Feldolgozni, elfogadni, hogy a lányunkból semmi nem lesz? Hogyan?
Nyár óta van egy párkapcsolata, ott a férfinek már van egy kislánya. Ismerjük a férfit is, a kislányt is, nincs velük gondunk amúgy.
Azzal viszont igen, hogy a lányunk tegnap tényként közölte, hogy nem kezdi el a tavaszi félévet az egyetemen. Mikor kérdeztük, miért, azt mondta, hogy mert most elsős a kislány, sokat kell vele hétköznap foglalkozni, mert jár sportolni, angolra, zongorára, szolfézsra iskola után, utána még otthon is tanulnak, játszanak, vacsoráznak. És hogy neki ez egyetem mellett nem megy, mert hogy a párja 5-ig biztos dolgozik, van, hogy tovább. A gyerek anyja Svájcban él, rá ilyen tekintetben nem tudnak számítani. Nagyszülők vidéken.
Mondtuk, hogy akkor menjen át levelezőre, az nem jó, mert úgy hétvégére nem tudnának semmi programot szervezni.
Ismerem a lányunkat, tudom, hogy nem fogja ő azt a szakot folytatni 3-4 év múlva. Azért is fáj, mert az ember szeretné, ha a gyereke megállná a helyét az életben. Valamint amióta ő egyetemista, mi a férjemmel, szüleinkkel erőnkön felül támogattuk. Az én fizetésem konkrétan nem elég rá egy hónapban... Mi fizettük a havi kiadásait (albérlet, bevásárlások stb.). Szüleim a kevés nyugdíjukból félévente kigazdálkodták a tandíját, anyósomék két lakáskasszát vezetnek neki évek óta. Most azt érzem, hogy milliókat dobtunk ki éves szinten az ablakon... A nagyszülőknek még el sem mertük mondani. Férjem magában forrong, meg hogyha vége lesz a szerelemnek, ide ne jöjjön.
És szerinted diploma nélkül mit fog tudni majd dolgozni? Elmegy a Tescoba takarítani, vagy a pénztárba ülni?
Nem, egyelőre nem tervez dolgozni. De ezt meg is mondta felháborodva, hogy mégis hova menne érettségivel?!
Utána szül egy, vagy két gyereket, velük is sokat kell majd foglalkozni, ahogy a párjának a lányával. Aztán ha ők is elérnek abba a korba, hogy önállóbbak lesznek, nem igénylik a furikázást, közös tanulást, közös programokat, ott lesz közel 40 évesen. Végzettség és munkatapasztalat nélkül. Baromi jó kilátásai lesznek a munkaerőpiacon.
Az a baj hogy sznobok vagytok. Mondok valamit hasraütésszerűen, pl a mezei mentősnek van diplomája? Nincs. Lenéznivaló, erkölcstelen, köpedelem amit csinál? Nem. Életeket ment. Olyan helyzetekben kell helytállnia amit nem bírna mindenki.
A fodrászt lenézed amiért ő "csak" egy fodrász? De azért csinálja meg a hajad, mert nem is tudod mi lenne veled nélküle, ugye? A takarítónőt lenézed, az nem is ember? Nem fontos a munkája? Inkább rohadjunk a mocsokban? Ha kell valami a házba, mondjuk festés, akkor jó ha vannak szakik, de közben meg "pfúj, nincs diplomájuk, kétkezi munkások". Nélkülük meg nem mennénk semmire. Én legalábbis tuti nem. Lehet hogy te festeni is tudsz, meg burkolni is, meg mindent is. A benzinkutas dolgozók lenézendő személyek? De szolgáltassanak persze, mert a benzin az kell. Közben viszont bujdokoljanak el amiért "nem lett belőlük semmi".
Sajnálom a lányodat hogy olyan szülők jutottak neki akik az alapján ítélnek meg másokat, hogy mennyire zsíros meg trendi állásaik vannak, nehéz lehet neki veletek küzdeni.
Mindenkinek fontos a munkája, becsülni kell a dolgozó embert, akármivel is foglalkozik. Így épül fel és így működőképes a társadalom. Nem csinálhatja mindenki ugyanazt a munkát.
Ezzel egy intelligens ember tisztában van, a többi meg fújja a "diploma nélkül semmi az ember" dumát.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!