Szerintetek van igazság ebben az elméletben?
Félig családi, félig politikai kategória, amiről írni fogok. Múltkor egy politikai műsorban beszélgettek a kormány lehetséges megbuktatásáról, ahol az egyik vendég felszólaló kitért egy fontos momentumra, amire már én is gondoltam. Szerinte, ha a nyugdíjasok majd lesznek annyira nem önzők, hogy fontosabbnak tartanak egy olyan kormányt megválasztani, aki itthon tudja tartani, illetve hazacsábítani a fiatalokat, ahelyett, hogy a pénzből mág 10 forintot szétosztanának a nyugdíjasoknak, tehát, mikor eljut a nyugdíjas arra a szintre, hogy az unokája jövője fontosabb lesz neki, mint az ő kis nyugdíja, akkor lehet változás ebben az országban. Addig pedig, míg az átlag nyugdíjast 10 fillérrel (vagy csak annak az ígéretével) meg lehet vezetni és felad bárkit és bármit azért a 10 fillér plusz nyugdíjért, addig nem csoda, ha a fiatalok elmenekülnek ebből az országból. Mivel az ország régóta mindenkiről szól, csak a fiatalok (tizen-, huszonévesek) jövőjéről nem.
Korábban én is megfogalmaztam egy hasonló gondolatot, csak a saját családommal kapcsolatban. Kint éltünk Ausztriában a párommal egy évig. Én az egy év alatt nem tudtam elhelyezkedni, korábban egészségügyi problémák miatt, később mert nem vettek fel, holott jól beszélem a nyelvet. Bár a párom jól keresett, így az anyagiakra nem volt komolyabb panasz. Mégis inkább hazajöttünk, a határ mellé és a párom innen jár ki napi 3 órát. Gondoltuk, hátha itt jobb lesz, itt majd félreteszünk, itt majd nekem lesz munkám, itt majd veszünk saját lakást (régi vágyunk).
Az igazság meg az, hogy a határ mellett lassan megfizethetetlenek a lakásárak (bérlés is, vétel még inkább), a CSOK-ot nem akarjuk előre igénybe venni, pláne külföldi jövedelemre nem is jár, de az ingatlan árakat meg az egekbe szöktette. Megint a kormány undorító mutyiüzlete, hogy csempéssze az állami pénzt bele az ingatlanos haverok zsebébe.
Itt viszont kitérnék a szüleinkre, mert nekik is van szerepük ebben a történetben. Mi mindenképp azért jöttünk haza, hogy itthon lakást vegyünk. Különben kinn maradtunk volna, a télen tisztított utaknál és a kedves szomszédoknál (itthon folyamatos vita van a lépcsőházban, mint egy cigányputri, olyan, ráadásul a tulaj is át akar vágni úton-útfélen, mindent feketén akar csinálni). Közben megemelkedtek az árak, a félretett pénzünk a munkanélküliségem miatt csak csökkent, nem tudunk lakást venni. Kéne még 1-2 millió forint, tudom, hogy a szüleink lazán kisegíthetnének, mivel jobb módúak, de nem teszik. Anyámnak volt egy háza a nagyszüleimtől, amit kiadott bérlőknek, oda nem engedett, oda sem adta (kifizettem volna a húgom részét az örökségből). A nagyszüleink örökségéből kaptunk valamennyit (egy részét még a nagyszülők maguk adták), de a szüleink nem igazán akarnak segíteni. Mástól hallottuk, hogy ha pénzt nem adnak, szokás pl egy házrészt felajánlani, hogy a gyerek legalább a hitelét ráterhelhesse. Ezt sem engedik meg. Közgazdászok vagyunk, tudjuk, hogy bánjunk a hitel dolgokkal, a párom sokszáz ezret keres, fix munkája van, én hamarosan vállalkozásba kezdek, ami szintén fix lesz (már előre megvan minden, mivel magánszemélyként már most is megy). Mégsem segítenek, inkább remegnek, hogy nehogy az ő házukhoz bárki is nyúljon. A pénzükhöz úgyszintén. A nagyszüleinkben ezerszer több segítőkészséget láttam, nekik még fontos volt, hogy az utódok tudjanak boldogulni.
