Kinek mi a véleménye a nagymamai "feladatokról"?

Mit zagyválsz itt 79-80-as?

A te teóriád szerint akkor szereti a nagymama az unokáit, ha ablakot pucol a menyénél?

Olvasd már el a kérdést légy szíves!

En ugy irtam illik a csaladi eletben ugy benne lenni ha màr csaladtag vki hogy komfortzonàn belül. Azert tagja. Ahogy az apànak is illik kivenni a részét es nem fentröl derogàlo segitségnek titulàlni.

Az ablakpucolàsra csak kiélezi mindenki a kerdest. Nem arrol van szo hogy 90 éves nagyit elkene hivni cselednek. Csak massal nem tudnak érvelni.

A nagymama ha nem vàllalja a részét kb olyan mint egy anya aki nem üzemel anyakent csak szülni tudott aztan csà shopping. A macskàm kölykeit se ejteném igy le igy ahogy màs a mama-unoka viszonyrol beszél hogy szerinte az a norma

A nagymama ha nem vàllalja a részét kb olyan mint egy anya aki nem üzemel anyakent csak szülni tudott aztan csà shopping. A macskàm kölykeit se ejteném igy le igy ahogy màs a mama-unoka viszonyrol beszél hogy szerinte az a norma

Akkor pont mint a kérdező. Szült és onnantól kezdve szolgálja ki mindenki, mert lusta takarítani, és az ikrek erre tökéletes alibi. Hidd el egy ilyen nő mellett a férj is be van csicskulva rendesen.

"Az volt a kérdés, hogy az normális-e, ha egy nagymama csak kiszolgáltatja magát és semmilyen formában nem funkcionál nagymamaként. "

Khm, a nagymamának egy "funkciója" van: az unokaval való kapcsolat. Semmi más. Takarítás, főzés, ablakpucolas nem az ő dolga. Erre való a lakás tulajdonosa, a bejáróno, a takaritoszolgalat. Nem a nagymama, baxus.

Nyilván, ha mondjuk az ember költözik, megkérheti-Ahogy bármelyik más rokonat, barátját vagy ismerősét-hogy nem e besegitene egy kicsit a pakolásba, takarításba, hoyg jobban haladjon a dolog.

Ág a baj, hogy ma rengetegen el vannak tévedve és azt hiszik, a nagymama bármikor ugraszthato ingyen bébiszitter, takarítónő és szakács egyben, nem pedig egy önálló felnőtt nő, akinek meg van a saját élete.

Nálunk vendégként viselkedik anyós. Annyira, hogy ha a gyerek kér egy pohár vizet, akkor nekem szól. Nem bír neki magától tölteni.

Soha nem segített semmiben, még egy órára sem vigyázott soha az unokájára.

A másik unokájának segít napi szinten a vállalkozásában. Az én fiamnak idén bevállalta hogy szülinapot tart, de én érzem cikisen magam, mert kb mindent sógornőmmel csináltatott, kaja stb.

Inkább ne akart volna tartani semmit.

Azért ezek a felnőtt nők is sokfélék :)

Persze vannak nagyik, akik kijelentik, hogy "én már felneveltem az enyémet" vagy többszáz kilométerre laknak - őket tapasztalatom szerint általában nem is nagyon hívják, találkoznak vele kötelezően sátoros ünnepekkor, szülinapokon, és nagyovis-kisiskolás kortól esetleg bevállalnak valamennyit a nyári szünetből és respect ezért is.

De itt van pl. az én anyám, aki egyszerűen így érzi magát hasznosnak, akit én is szeretek, a gyerekek is, és aki nélkül nem dolgozhatnék 8-tól 5-ig. De egy csomó mindent másképp csinál, mint az szerintem optimális lenne és néha túlzásba is viszi a tüsténkedést. Küldjem el a búsba és a gyerekek üljenek az ügyeletben és ne járjanak különórákra meg játszótérre (sok ismerős gyereke van így - és nem vicc, nagymama nálunk még őket is bevállalja néha)? Vagy fogadjak egy bébiszittert, aki nekünk nagyon drága, nem biztos, hogy mindig az utolsó pillanatban "ugrasztható" pl. túlóráknál és ráadásul az sem minden úgy csinálna, ahogy én, csak nem tudnék róla, de gondolom, őt helyretehetem és csak a minimumot fogja elvégezni. Míg anyám bizony hajlamos rá, hogy évente egyszer ablakot pucoljon nálunk (amitől én megőrülök, mert olyan, mintha mi nem szoktunk volna - merthogy a férjem is végez házimunkát -, pedig de). Komolyan érdekel, hogy nem vagyok ettől jó anya és önálló nő?