Hogy tudják sokan otthonba adni a szüleiket?

"Édesapámmal nekem nem volt jó a kapcsolatom, de vele se tudtam volna ezt megtenni. Örültem, hogy testvérem vállalta, bár nem kellett évekig ápolni."

Hahahaha!

Te kis szentember.

Más pöszijével a csalánt.

Nem szégyelled magad, ezek után ezt itt megkérdezni?

Majd, ha évekig csinálod gyere vissza!

Sirva, zokogva “adtuk be” a nagymamamat. De 24 oras felugyeletre szorult es igy elt amugy meg 10 evet!

Senki nem tudta felaldozni a munkajat ezert, ehenhaltunk volna.

Ha te ezt meg tudod tenni, oke, gratulalok. Sajnos mi szerencsetlen, egyszeru munkas emberek nem tudjuk megengedni ezt magunknak, hiaba is szeretnenk. Otthonba is ugy tudott menni, hogy gyakorlatilag nem maradt oroksegnek semmi, mindent el kellett adni, hogy fizetni tudjuk. Nem egyszeru, ne itelkezz.

Azért egy katétert nem tennék fel úgy, hogy azt sem tudom melyik a vége. Gyógyszert sem adagolnám kútfőből.

Ha te ápolod, mert bírod fizikailag és lelkileg is, szakszerű segítség akkor is kell, ami kb egy otthon ára.

Bírom mikor olyasvalaki ítélkezik akinek igazából 0 tapasztalata, miközben még örül is, hogy nem neki kellett az apját ápolni. 😂

Én dolgoztam külföldön mint házi betegápoló, elhiheted nem leányálom.

Szerintem normális szülő nem terheli gyermekét az ápolásával.

Itt nem arról van szó,hogy nem szereted a szülőt, hanem arról : neked is van életed, munkahelyed, családod. Nem vagy szakirányú ápoló ami sok esetben szükséges. Sokaknak gyomra sincs hozzá.

Törődni odafigyelni szüleinkre nem csak úgy lehet, hogy feláldozod (mert bizony sokan évekig ápolnak és rà is mennek) az életed.

Nem látsz bele más életébe, ne ítélkezz!