Anyámnak mi ebben a jó? Megaláz a családunk előtt, a kéretlen megjegyzéseivel. Mit tegyek?
Tegnap előtt, el kellett mennem anyámmal a húgához.
Ott volt unokatesóm, a férje, a lányuk, annak férje és a kis babájuk. A lényeg, hogy ugye mindenki babázott, ment a beszélgezés, és nagynéném nagyon boldog volt, amiért dédnagymama lett, (65 évesen!)
Az unokatesóm is kb.20-21 éves volt amikor szült és most a lánya is ott körül van.
Annyit mertem megjegyezni, hogy nagyon korai ez még, és erre a bizonytalan világra kicsit meggondolatlan gyermeket vállalni. Ha most úgy is érzik, hogy meg érettek a dologra, később nehogy meg bánják. De ezt teljesen nyugodt hangon.
Anyám meg cinikusan mondja, hogy Ő már egy unokának is nagyon örülne, de ha legalább egy veje lenne az is elég lenne, de nem baj, mert unokatesóm lányára mindig unokaként tekintett, így most ez alapján neki is dédunokája a pici. A többiek ott mosolyogtak, meg örültek, rajtam kívül mindenki jól el volt. Mikor haza értünk, megkérdeztem, hogy ezt miért kellett mindenki előtt. Azt mondta csak javítani akart azon amit én elkezdtem. Szerinte nem illik ezt mondani egy újszülött baba látogatásánál, ráadásul komikus, hogy én szólalok meg.
Mert sokszor azon gondolkodik, mit rontott el a nevelésemmel kapcsolatban, hogy itt tartok.
Ott hagytam, be mentem a szobámba. Mit tennétek?
Te 40+ semmit nem tudsz felmutatni se férjed se barátod,se munkád se pénzed gondolom anyuci tart el .
Szádat be csukod és meg sem szólalsz.
Nem tudom mi alapján gondolja bárki, hogy nem csinálok semmit. Boltba én járok, a házi munka rám eső részét el végzem,
Autó balesetem óta csak 4 óràban dolgozhatok, rehab munka meg nekem nem jó. Ami pénzt kapok az nekem elég, nem anyukám tart el.
Oké, bunkó voltam, elfogadom, de akkor sem a család előtt kellett volna ilyen kényes dolgot megjegyezni szerintem, de ezek szerint ezt is rosszul látom. Megérdemeltem a beszólást! Megértettem, köszönöm! Nem kérek több választ.
Ennyi idősen talán korai gyereket vállalni, valamint a mai, gyors ütemben korcsosodó világban ki tudja mi vár rájuk.
Viszont bunkóság ilyet mondani, főleg utólag. Akkor már egy évvel ezelőtt beszélgethettél volna velük, ha meg nem vagytok olyan viszonyban, akkor nem kell utólag okoskodni. Anyád jól tette, hogy ezt mondta, kicsit árnyalta vele a tahóságodat.
"Oké, bunkó voltam, elfogadom, de akkor sem a család előtt kellett volna ilyen kényes dolgot megjegyezni szerintem"
Ez rád igaz. Komolyan nem látod, te mit csináltál?
Be látom, hogy hibáztam, nem kellett volna elmondanom a véleményem!
Az Ő dolguk mit csinálnak, felnőtt emberek biztos állással, saját házzal stb.
Viszont egy olyan világban, társadalomban élünk ahol a hozzám hasonló "szabad" nőket "el ítélik", na most ezt a dolgot anyám az egész család füle hallatára dobta be.
Miért nem mondott mást? Bármi mást?
Úgy beszélt az életemről mintha szégyelni való, abnormális lenne.
Ez fáj nekem.
Miért nem mondott mást? Bármi mást?
Úgy beszélt az életemről mintha szégyelni való, abnormális lenne.
Ez fáj nekem.
Te miért mondtad kéretlenül azt, amit? Anyád csak reflektált arra a kényes és ostoba kijelentésre, amit te ejtettel ki a szadon. Hogy valamelyest kimentsen a szituból. Mit gondolsz? Azt a kisbabát utólag elvarazsoljak majd, és a te nagy eletszemléleted alapján újra kezdenek mindent? Tényleg nem látod az erdőtől a fát. Mondhat neked akarki akármit.
És igen, 40+ barát, párkapcsolat nélkül, annyi pénzből ami neked épp elég, anyád nyakán... Nem toltene el büszkeséggel. Sőt! Gondolkozz el!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!