Tényleg olyan nagy kérés a felnőtt gyerektől, hogy vegye fel az anyjának a telefont?
26 éves a fiam. Amióta elköltözött azóta alig tudok róla valamit. Heti egyszer meglátogat, de akkor sem mesél sokmindent. Viszont, amikor hívom őt sokszor nem veszi fel, vagy csak a sokadik hívásra veszi fel ès fel van háborodva, hogy miért kell őt hívogatni. Én csak pár percet akarok vele beszélni, hogy mégis mi van vele, mi volt a munkában, mi ebédelt, de neki ez nem tetszik, mert fárasztó erről beszélgetni. De, akkor mégis miről beszélgessek vele? Akármit mit kérdezek, mindenre csak egy-két szavas választ kapok.
Viszont nem igaz, hogy nem direkt csinálja. Érdekes a haverjainak egyből feltudja venni. A múltkor is épp nálam volt, amikor hívta a barátja, na neki rögtön feltudta venni.
Egyszerűen nem tudom, már mit tegyek.. Volt olyan, hogy direkt nem hívtam napokig, 4 nap után hívott fel..
#10, de akkor is tolakodásnak veszi, még ha nem is annak szánod. Az is lehet, hogy ő reagálja túl, de akkor is neked tiszteletben kell tartanod az érzéseit (már ha nem akarod, hogy végérvényesen megszakítsa veled a kapcsolatot, mert jelenleg a legjobb úton haladsz afelé).
Másik megoldás, hogy őszintén, nyíltan beszélsz neki arról, hogy ez neked rosszul esik, és próbáljatok meg KÖZÖSEN valamilyen rendszert kialakítani, hogy mindkettőtöknek jó legyen.
Valamint tedd fel magadnak a kérdést; miért akarsz ennyire görcsösen beszélgetni a felnőtt, független fiaddal minden nap?
De a milyen volt a buli kérdésre mit vársz?
Még a barátnőmnek sem mesélek részletesen egy külön bulizott este után arról, hogy megittam 5 sört, 3 whiskey-t, azután levakartam magamról egy részeg csajt, kivittem a haveromat "levegőzni". A buliban sasoltuk a csajokat, azután röhögtünk mikor a haverom is kosarat kapott a bögyös pultoscsajtól,ahogy előtte már vagy 10 másik pasi.
Szóval ezek tipikusan olyan kérdések amiket nem anyunak, hanem egy havernak mesélek el.
#14 ok, ezek szerint nektek volt igényetek erre. Neki nincs. Én is hülyét kapnék ha anyám minden nap felhívna ilyen baromságokkal.
Ez a természetes, hogy éli a világát és "nem érdekled" (értsd jól...). Inkább örülj, hogy jól menedzseli az életét és nincs rád szorulva.
Te meg találj más hobbit a gyerekeden kívül. Találkozz a barátnőiddel, menjetek a pároddal ide-oda, vegyél egy kutyát akit pesztrálhatsz vagy nem tudom. Őt hagyd békén. Teljesen rendben van az, hogy már elköltözött, önálló és nem vagytok ilyen szinten egymás életének a része. Hagyd élni. Nem egy újszülött akit ha nem látsz 2 óránként enni meghal...
Szerintem (nem bántásból mondom) vegyél vissza egy kicsit magadból. Ne hívogasd folyton. Ha elsőre nem veszi fel, hagyd, majd visszahív. Ne kérdezgesd, hanem beszélgessetek olyan dolgokról, ami érdekli őt is.
És, tudom, ez nehéz, de fogadd el, hogy ő egy felnőtt férfi, nem pedig egy gyerek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!