Ezek után az a kérdésem, hogy amikor nekem van egy olyan gyerekkori álmom, hogy külföldön akarok élni (egy dél-európai országban), miért ne menjek? Nem érdemli meg az a szülő, hogy a gyereke itthagyja őt is meg a süllyedő országot is, ha sem a szülő nem segít rajta, sem az állam, önerőből meg még átlag feletti keresettel sem tud lakást venni? Miért maradjak itt egy lakásnak, ami sosem lesz az enyém, meg egy családnak, akiknek nem is vagyok igazán fontos (más téren sem, de ezt hagyjuk)? Aki ki tudná, mégsem húzza ki a gödörből a gyerekét, az nem érdemli meg, hogy az a gyerek is csak a saját boldogságával foglalkozzon, ami ha kell, 2000 km-re innen van?
válasza:"A párom 5 éve kint dolgozik, én is évekig kint voltam (diákként is már)"
És így sem találtál állást magadnak, pénzt sem tudtatok annyit összegyűjteni, hogy ne ácsingózz a szüleid pénzére. No jó, ez már tényleg vicc kategória.:D
válasza:No, akkor még egyszer:
a) Semmi közöd a szüleid vagyonához, kaptál diplomát a kezedbe, azt meg ne akard már megetetni senkivel, hogy 1. jól menő vállalkozók még mindig a leputtyant, örökölt szülői házban laknak, 2. te, aki keresett szakterületen diplomásként munkanélküli vagy, és a párod tart el, mióta végeztél, annyira életképes vagy, hogy egyedül fenntartottad magad egyetem mellett.
b) Ha már politikát akarsz belekeverni a saját életképtelenségedbe: sem a CSOK-nak, sem a Fidesz-kormánynak nincs semmi köze a te nyomorodhoz. Többszöröse a jelenleg felsőfokú képzésre, állami finanszírozásban felvehetők száma a 30-50 évvel ezelőttinek, létezik versenyszféra remek fizetésekkel, szabadon lehet vállalkozni, szabadon, EU-n belül útlevél nélkül átjárhatók a határok, szabad a munkavállalás az uniós országokban. Csapkodd a segged a földhöz, hogy ebben az érában születtél, és örülj, hogy ingyen lediplomázhattál és akad, aki még mindig eltart.
Egyébként meg "kérjetek, és adatik." Ha neked még az is derogál, hogy te kérj a szüleidtől, és ne azt várd, hogy majd ők kezüket-lábukat törve, ezüsttálcán átnyújtanak neked néhány milliócskát, akkor így jártál. A házamra nekem se terhelne senki hitelt, pláne, ha évek óta munkanélküli, attól a gyerekemtől meg végképp nem várok majd semmilyen segítséget, aki külföldön képzeli el az életét. Úgyhogy ne gyere a pelenkázással meg unokázással, ha te nem vagy tisztában azzal, hogy mivel tartozol azoknak, akik tisztességesen felneveltek, bolondok lennének, ha pénzzel akarnák megvásárolni tőled azt, ami egyébként a kötelességed.
válasza:Azért annyit hadd jegyezzek meg, hogy amikor első lakásomra hitelt vettem fel, akkor (alacsony jövedelmem miatt) szüleim egyetemes adóstársak voltak (az még a kezesnél is erősebb dolog). És bár jelzálogot nem kellett tetetni az ő lakásukra, de mondták, ha szükséges, természetesen rá lehet terhelni.
Sok dolog van, ami JOGILAG csöppet sem kötelessége egy szülőnek, de normális esetben igenis megteszi.
A mi szüleink is segítettek, ahol tudtak. Mi ezt nekik sose tudjuk viszonozni, nem is várják, hanem egyértelmű, hogy a mi kötelességünk (nem jogi, hanem erkölcsi értelemben), hogy majdan mi is ugyanígy segítsük a saját gyerekeinket.
Megértem, hogy a kérdezőnek fáj, hogy ezt nem kapja meg a szüleitől. Nemcsak a pénz miatt, hanem a hozzáállás miatt is.
Igen, én ugyanez van a fizikai segítségnél is. Ha ők kérik, hogy mondjuk menjünk 3 napon keresztül az erdőre dolgozni nekik (fa gyűjtés, majd fa vágás, berakás), januárban kell nekik mindig a -10 fokban, persze elvárják, hogy mi ugorjunk. A párom ne dolgozzon, kérjen szabadságot vagy dobjunk félre minden más programot (velem legutóbb az esedékes orvosi vizsgálatot akarta félrerakatni anyám, amit hónapokkal előtte fixáltam le és már nagyon kellett). De ha ők segítenek nekünk, pl legutóbb a költözködésben segítettek, a hazacuccolásban, az első dolognál (nem akartam hajnali 4-kor indulni, csak 6-kor) a fejünkhöz vágták, hogy ők segítenek minekünk, ezért ők fogják a szabályokat diktálni (így, szó szerint). Így is lett, ők diktáltak végig mindent, a saját költözködésembe nem volt beleszólásom. Ekkor mondtuk azt a párommal, hogy legközelebb inkább megfizetjük a munkásokat, de bele ne szóljon senki.
