Mit szólnál ahhoz, ha a gyereked azt mondaná neked, hogy ő majd nem akar felnőtt korában gyereket?

130-as, látszik, hogy sohasem neveltél gyereket, különben tudnád, pontosan mivel jár :D

Én "csak" bébiszitterkedtem teljes munkaidőben de már az a napi 6-7 óra elég volt ahhoz, hogy azt mondjam, nekem saját gyerek biztosan nem.

Szeretem őket, de SOK. Ennyi. Folyamatosan figyelni kell, kétpercre nem ülhetsz le, folyamatosan zizeg, beszél, mondja, kérdez, nyaggat, stb.

Ettől meg lehet bolondulni napok után.

Plusz: nincs értelmes! társaságod napi 8-10 órában, csak egy gagyogó gyerek, agyilag fejlődsz visszafelé, mert nem hallasz emberi szót a nap nagy százalékában.

ezen kívül kiesel a munkából, visszavesznek, király, de heteken át tp mert a gyerek beteg és sorolhatnám.

Az is baj, hogy a mai kor végletesen kitolja a gyerekkort, nagyon sokáig mentesít a felelősség alól - 134-es, nem tudom, feltűnt-e, de manapság 23-24 évesen nemigazán tartod el másodmagadat egy keresetből.

Persze, hogyha a nőnek nincs szakmája, nem dolgozott, akkor meg miéé szűsz csupasz pnára 21 évesen? Szóval menjen mindenki a francba, úgy őszintén.

#137

Jó nagyot köptél fölfelé, aztán aláálltál. Vagy szebben megfogalmazva: hatalmas öngólt lőttél.

Három normális, értelmes és boldog(!!) gyereket nevelünk (ráadásul nem túl nagy összjövedelemből), úgyhogy a hablatyolásoddal ellentétben igenis tudom, miről beszélek.

Az a te infantilis gondolkodásodat mutatja, hogy egy kalap alá veszed a gyerekkel végzett munkát a saját gyerekkel való foglalkozással.

Fárasztó tud lenni a gyerek? Igen. Sőt, kimerítő tud lenni. De aki nem munkaként tekint rá, az látja az értelmét. Az minden egyes megszenvedett percnek, minden pelenkafolyás utáni takarításnak értelmet ad. Ráadásul másfél-két éves kortól már tudsz beszélgetni a gyerekekkel, és szédületes tempóban tágul a tudatuk, öt-hat évesekkel már el lehet beszélgetni biológiáról, csillagászatról.

Szóval aki értelmesen, felnőttként áll a dologhoz, az nem a kínt látja benne.

Üdv:

130-as voltam

#139 Azzal nincs gond ha az olyanok mint a 137-es nem akarnak gyereket. Nekik ne is legyen, a gyereknek nem lenne jó.

Az a baj ha a hülyeségeikkel olyanok agyát tudják befolyásolni, akik amúgy normális emberek és jó szülők lehetnének.

Aki azt mondja, hogy egy gyerekkel nincs munka, nincs feladat, nem fárasztó az hazudik. De épp így hazudik az is aki azt mondja hogy egy gyerekkel csak ez van.

Még anyám mondta nekem régen - 6 szülés után - hogy a szülés kegyetlenül fájdalmas. De amikor utána ott van a baba, az mindent elmulaszt és megéri újra meg újra.

Épp így van minden mással is, akkor értékes ha meg is kellett dolgozni érte. A gyermek is akkor lesz értékes ha beletetted a munkát, szeretetet, törődést.

Nem lesz tökéletes, nem lesz mindig szuper, de valójában ez az ami az életben a legértékesebb.