Hogy tudják sokan otthonba adni a szüleiket?
Édesapámmal nekem nem volt jó a kapcsolatom, de vele se tudtam volna ezt megtenni. Örültem, hogy testvérem vállalta, bár nem kellett évekig ápolni.
Édesanyám imádom annyira, hogy nem tudnám beadni, legyen bármi is, úgy gondolom, ameddig talpon vagyok, segítem ameddig tudom és amiben tudom.
Sokan rögtön az otthont mondják, de én ezt el se tudom képzelni, hogy ennyire szívtelwn, lelketlen lennék, hogy kvázi eldobjam.
Tudom, hogy nem könnyű ápolni egy beteget, nagyszüleim közt is volt akit ápolni kellett utolsó években.
válasza:228.
Na őt csak hagyjuk...
Meg az összest is.
válasza:232.
Nem ápol ez senkit.
Elviszi a nehézkesen mozgó anyját ide-oda, főz rá, meg mos.
Eléldegélnek az anyja nyugdíjából, az anyja házában.
Fogalma sincs az ápolásról egy 24/24-ben felügyeletre szoruló fekvő, pelenkás betegről vagy késsel rohangáló demensről, mert akkor nem hordana össze ennyi ostobaságot.
242, miért is? Honnan veszed? Te mindent tudsz? Örülj neki. Más véleménye neked nem vélemény, csak a tiéd? Honnan veszed te azt, hogy csak az a helyes igaz, jó, amit te csinálsz gondolsz? Olvasd mar vissza mit írtam eddig légy oly kedves. Akkor rajosz, hogy 3 évig ápoltam a mamám, aki mozogni se tudott az utolsó időkben. Ne hát te azt is tudod, amit nem. Eddig azt se tudtam, hogy létezem, most meg jobban tudod, hogy ki vagyok, hogy élek, mit csinálok. Igaz? Mert te a fejedbe vetted, hogy sz@r ember vagyok és kész. Nem tudod elfogadni hogy nem neked van igazad?
Mondtam, elfogadó, ha valaki úgy dönt, hogy beadja, de ne olyan kifogásokal, hogy lekli sérült lesz a gyerek nincs idő, nincs hely, meg nem akarom. Nem mindig, de van úgy, hogy még lehetne oldani és nem is akarják, na róluk, hozzájuk szólna a kérdés is. Mert van ilyen is. Ismerek olyat, aki miután beteg lett az anyja be akarta adni otthonba, pedig minden létező és sokszor a lehetetlent is megkapta. Közben el itt mindent tőle ami kellett neki. A másik gyereke, aki amolyan „fekete bárány" volt, 4 évig ápolta. Feladata addigi életet, és cserébe nem kapott kvázi semmit, mert nem maradt. Mégse bánja, mert megtette amit tudott.
De, gondolj bele. Van egy demens idős néni vagy bácsi. Sokszor azt se tudja ő ki, de ott van egy otthonban, egy idegen környezetben, idegenekkel. Mennyire lehet ilyet, mennyire érezhet jól magát, szerinted? A gyereke meg nyaral, kirándul a gyerekkel, nehogy látta a Nagyit, hogy beteg, mert lelki sérülést kap tőle, vagy azt hallja, hogy az idősnek nincs hely, rá nincs idő, kvázi minden fontosabb? Ezt tanulja meg.
241, ne, ne hagyjuk. Igaza van 228-asnak. Az időseket védeni kell. Mert nelkulok mi se lennénk. Te se és én se. Sőt, a világ se. Ok letették az„asztalra" amit életükben értek el, mi még nem — annyit. Megérdemlik, hogy vigyázunk rájuk. És ne azt hidd, hogy olyan jó egy átlag ember nyugdíja, mert nem. Anyukámé gyakorlatilag el is megy a gyógyszereire, kontroll okra, speciális ételekre, mert egyik se olcsó.
De hát én ugye nem tudok semmit. Kezdettől fogva a fűszálba is belekötsz.
De hagyjuk. A normális véleményekre lennék kíváncsi! (igen tudom, te már elmondtad, köszi. Ahogy a többiek is, nekik külön köszönöm a normális véleményt, hozzáállást. :) )
válasza: válasza:"De, gondolj bele. Van egy demens idős néni vagy bácsi. Sokszor azt se tudja ő ki, de ott van egy otthonban, egy idegen környezetben, idegenekkel. Mennyire lehet ilyet, mennyire érezhet jól magát, szerinted?"
Pont ez az: a demens nagyi otthon is "idegenek" között van, sokszor ezért is akar bennük kárt tenni...
Amúgy a gyereked lelki életét te honnan ismered ilyen jól?
Elmesélem a saját sztorimat:
Nagyapámat nagyim otthon ápolta (több, mint 30 éve, még kislány voltam). Na őt tényleg ápolni kellett 0-24-ben, ugyanis segitséggel ugyan általában sikerült kitámogatni a wc-re, tehát pelenkázni nem kellett, viszont ha egy pillanatra is egyedül hagyták, akkor elindult... Általában max. a felállásig jutott, és már borult is a kövön, mindig összetörte magát, ki-be járt a kórházba. Na nagyim nemhogy színházba nem járt, de a 10 percre lévő boltba sem, mert ha a szomszéd nem tudott átugrani addig, akkor retteghetett, hogy mire ér haza...
És most jön az én oldalam: nem is laktunk együtt, hétvégente láttam, de gyerekként traumatizált ez az élmény. Már a látvány is iszonyattal töltött el, hiába voltam kedves, okos kislány, ezt nem tudtam feldolgozni. Főleg, hogy volt olyan, hogy a család kiment az udvarra, engem meg otthagytak, hogy szóljak, ha el akar indulni. Ott ültem, kb. farkasszemet néztünk (beszélni már nem igazán tudott, én legalábbis nem értettem, ha mondott valamit), és persze 10-ből 9-szer elkezdett felállni, azaz próbálkozni, én meg győzködtem, hogy ne álljon fel, közben tanácstalan voltam, hogy szaladjak-e ki segítségért, vagy úgysem tud felállni.
És persze velem is megbeszélték, hogy szegény beteg, segiteni kell neki stb., és én az eszemmel értettem is, de ettől még a világból tudtam volna kiszaladni. És ezt ennek ellenere csak pár éve mondtam el anyukámnak, akivel egész életemben szuper bensőséges kapcsolatom volt, mikor már szinte minden érintett (nagyapum, nagyapum, apum) halott volt.
SOHA nem tenném ki ennek a fiamat!
válasza:Kérdező szerintem töröld ki a kérdést a listádból.
Panaszkodsz, hogy kötekszik veled mindenki. Te kezdted.
válasza:Ne törölje a kérdést, mert érdekes beszélgetés alakult ki. Szívesen olvassák sokan szerintem. A névtelenség miatt úgyse azonosítható se a kérdező, se a többiek.
Ha meg nem tetszik neki sok válasz, nem kötelező válaszolni.
válasza:243.
Onnan tudom milyen az igazi ápolás, és nem az amit te kamuzol itt, hogy egészségügyit végeztem és dolgoztam is benne.
Úgyhogy mondom, neked fogalmad sincs egy magatehetetlen ápolásáról.
Csak hajtogatod itt a hülyeségedet.
válasza:243.
Már megint tolod a full kretént.
Azt írtad anyáddal együtt ápoltad a mamát.
Mi meg azt próbaljuk megértetni, hogy valaki egyedül, esetleg egy gyerekkel terhelve kell, hogy ápoljon non-stop 48.000 forintból megélve.
Mennyi az IQ-d ember?
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!