Egyébként a páromnak be van ígérve már évek óta 2 millió ft, de csak lakásra adják neki oda és ahogy kiderült, csak olyan lakásra, amibe a szülei is beleegyeznek, mert amint lakásról van szó, hirtelen eltűnik a beígért 2 millió (volt egy jó lakás, ami iránt még korábban komolyabban érdeklődtünk, akkor meg hirtelen lapítottak a segítségről, szerintem sosem akartak adni). De azt is kinézem, hogy csak ezzel akarták hazacsábítani, hogy "gyere csak kisfiam, mi adunk neked, csak maradj itthon". Most meg szépen hoppon maradt a párom.
válasza:"Minden erőmmel támogatom a sajátjaimat, lakáskasszát fizetek nekik évek óta, de ha valamelyiktől ezt az elcseszett viselkedést látnám, rövid úton elhajtanám a fenébe."
Rájöhetnél az összefüggésre... a tiédek azért nem viselkednek így, mint én, mert azt látják az anyjuktól, hogy az mindent megtesz értük. De a miénkek nem. Mitőlünk elvárják a szüleink, hogy nekik éljünk, Magyarországon, félredobva az álmainkat, külföldről hallani sem akarnak még egyszer, szerintem ha kimegyünk, örök haragot fognak tartani (anyám biztos, még fenyegetőzni is fog), nekik nem mi vagyunk az elsők és soha nem is voltunk, mi csak eszközök vagyunk nekik, hogy legyen ki gondozza őket öregkorukra, hogy ne maradjanak egyedül, de amikor mi azt mondjuk, hogy egy feltétellel jövünk haza és egy feltétellel maradunk itt, abban már nem segítenek, hogy az a feltétel megvalósuljon. Pedig módjukban állna, bőven van rá lehetőségük és még nekik is marad öregkorukra. De nem, mi hazajöttünk, a közelben vagyunk, ők megkapták, amit akartak, most már élheti mindenki a kis maga életét segítség nélkül.
válasza:" De nem, mi hazajöttünk,"
Azért jöttél haza basszus, mert 1 éve nem találsz munkát, pedig közgáz diplomád van. A szüleid felkészítettek az életre.
Nem a szüleid miatt jöttetek haza, hanem amiatt a lehetetlen helyzet miatt, hogy két diplomás ember 5 éve nem bír megélni külföldön, pedig még a szakmunkásoknak is sikerül.
Az, hogy a szüleid azért csináltak, hogy gondozd őket, már csak a te fantáziád.
válasza:"Mitőlünk elvárják a szüleink, hogy nekik éljünk, Magyarországon, félredobva az álmainkat, külföldről hallani sem akarnak még egyszer, szerintem ha kimegyünk, örök haragot fognak tartani (anyám biztos, még fenyegetőzni is fog), nekik nem mi vagyunk az elsők és soha nem is voltunk, mi csak eszközök vagyunk nekik."
Kérdem ismét - MI AZ ISTENÉRT FOGLALKOZTOK ILYEN EMBEREKKEL? Nőjetek fel, álljatok talpra, váljatok le végre érzelmileg erről a bagázsról és ne foglalkozzatok fenyegetőzésekkel, zsarolásokkal, pampogásokkal. Haragudni akarnak, nem szólnak hozzátok? Annál jobb! Bár az se tart majd örökké, úgyis megbékélnek, amint látják, hogy SEMMIVEL nem tudnak befolyásolni. Amíg van módszer, amivel manipulálni tudnak, mert hagyjátok, addig fognak is - NEKTEK kell elvágni a köldökzsinórt.
Persze leélhettek egy életet úgy, hogy inkább szenvedtek 30 évig, hogy azoknak feleljetek meg, akik ellenzik a boldogságotokat, de kérdem én, minek?
válasza:Hadd pontosítsak:
Kérnem nem kellett, mert ahogy a hitel szóba került, szüleim maguk ajánlották fel a kezességet/adóstárs-ságot és a jelzálog bejegyzését is. Ez jólesik még akkor is, ha mindegyikre nem is volt szükség.
Én is voltam munkanélküli (bár csak 1-2 hónapig). Akkor természetesen eszembe sem jutott lakásvásárlás, hanem csak az, hogyan találhatnék állást.
Ha mondjuk a nagyszülői örökség (ház) árán ott csücsülnek, míg mi öntjük a pénzt egy bérelt lakásba, akkor leshetnék, mikor mennék fát vágni hozzájuk. Mert az meg szintén nem JOGI kötelesség.
Vagy van kölcsönös összetartás és segítség, vagy mindenki maga oldja meg a problémáját.
Az, hogy orvosi vizsgálatot akartak átrakatni a kérdezővel, számomra az OKÁDÁS kategória.
Viszont az igaz, hogy fát én is -10 fokban hoznék be, mert keményre van fagyva a föld, nincs sár és a járművek nem süppednek bele. Tehát van logikája a szülőknek is, csak hallatlanul önzőek.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!