Feldolgozni, elfogadni, hogy a lányunkból semmi nem lesz? Hogyan?
Nyár óta van egy párkapcsolata, ott a férfinek már van egy kislánya. Ismerjük a férfit is, a kislányt is, nincs velük gondunk amúgy.
Azzal viszont igen, hogy a lányunk tegnap tényként közölte, hogy nem kezdi el a tavaszi félévet az egyetemen. Mikor kérdeztük, miért, azt mondta, hogy mert most elsős a kislány, sokat kell vele hétköznap foglalkozni, mert jár sportolni, angolra, zongorára, szolfézsra iskola után, utána még otthon is tanulnak, játszanak, vacsoráznak. És hogy neki ez egyetem mellett nem megy, mert hogy a párja 5-ig biztos dolgozik, van, hogy tovább. A gyerek anyja Svájcban él, rá ilyen tekintetben nem tudnak számítani. Nagyszülők vidéken.
Mondtuk, hogy akkor menjen át levelezőre, az nem jó, mert úgy hétvégére nem tudnának semmi programot szervezni.
Ismerem a lányunkat, tudom, hogy nem fogja ő azt a szakot folytatni 3-4 év múlva. Azért is fáj, mert az ember szeretné, ha a gyereke megállná a helyét az életben. Valamint amióta ő egyetemista, mi a férjemmel, szüleinkkel erőnkön felül támogattuk. Az én fizetésem konkrétan nem elég rá egy hónapban... Mi fizettük a havi kiadásait (albérlet, bevásárlások stb.). Szüleim a kevés nyugdíjukból félévente kigazdálkodták a tandíját, anyósomék két lakáskasszát vezetnek neki évek óta. Most azt érzem, hogy milliókat dobtunk ki éves szinten az ablakon... A nagyszülőknek még el sem mertük mondani. Férjem magában forrong, meg hogyha vége lesz a szerelemnek, ide ne jöjjön.
Egy szülőnek nem az a feladata, hogy mindent a gyereke segge alá tegyen. Hanem az, hogy megtanítsa boldogulni. Legyen ez a tanulópénz. Amúgy teljesen megértelek kérdező. Nem tudsz mit tenni. Ha valaki nem akarja, hogy segítsenek rajta, azon nem lehet. Elmondani, hogy mennyi pénz van ebben értelmetlen, ha értené, akkor nem dobná oda ilyen könnyen. Annyit tudsz tenni, hogy megmondod neki, hogy csináljon, amit jónak lát, de akkor te úgy veszed, hogy kirepült, és a jövőben magadra gondolsz, és egy filléred sincs rá. Ha most elég felnőtt ahhoz, hogy hülyeséget csináljon, legyen majd ahhoz is, ha meg kell oldani a problémákat.
Mivel eddig minden pofontol megkímélted, nézheted majd eleget, ahogy pofozza az élet. Ez lesz a legnehezebb. Nem utánanyúlni és kihúzni a sz@rbol. Mert ha kihúzod, akkor sosem tanul majd semmiből.
121# Nem haragszom. De írd úgy, amikor elfogytak az érveid, hogy egy bizonyos szint fölé nem tudsz menni mert kevés vagy hozzá és feladod, az elegánsabb.
A primitív ettől nagyon messze van. Ami viszont kifejezetten primitív volt, és aljas is, ahogyan megírtad, hogy sz4ranya/sz4rapa vagyok, de ha nem vagyok szülő, akkor reméled -te, egy senki!- hogy nem is lesz gyerekem. Na ez volt a legprimitívebb! Nemtelen, övön aluli. Az ilyenek teszik leprateleppé a gyakorit.
Remélem nem sértettelek meg.
Szerintem engedjétek el a jogi irányt. Business Analyst vagy SSC irányba próbáljátok továbblökni, az bármilyen diplomával menni fog és nem fizet rosszul, nulla tapasztalattal is fel fogják venni, gyerekek mellett otthonról végezhető.
ELTE-n nézzetek valami félig komoly irányt (pl. menedzsment vagy hasonló egy MBA msc-vel), azt talán három év alatt befejezi, talán be is kerül alacsony érettségi pontokkal, esetleg az is tudatosul benne, hogy a műkörmösök/segédmunkások/gyári munkások bármikor munka nélkül maradhatnak és ez egy ideiglenes "jó élet", ha tanul egy kis közgazdaságtant.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!