Feldolgozni, elfogadni, hogy a lányunkból semmi nem lesz? Hogyan?
Nyár óta van egy párkapcsolata, ott a férfinek már van egy kislánya. Ismerjük a férfit is, a kislányt is, nincs velük gondunk amúgy.
Azzal viszont igen, hogy a lányunk tegnap tényként közölte, hogy nem kezdi el a tavaszi félévet az egyetemen. Mikor kérdeztük, miért, azt mondta, hogy mert most elsős a kislány, sokat kell vele hétköznap foglalkozni, mert jár sportolni, angolra, zongorára, szolfézsra iskola után, utána még otthon is tanulnak, játszanak, vacsoráznak. És hogy neki ez egyetem mellett nem megy, mert hogy a párja 5-ig biztos dolgozik, van, hogy tovább. A gyerek anyja Svájcban él, rá ilyen tekintetben nem tudnak számítani. Nagyszülők vidéken.
Mondtuk, hogy akkor menjen át levelezőre, az nem jó, mert úgy hétvégére nem tudnának semmi programot szervezni.
Ismerem a lányunkat, tudom, hogy nem fogja ő azt a szakot folytatni 3-4 év múlva. Azért is fáj, mert az ember szeretné, ha a gyereke megállná a helyét az életben. Valamint amióta ő egyetemista, mi a férjemmel, szüleinkkel erőnkön felül támogattuk. Az én fizetésem konkrétan nem elég rá egy hónapban... Mi fizettük a havi kiadásait (albérlet, bevásárlások stb.). Szüleim a kevés nyugdíjukból félévente kigazdálkodták a tandíját, anyósomék két lakáskasszát vezetnek neki évek óta. Most azt érzem, hogy milliókat dobtunk ki éves szinten az ablakon... A nagyszülőknek még el sem mertük mondani. Férjem magában forrong, meg hogyha vége lesz a szerelemnek, ide ne jöjjön.
Miért lennék rátelepedős? Vagy fojtós?!
Egyedül él 18 éves kora óta. Sosem kellett dolgoznia, vagy azon izgulnia, hogy miből lesz neki kifizetve a tandíj, hogy lesz bevásárolva. Minden biztosítva volt neki. Egyet kértünk, hogy tanuljon. Hatalmas dolog, mit ne mondjak.
A kislánynak tartalmasabb a napja, mint a lányodnak, sőt hasznosabban is tölti az időt.
Ha tényleg lehetetlen lenne az egyetem folytatása még talán érthető lenne, hogy inkább abba hagyja, de erről nincs szó, mert rengeteg megoldás van.
Az a baj a párja egyáltalán nem támogatja a lányodat. ( valószínűleg ez neki fel sem tűnik)
45-ös, hány szülőnek tetszene szerinted az, ha a lánya diploma, végzettség helyett inkább háztartásbeli szerepet vállal egy féléves (!) párkapcsolatban?
Gondolom te biztosan tapsikolnál ilyen helyzetben.
Nekem egyedülállóként van két gyerekem, az egyik elsős, mégis belefér egy 8 órás állás és most mellette tanulok is, pedig már van két diplomám. Sok 2-3 gyerekes barátnőm van, akik gyeden végezték el az egyetemet. Szóval totál kifogás egy 6 éves miatt félbehagyni, aki 4-ig napköziben lehet és mellesleg apja is van.
Úgyhogy szerintem jogos a félelmed. A lányod párja magához akarja őt kötni és/vagy ő lett motiválatlan, és ha mégse jön be a teljes állású anyaság, már nem lesz lehetősége, csak megint a ti már jóval többe kerülő támogatásotokkal újrakezdeni. Vagy tegyük fel, bejön, akkor is ott lesz akárhány gyerek miatti kihagyás után a munkaerőpiacon és mi van, ha apukától elválik vagy bármi más miatt (halál, tartós betegség) annak kiesik a fizetése.
Szerintem kérd meg, üljetek össze hármasban. Aztán vagy meggyőzöd őket vagy se, de legalább megpróbáltad.
45. Benne volt a válaszok között, hogy a lány szeretett volna ügyvéd lenni, a szülők ebben támogatták, hogy tanulhasson. Nem ők találták ki.
Az igaz, hogy a szülők fizették, de most meg a lány párja fizet mindent mivel jobb? Legalább amíg tanult valamit annak volt értelme. Nyár óta vannak együtt még egy éves sincs a kapcsolatuk ezért feladni mindent nem jó döntés. Persze a lány döntése mit és hogyan csinál de érthető, hogy a szüleinek ez nem tetszik. Ebben az esetben nem arról van szó, hogy megmondják konkrétan ezt és ezt csináld. Ahogy látom magával a kapcsolatukkal sincs bajuk a szülőknek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!