Hogy tudják sokan otthonba adni a szüleiket?
Édesapámmal nekem nem volt jó a kapcsolatom, de vele se tudtam volna ezt megtenni. Örültem, hogy testvérem vállalta, bár nem kellett évekig ápolni.
Édesanyám imádom annyira, hogy nem tudnám beadni, legyen bármi is, úgy gondolom, ameddig talpon vagyok, segítem ameddig tudom és amiben tudom.
Sokan rögtön az otthont mondják, de én ezt el se tudom képzelni, hogy ennyire szívtelwn, lelketlen lennék, hogy kvázi eldobjam.
Tudom, hogy nem könnyű ápolni egy beteget, nagyszüleim közt is volt akit ápolni kellett utolsó években.
válasza: válasza:Nem minden otthon rozzant, kezdjük ott. Ha nem is egy Hilton, 0-24 es szakképzett személyzet van ott, nem te mint laikus. Vannak olyan állapotok amik ezt igénylik, nem a család kókányolását már bocsánat.
Ha feladod a munkádat, miből élsz? Az ápolási díjból? Eldobod a karriered? Ha van gyereked lesz.rod ? Unokatestvérem nagyanyjáról pont ezt mondta a fia ( nagybátyám) hogx az ő anyját nem adják otthonba..hát 2 évig bírták. A néni Alzheimeres volt, a végén kikente a saját ürülékét a falra. Felébredt éjjel is, és tört zúzott, mert nem tudta hol van annyira elment agyilag, saját magát sem ismerte meg a tükörben. Mindig mondta hogy valami öregasszony nézi őt, és nem érti miért..Megtámadta a saját fiát is mert őt sem ismerte meg, azt hitte valami idegen betört hozzá. Napi szinten borzasztó dolgok mentek. Se éjjelük se nappaluk nem volt, mert idegileg kikészültek.
Anyám új anyósát is be kellett adni, illetve ő eszénél volt, magától bement. Sok agyvérzése volt az utolsó éveiben, egyre jobban leépült, anyáméknak dolgozni kellett, nyilván addig is kellett volna valaki hozzá. Fura dolgokat müvelt már szegény..
válasza:Én a gyerekemet az életre szültem,ő a jövő és a majdani családja.A pofám leszakadna,ha kivenném a szájukból a falatot és az én gondozásom miatt nyomorognának és mennének tönkre anyagilag és lelkileg.
Különben meg nem tudom,hogy milyen képed van az otthonokról, de vannak normálisak is.A nagymamám testvérének 1 gyereke volt aki kamaszként meghalt balesetben.Olyan 70 évesek voltak,mikor a férje agyvérzést kapott lebénult a fél oldala.Ekkor mentek apartmanos otthonba.Egyszobás konyhás apartmanjuk volt,+ gondozás.És itt éltek még kb 20 évig, a férje annyira feljavult,hogy még járni is megtanult(a fél keze béna maradt).Rengeteg választható program, rendezvények, ünnepek, kirándulások voltak nekik.
Mert mondjuk az sem mindegy, hogy valaki csak öreg,és "problémamentes", és csak vele kell élni,mert már nem jól lát, és "öregesen" elvan otthon, vagy konkrétan 0/24-ben gondozni kell.
válasza: válasza:Rokonom állapota 70 éves kora körül kezdett romlani. Elsőnek a fia csak szimplán x órára ápolót vett fel neki otthonra, majd később ő is odaköltözött az anyjához hogy segítsen, viszont az anyja állapota úgy leromlott, hogy szó szerint, nem lehetett felügyelet nélkül hagyni, 24 órás felügyelet kellett. Az ilyen "kijövős" ápolók túl drágák voltak, hogy egész napra ők legyenek fizetve, ő pedig munka mellett nem tudott folyton ott lenni, ezért otthonba adták. Szerintem ez érthető. Nem áldozhatod fel a te saját életedet azért, hogy 24 órában ott legyél és segíts a szülődnek. Meg nyilván a munka miatt nem is fenntartható.
