Mit lehet tenni ha egy nagykorú családtag jól Asperger-vagy funkcionáló autista-gyanús, viszont nem hajlandó vizsgálatokra menni?

Semmi közöd hozzá és szakápolóként nem kell tudálékoskodni... fogalmad nincsen a neurológiai betegségekről csak szeretnél nagyon okosnak tűnni.

Nem vagy az csak egy egyszerű ápoló.

Terápián pont azt tanulják a felnőtt autik, hogy hogyan ne maszkoljanak, tehát hogyan legyenek teljesen szabadon autisták. Nincsenek gyógyszerek, nincsenek "tünetek" sem.

Kérdező, téged viszont tuti a fejedre ejtettek gyerekként.

Mondjuk sajnos erre sincs gyógyszer.

Szerintem ez annak a kérdésnek az inverze ami nemrégen volt, ott anyuka vergődött pontosan ugyanezen.

Most megjött a "sógornő" verziója is. Tipik válaszgeneráló szr kamu.

Milyen kezeléseket és szakertői tanácsadást remélsz???

Mindhárom gyermekünk auti, a nagy csak aspergeres. A férjemről is kiderült a gyerekek vizsgalata során, hogy aspergeres. A mély együttérzésen kívül semmi szakértői tanácsadásban nem részesült, csak lett pár papírlappal többje, amivel nagyjaból kitörölheti.

Még a gyerekek ellátása is igen döcögős kis hazánkban a felnőtteké meg egyenesen 💩... A gyógyszer nem varázsszer, magát az autizmust nem teszi semmissé, max nehány tünetet nyom el pl generalizált szorongás esetén, de tapasztalataim alapján a felnőtteknél még erre se nagyon forditanak energiát. Itt inkább a küzdessz magad ahogy tudsz vagy leírtunk és begyógyszereztünk hülyeként elv érvényesül.

Meg kellene tanulni elfogadni és tiszteletben tartani a másik véleményét és döntéseit. Attól mert elmegy dokihoz, kap egy papírt, még neki kell megvívnia az élettel. Amíg nem ön-és közveszélyes, addig szíve joga eldönteni, hogy ezt hogyan teszi.

Bírom, amikor "szakemberek" osztják az észt az elfogadásról, miközben ők azok akik nem hajlandóak az önnön nézeteiken túl semmi mást elfogadni!

Az autizmus nem betegség,mivel egy betegséget tudsz gyógyszerrel kezelni. Egy autistánál nem magát az autizmust kezelik gyógyszerrel,hanem a mellette lévő idegi alapon járó tüneteket. Az utizmus nem gyógyítható,mert ez egy állapot.

Szerintem válts pályát minél előbb,ne akarj te lenni megmondó ember. Főleg ne egy 26 éves felnőtt nő esetében.

2 autista fiam van. Egyik 22,a másik 10 éves. A papírral annyit értünk el,hogy akadályozva lettek az életben.

Én pl epilepsziás vagyok,de ahol lehet titkolom,mert amint megtudják,úgy néznek rám,mint egy sorozat gyilkosra. Ha a sógornőd boldogul papír nélkül,akkor a legjobb amit tehetsz,ha békén hagyod,mivel az a papír csak árt. Korlátozva lesz tőle az életben.

"Szakápolóként"

Az etika tantárgy alól végig fel voltál mentve?