Ez fair anyámék részéről?

Nagyon szeretnék elköltözni a páromhoz, de még tanuló vagyok (egyetem), így nem tudnék mellette annyit dolgozni, hogy el is tartsam magam. Igen, nem vagyok mindent egyszerre bírő hős, ahogy a neten mindenki más az. Max hétvégén lenne rá időm.

Anyuámék viszont nagyon szigorúak. Nem engednek szinte semmit. Bulizni is alig járhattam amíg 18 nem lettem, minden ismerősömmel problémájuk volt stb. Most, hogy felnőtt vagyok sem néznek jó szemmel semmit. Állandó ordítás megy otthon. A párom szerintük nem hozzám való, holott alig ismerik. 27 éves és szerintük ez hatalmas korkülönbség. Hát szerintem nem :D a párom felajánlotta, hogy “eltart” ha elköltözök hozzá, de én ezt nem szeretném így hétvégén mindenképp dolgoznék ebben az esetben, hogy valamennyit én is tehessek a közösbe.

A probléma az, hogy anyukám kijelentette(apámmal karöltve), ha netán vége lenne a kapcsolatomnak hozzájuk vissza nem mehetek, mert ők csak jót akarnak nekem és én ellenállok. Szóval szerintük ezesetben legyek teljesen önálló, miközben még nagyban folynak a tanulmányaim. Nem hinném, hogy vége lesz a kapcsolatunknak amúgy, nagyon harmónikus és szeretjük egymást, de sose tudni semmit atombiztosra. Szerintetek fair ez így? Ők üldöznek el! Ha békességben engednék, hogy a szerelmemmel legyek eszem ágában sem lenne költözni amíg nem tudok saját lábra állni.

20/lány