döntött, hogy Ő mától agresszív lesz, és csak azokat fogja bántani, akik számára a legfontosabbak???

A pasik meg nyilván ártatlan báránykák, vagy ők meg a nők elszipirtyósodásáról tehetnek?

Megvan itt az egyenjogúság, kérem!

A pofátlan, flegma, visszaszólós gyereket meg nevelni kell (kiskorától), és nem szarrá verni.

Anyuka félelmét amúgy mivel magyarázod? Azzal, hogy apuka szent ember pofátlan gyerekkel?

45.

Nem, nem szar az életem. Csak emberekkel foglalkozom, és látok, hallok ezt-azt.Még ennél cifrábbakat is.

Amit írtam, fenntartom. Nagyon keveset tudunk a történetről, és máris az apa nyakába akasztjátok a kötelet.

Azt is leírtam, csak figyelmesen kellett volna elolvasnod. Nem csak felszínesen átfutni.

A szipírtyósodásra is ugyanez a válasz.

Azonban azzal még kiegészíteném, hogy az erőszak egyik talán legfontosabb kiváltója a tehetetlenség. Az, hogy hiába kér, hiába könyörög, hiába ad, csak megalázást, és árulást kap cserébe.

Akik itt most gondolkodás nélkül elitéltétek azt az embert, aki tegnap a benzinkúton, egy udvarias embernek ismertetek meg. Mikor öleltétek meg utoljára a férjeteket? Vagy mikor köszöntöttétek fel utoljára, apák napján? De kérdezhetném azt is, hogy a kedves kérdező, hogyan köszönte meg azt a telefont, amire most fogja az apja agresszióját? Mit kapott az apja apák napjára, tőle? Stb...

utolsó te félelmetesen sötét vagy. NEm sikerült meglátni a lényeget, gyanítom a másik oldalról vagy érintett, azért próbálod itt már sokadjára megértetni a nyilvánvaló hülyeséged. Nem érted, h itt nem az a baj, h férfi? Az a baj, h erőszaktevő! Ez ugyanúgy lehetne nő, v akár a gyermek is maga!

Akinek nem tetszik, az kilép az ilyen családból de nem agyalja a családtagjait!

Senki nem szorít pisztolyt a fejéhez h tűrje az általad felvázolt (nem mellesleg kitalált) bánásmódot!

Lehet lépni, de kezet nem emelünk gyengébbre!

Meg senkire , max önvédelemből!

utolsó te félelmetesen sötét vagy -> Ez a válaszom. :-)

Nem vagyok érintett, a másik oldalról. Engem nagyon sokszor megvertek, de nem ismétlem magam.

Próbáltam, ésszel, és érvekkel vitatkozni, de egyedül nem megy. :-(

Jellemzően indulatokkal, gondolkodás nélkül ítélkeztek. És csak azt szajkózzátok, hogy nem teheti meg. Szerencsére nem ti vagytok a bírók, és sajnos vannak ilyen bírók is, szerencsére a törvény, még egyenlőre nem ad szabad kezet...

Részemről, kiszálltam az egyértelműen meddő, sehova sem vezető vitából...

Csak egy utolsó kérdés 48%-os:

Szerinted megteheti? Szerinted normális dolog a saját dühét, frusztrációját, tehetetlenségét így levezetnie?

Mert egy pofon lehet nevelő célzatú, de ez nem:

"vérzett az orrom és a szám ,de nem akarta abba hagyni annyira elborult az agya". Ehhez add hozzá az anyát, aki nem mer közbelépni, és mondd azt, hogy a családnak részt kell vennie a történtek eltusolásában, hogy ez újra és újra megtörténhessen!

Én pont nem kiabáltam rendőrség után, még az apát sem akartam meglincselni, ha visszaolvasol. Nem voltam elvakult.

Csak mélyen hiszek abban, hogy az a család, ahol ilyen megtörténhet, védelemre szorul. Ebben segíthet az iskola, a gyermekjólétisek elbeszélgetése apával, a védelembe vétel. Komolyabb szankciók, vagy változtatások meg csak akkor, ha mindez nem vezet eredményre.

Ugye azt te sem hiszed, hogy ezért apukát rögtön bilincsben vezetnék el?! És ugye azt sem hiszed, hogy egy gyereknek jó így felnőni?

Kedves Költőnő! Ez nem is annyira furcsa.

Ha őt bántalmazták, de nem vitte tovább a gyakorlatban ezt a viselkedési formát, csak elfogadja annak helyességét, akkor az elfogadás egyfajta énvédő mechanizmus, vagyis így nem érzi annyira fájdalmasnak a gyerekkorát.

Amúgy figyeld meg, hogy negatív szülői példák általában kétféleképpen csapódhatnak le a gyerekben. Vagy pontosan ugyanúgy fogja csinálni, mert így utólag könnyebben feldolgozható, vagy pontosan az ellenkezője szerint él.

Egy példa, alkoholista apa gyermeke vagy maga is alkoholista lesz, vagy abszolút antialkoholista. Nagyon kevés ilyen gyerekből lesz az alkoholhoz normálisan viszonyuló felnőtt.