Édesapám elhunyt 17 napja. Nagyon fáj, Ti hogyan tudtátok feldolgozni???

Tereld el a figyelmed.

Fesd ki a szobát, kertészkedj, játssz számítógépes játékkal...stb

Részvétem.

Nekem anyám elvesztése volt ilyen, bő 30 éve.

Ma sem tudom elfogadni, bár a kora miatt már valszeg nem élne.

Egyre ritkábban fájt olyan nagyon, mint az első hónapokban.

De akkor ugyanannyira.

Voltam én is klinikai halott háromszor.

Szerintem emlékem van róla, nem lázálom.

Nyugi volt, kommunikáció, tehát valamiképp mégis csak voltam

Szerintem édesapád is létezik ma is, csak valami nem elképzelhető módon.

Fogadd együttérzésemet!

Én kiírtam magamból a fájdalom egy hányadát - egy nyolc versszakos verssel, miután anyám meghalt. Sokat segített, hogy ki tudtam írni magamból a bánatomat!

Régen történt, de pont a 11.szulinapom reggelén halt meg apám, 46 évesen.

Akkor nem éreztem át, később kezdett el hiányozni.

Kisírtam magam

Nagyon megszenvedtem mind a két szülőm elvesztését

Hónapokig nagyon rossz volt és meg mindig nagyon hiányoznak pedig már évek teltek el azóta

Nem olyan rossz mint az elején volt de mikor eszembe jut hogy már nem látom őket és a többi ezzel járó dolog akkor nagyon xarul érzem magam és olyan mintha álmodnék

Nem fér a fejembe olyankor hogy ennyi volt

Jobb lesz idővel de soha sem fog elmúlni

Részvétem!

Hétfőn lesz 6. éve, hogy elhunyt apukám.

Nem dolgoztam fel a mai napig, a temetőbe sem vagyok hajlandó kimenni a temetés óta.

Őszinte részvétem!

#6