Miért van az, hogy kiskoromban, ha elestem biciklivel, akkor anyukám nem vigasztalt, hanem mégjobban megvert, hogy miért rosszalkodtam?

Sose felejtem el. Általános iskolás voltam. Az egyik osztálytársamnál voltam, és elesett, mert szaladt és az édesanyja berohant a házba egy banánért, kihozta és vigasztalta vele. Nagyon-nagyon irigyeltem, mert amikor én elestem egyszer biciklivel, akkor rettegve mentem haza, mert tudtam, hogy kapni fogok, hogy miért rosszalkodtam és kaptam is, pedig már akkor fájdalmaim voltak, amikor hazasántikáltam az esés után. Egy másik alkalommal pedig a hintáról estem le és akkor is elvert, hogy miért hülyéskedem, én pedig felhoztam neki, hogy az barátnőm anyukája banánt adott neki, amiért fájt neki, mert elesett. Anyukám azóta néha mondja, hogy miért nem mész akkor hozzá, ha olyan jó anya. Most már lassan 30 éves vagyok, már nem lakom otthon, de sokat eszembe jutnak ezek a dolgok.

Őszinte válaszokat várnék!