Szerintetek nem illetlenség, ha egy anya a 10-13 éves fiaival ugrál egymásra a trambulinon, csikizik egymást?

Szép sorban:

1.) Egy 13 éves srác még gyerek. Az enyém is lassan 13, fiú, és igényli, hogy megölelgessem, adjak neki egy puszit, néha azt is, hogy este mellé bújjak és beszélgessünk kicsit. Pedig nem "anyuka pici fia", az átlagnál önállóbb, talpraesettebb. Nyáron a Balatonon igenis fogócskáztunk a vízben, dobáltam, elkaptam, csiklandoztam, ez semmivel sem volt másabb, mint a trambulinon ugrálás.

2.) A kutya az olyan állat, hogy ugat. Meg szaladgál is, mert ilyen progit írtak rá, legalábbis a legtöbbre. Kell is neki szaladgálni, mert nem szép látvány a lusta, dagadt földszintes kutya.

3.) Este tízig úgy hangoskodnak ahogy akarnak, bár a leírásod alapján egyszerűen csak rendeltetésszerűen használják a kertet. Ugyanis az arra van, hogy kosarazzanak, trambulinozzanak, kutyázzanak, játsszanak, vendégeket fogadjanak, és nem arra, hogy az egyforma távolságra ültetett tulipánokat nézegessük a körömollóval nyírt gyep közepéről eltartott kisujjal teázva, miközben halk operazenét hallgatunk. Persze, nem ítélem el, ha te így akarsz élni, szíved joga, viszont ilyenkor ki kell költözni egy tanyára, ahol nincs szomszéd a közelben. Ugyanis nem ők élnek furcsán és az átlagtól eltérően, hanem neked vannak az átlagtól eltérő igényeid, tehát nem várhatod el, hogy alkalmazkodjanak. Ha napközben pancsolnak, ugrálnak, és ez urambocsá' hangokat is generál, azt vagy elviseled, vagy elköltözöl. Ez van. A 13 éves FIÚ pedig nyugodtan ugráljon az anyjával, megsúgom, az enyém még a hátamon is szokott lovagolni, pedig nő vagyok. Csak azt sajnálom, hogy lassan nem fogom elbírni...

Szerintem jelentsd fel őket az erkölcsrendészeten, mert ez már aztán tényleg sok!

Ha ők nem büntetnék meg őket kellőképp, akkor szerintem még ördögűzőkkel is megpróbálhatnál rendet tetetni a szomszédban.

Ha pedig még ez sem válik be, akkor hívj a saját portádra egy pszichológust...

Na te is majd úgy jársz mint az aki belémkötött.

Van egy 8 éves nevelt fiam.Anyukája pont ilyen gondolkodású jóformán mint te.Bár talán ő ennyire nem begyöpösödött talán.Na mindegy.Én pont a te ellentéted vagyok.Én leállok a gyerekkel "baromkodni"bárhol.És nem érdekelnek az ilyenek mint te.Egyszer én is megkaptam,hogy miért kell puszilgatni annyit a gyereket pláne,hogy nem is az enyém.Meg hogy én hogy képzelem azt hogy fogócskázok vele,meg hogy fel kellene nőnöm már 30 évesen.Igaz még csak 29 vagyok!az is baj volt,hogy focizok vele.Mit képzelek én???Meg hogy miért nem az apjával van reggeltől estig ha nálunk van.Mekkora szemét vagyok hogy én játszok azzal a 8 éves gyerekkel.

Na ekkor jött a gyere.Mert persze előtte mondta ezeket az illető.Ne tudd meg mit kapott a fazon a gyerektől.Nekem meg se kellett szólalnom.Azt mondta neki.Néni kérlek hagyj minket békén.Te is tudod,hogy anyukám nem nagyon foglalkozik velem,és én szeretem ha "B"játszik velem.("B"vagyok én).

Apukám sokat dolgozik,de attól függetlenül az egész szombatot velem tölti.És vele is focizok.

És képzeld igényt tart rám "B"mert szeret.

A nőci köpni se tudott ettől.Szóval gondolkozz el kicsit.