Nyilván az otthon azon személyeknél merül fel, akik már nincsenek olyan állapotban, hogy önállóan tudjanak élni. Nyilván ha valaki agyilag és fizikailag is toppon van, és tök jól el él egyedül, akkor nyilván ott nincs értelme otthonnak (max. ha ő saját döntésből akarja, úgy véli neki az úgy jobb a társaság miatt vagy valami), viszont ha valakinél felvetődik az, hogy otthonba kéne adni, akkor valószínűleg azért, mert ápolásra szorul, amit az adott családtag nem tud biztosítani. Nyilván mindig az az ideális, ha az adott szülő idős korában is jó egészségben van és meg tud élni egyedül, viszont ha már felmerül az otthon gondolata, akkor már nincs olyan jó állapotban az az adott személy. Más ha segíteni kell felsöpörni az idős szülőnek vagy ha segíteni kell lenyírni a füvet, meg megint más, ha pelenkázni kell.
Akkor elmesélem nektek, bár nem akartam ennyire a részletekbe belemenni, hogy nagyimat édesanyám és én ápoltuk, 3 évig. Orvos, (idős gondozó, gyógytornász, stb is) rendszeresen látta, és mindig mindent rendben találtak. Amikor úgy volt, kórházba került, minden nap látogattunk, mégis decubicussal adták haza... Nem volt könnyű, de ameddig lehetett, mellette voltunk. Szó szerint az utolsó lélegzetvételéig. Nem bántuk meg, bár tényleg nem volt könnyű pelenkázni, gyógyszerezni, fürdetni, stb. Nem vagyunk szakápolók, de ha olyan adódott, kérdeztünk és megoldottuk. Beleszoktunk, vagy segítséget kértünk adott esetben.
Édesapámat nem kellett ápolni, mert „csak" 2 hétig volt ágyban fekvő beteg, de akkor azonban nagyon és kórházban. Ezért gyakorlatilag ő egy percet se ápolta mint olyan. A tesóm annyit tett, hogy befogadta, mivel én édesanyámat segítettem már akkor is (járási nehézség, stb). Elváltak, ezért apu nála kapott egy szobát, naponta egy tányér ételt, szappant, és egy sampont. Ennyi volt. A pénzét elvették tőle, mondván, hogy mindent meg tudjanak adni neki. Előtte, ha vett egy banánt, majd leszedték érte a fejét. Így inkább elvették tőle, ne tudjon semmit venni magának. Utólag kiderült, sok minden más is.
Minden újba bele kell szokni. A gyerek gondozás sem megy azonnal zökkenőmentesen.
És, a szüleink is feladaták az addigi életüket, munkájukat értünk. Oké, ők akartak bennünket, de ha szeretünk valakit, megoldjuk, nem kifogásokat keresünk. Szerintem.
Nekem nincs milliomos férjem, de ismerem magam, hogyha úgy alakulna, nem hagynám el édesanyám. Sajnálom, hogy hagytam tesómnak, hogy befogadja aput, és nem tudtunk jobb kapcsolatot kialakitani. Sok minden utólag derült ki.
De, az oldalon lévő írásokat olvasva, szinte már nekem kellemetlen, hogy törődöm édesanyámmal. Pedig nem, inkább az bánt, hogy apuval nem eléggé. És bármennyire nehéz ápolni egy nagyít, azt se bántam meg, sőt. Bár még ápolhatnánk.
válasza:Jah,és a kérdésre válaszolva.Úgy adnám otthonba anyámat, hogy vannak nagyon mérgező szülők(emberek).A mai napig szívja vérem, mindenben mindenhol a bajt a problémát keresi,sosem jó neki semmi,bárki bármit csinál az szerinte sz@r.Fel akart jelenteni a gyámügyön, hogy nem főzök 8 féle ételt a gyereknek,és szerinte sovány.Szerinte én vagyok a legrosszabb gyerek,és a legrosszabb anya a világon.Még pénzért sem gondoznám,és pont elég az az évi pár nap amíg találkozni kell vele.
Nagyon sajnálom mint embert,mert nyomorúságos élete van,csak azt nem érti,hogy ezt ő teremtette és teremti magának.Évtizedek óta próbálunk vele beszélni,és segíteni, de szerinte a világ sz@r és az ő nyomoráról mindenki más tehet, ő nem.Szerinte ő mindent jól csinál.
válasza:36!
Míg nagyidat ápoltátok, hogy dolgoztatok?
Anyukád segítése 24 órás feladat? Együtt éltek? A családodra (férj/feleség, gyerek) hogy jut idős?
válasza: válasza:További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!