Feldolgozni, elfogadni, hogy a lányunkból semmi nem lesz? Hogyan?
Nyár óta van egy párkapcsolata, ott a férfinek már van egy kislánya. Ismerjük a férfit is, a kislányt is, nincs velük gondunk amúgy.
Azzal viszont igen, hogy a lányunk tegnap tényként közölte, hogy nem kezdi el a tavaszi félévet az egyetemen. Mikor kérdeztük, miért, azt mondta, hogy mert most elsős a kislány, sokat kell vele hétköznap foglalkozni, mert jár sportolni, angolra, zongorára, szolfézsra iskola után, utána még otthon is tanulnak, játszanak, vacsoráznak. És hogy neki ez egyetem mellett nem megy, mert hogy a párja 5-ig biztos dolgozik, van, hogy tovább. A gyerek anyja Svájcban él, rá ilyen tekintetben nem tudnak számítani. Nagyszülők vidéken.
Mondtuk, hogy akkor menjen át levelezőre, az nem jó, mert úgy hétvégére nem tudnának semmi programot szervezni.
Ismerem a lányunkat, tudom, hogy nem fogja ő azt a szakot folytatni 3-4 év múlva. Azért is fáj, mert az ember szeretné, ha a gyereke megállná a helyét az életben. Valamint amióta ő egyetemista, mi a férjemmel, szüleinkkel erőnkön felül támogattuk. Az én fizetésem konkrétan nem elég rá egy hónapban... Mi fizettük a havi kiadásait (albérlet, bevásárlások stb.). Szüleim a kevés nyugdíjukból félévente kigazdálkodták a tandíját, anyósomék két lakáskasszát vezetnek neki évek óta. Most azt érzem, hogy milliókat dobtunk ki éves szinten az ablakon... A nagyszülőknek még el sem mertük mondani. Férjem magában forrong, meg hogyha vége lesz a szerelemnek, ide ne jöjjön.
81
Én is ezen röhögtem.
Kérdező
Ezt azért kapod az élettől mert lenézel másokat... te mit dolgozol egyébként? És a férjed? A szüleid mivel foglalkoztak?
Szerintem ti rontottátok el ezt az egészet szülőként. Miért kellett tandíjat fizetni? Miért kellett pénzügyileg belerokkani? Az a baj hogy ezt az egészet ti akartátok és nem a lányod. Ti csak adtatok, adtatok, mindent a lányotok alá, de ő ezt nem akarta igazán és ez most bukott ki.
Szerintem amit pénzt kidobtatok, az egy tanulópènz sajnos, és arra tanít meg, hogy bármennyire szereted a lànyod, bármennyire jót akarsz, elkell fogadni hogy egy felnőtt nő saját akarattal, és ha ráerőltetsz szeretetből bármit is, az ide vezet.
A legnehezebb feladatod az lesz, hogy elengeded a kidobott pénzt, a fájdalmadat és hagyod a lányodnak hogy meghozza a saját döntéseit és aszerint éljen. Én ezek után megmondanám, hogy sajnálom hogy ott hagyja a sulit, de ezentúl egy filléred sincs már rá. Kezdjetek ti élni a férjeddel, nem volt normális ez a nélkülözés. Nem ez a dolga a szülőnek hogy mindentől lemondjon a gyerek javára. Az én apám zsebből kifizetné a tandíjat, de azt mondta nem. Kerüljek be államira és tartsak ki, tanuljak, ő nem fizet tandíjat. És soha nem nélkülöztem , de nem is voltam így elkapatva. Mindig tudtam a pènz értèkét, mert erre tanított, és én érezném magam egy csalónak ha a szüleimet így lehúztam volna, mikor tudom hogy nehezen fizették a tandíjat , én meg lelèpek.
A másik hogy nem biztos hogy semmi lesz belőle, lehet választ valami jó szakmát, vagy talál valami munkahelyet. Ne nézd le ennyire. Ez olyan borzasztóan bántó, ha szereted ne mondj ilyet, előtte az élet. Majd megtalálja a helyét.
Én anyagilag nem támogatnám mert ugye nem is bírod, de biztosítanàm hogy szeretem és azért kezdjen az életével valamit.
És ha ott marad egy gyerekkel, nem neked kell megmenteni megint, mert akkor ugyan ide ér, hogy nem tudja meg a döntéseinek a súlyàt. Kezd el élni az életeteket a férjeddel hogy egy kicsivel több jut magatokra, utazzatok el, vegyetek egy konyhabútort, gondoljatok magatokra.
82# te teljesen hülye vagy baszki. Anonim oldal, név, település megnevezése nélkül. Mégis kinek a magánélete került itt kiteregetésre? A lányáé? Kinek a lányáé? Hát a kérdező lányáé! Kié? A kérdezőé. Az ki. Hát az anya. Kinek az anyja? A lányáé.
Idióta!
83# mindegy mit dolgozik, de azt a keresetet, meg a nagyszülők nyugdíjának részét belelocsolta a gyereke boldogulásába. A gyereke pedig, a felnőtt gyereke ezt elfogadta.
Ez nem egy vállrándítás, hogy Akkor mégsem ezt csinálom!
Szidjátok az anyát, nekem ez annyira döbbenetes.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!