Szülők, ti a gyereketek vagy a ti szüleitek pártjára állnátok ebben az esetben?

Sziasztok!

17/F vagyok, a nagymamámmal, a húgommal (11) és a szüleimmel élek együtt. Szerdán történt, hogy a szüleim csak este értek haza. Én olyan 15 óra körül. Akkor a nagyanyám éppen a húgomat akarta elráncigálni magával a közeli piacra vásárolni. Nagyanyám anno velem is csinálta ezt, ilyenkor málhás szamár kell neki, valamint sokszor leáll az árusokkal is beszélgetni. És ezt várd ki... Hazafele persze már fáradt, ettől pedig kiállhatatlan. Amúgy se egy kedves ember.

A húgom nagyon nem akart menni, én meg mondtam neki, hogy jöjjön el velem fagylaltot enni. A húgom ugrándozva örömében jött, nagyanyám elkezdett tajtékozni, hogy ezt hogy képzelem, ne mondjak neki ellent a húgom előtt, stb. Én erre, hogy ő is ellentmond nekem a húgom előtt, de nem kapom fel miatta a vizet, ha cipekedő szolgát akar, vegyen fel erre valakit.

Este a húgommal hazaértünk, a szüleim elővettek, azóta is mérgesek rám, bármit mondok. Szerintük bocsánatot kéne kérnem a nagyanyámtól.