Skizofrén anyuka mennyire lehet veszélyes a gyermekére, ha rendszeresen szedi a gyógyszert?
A párom volt feleségénél nemrég skizofréniát diagnosztizáltak.
Én szeretném, ha magunkhoz vennénk a párom óvodás kislányát, mert félek, hogy baja eshet.
A párom viszont azt mondja, hogy nem szeretné elszakítani a gyereket az édesanyjától, mert az nagyon megviselné a kislányt, szerinte ha anyuka normálisan szedi a gyógyszert, és mi is jobban odafigyelünk, akkor nem lehet gond.
Én viszont aggódom, és szeretném ha velünk élne. Anyuka természetesen láthatná, amikor akarja, csak nem engedném, hogy felügyelet nélkül elvigye magával.
Ti mit tennétek? Nem tudok túl sokat a skizofréniáról, valakinek esetleg bármilyen tapasztalata, ötlete?
A kutyatámadás megfelelően tartott kutyák esetében nagyon ritka, a szabályok betartása mellett.
A skizofrének közveszélyes magatartása nagyon ritka megfelelő kezelés mellett.
Az anyuka megfelelő kezelésének ténye nem ellenőrizhető, így a kislány veszélye nagyobb, mintha beköltöztetnének a szobájába egy foxit.
"Az anyuka megfelelő kezelésének ténye nem ellenőrizhető, így a kislány veszélye nagyobb, mintha beköltöztetnének a szobájába egy foxit." - az anyuka megfelelő kezelésének ténye természetesen ellenőrizhető, csak nyilván NEM a kérdező által. Az a kezelőorvos kötelessége, hogy ha ilyen esetben problémát észlel, akkor kezdjen kommunikálni a GYÁMHIVATALLAL...
(... és nyilván nem a kérdezővel)
... és ugyancsak a kezelőorvos kezdeményezheti a bíróságnál a cselekvőképesség szükség szerű korlátozását a BÍRÓSÁGNÁL
(... és nyilván nem a kérdezőnél)
... és a kezelőorvos megkeresésére rendelhet ki ki eseti gondnokot is a GYÁMHIVATAL az egyébként cselekvőképes anya támogatására
(... és nyilván nem a Kérdező)
Másik irányból meg az APA keresheti meg a gyámhivatalt, ha ilyen kétségei lennének
(... és nyilván nem a Kérdező)
A gyámhivatalnak joga van szakvéleményt kérni és kapni a kezelőorvostól arra, hogy az anya alkalmas-e a kiskorúról való gondoskodásra
(... és nem a Kérdezőnek)
és a Gyámhivatal hozhat ideiglenes intézkedést, vagy kezdeményezhet véglegest a bíróságnál
(.... és nem a Kérdező)
Tehát de, a szakmai kontrollnak természetesen van útja, kétirányú is. A kotnyeleskedésnek nincs útja - szerencsére.
#63, annak az esetnek a világon semmi köze ehhez, legfeljebb újabb ellenpélda.... ugye ott is olyan csinálta a bajt, akit nem diagnosztizáltak, nem állt kezelés alatt, pro forma tök normális volt....
(a családírtó építész meg a fényevő után még jöhet pár ellenpélda... aki nem skizofrén, nem kezelték, és lám...)
Olyant tud valaki, amikor egy kezelt, egyedül élő skizofrén szülő???? (na, már ha ez "ennyire veszélyes" legalább 1 valós példa legyen)
Én egyébként tudok. Egyet. Szemben a többi sokkal, ahol az illető nem volt sem kezelt, sem skizofrén...
63-as válaszoló!
A fényevő kisbaba szüleinek volt papírja a mentális betegségükről? Mert nyilvánvaló, hogy aki ilyet tesz a gyermekével, és a saját családjával annak valamiféle mentális betegsége van. Biztos vagyok benne, hogy semmiféle papírja nem volt és orvos nem is látta a tragédiát megelőző években. Ha tudtak volna a szülők mentális problémájáról, akkor valószínűleg megelőzhető lett volna a probléma.
Hű, lett egy pár post, de még a Kérdező közvetlen utánam jövő kommentjeire reagálnék:
Nyílván ha közelít egy gyerekhez az autó, akkor nem filózol, elviszed onnan és kész, de ez nem az a helyzet. Itt nincs ilyen közvetlen veszély és itt nem arról van szó, hogy vagy kilapít az autó vagy 1 méterrel arrébb mész a járdára, aztűán ennyi, mész tovább, hanem arról van szó, hogy szeretnéd, lányom, hoyg az életed telejsen átalakuljon? De a következő kommented is érdekes, idézem:
"Ha nálam diagnosztizálnának skizofréniát, vagy bármilyen más betegséget, amitől torzul a valóságérzékelésem és lenne esély rá, hogy veszélyeztetem a gyerekemet (pl. bipoláris zavar, súlyos depresszió, demencia, alkoholizmus, stb), én lennék a legelső, aki igyekeznék őt biztonságban tudni, hisz ő a legfontosabb. "
Pontosan ebből látszik, hogy SOHA NEM VOLT MÉG SAJÁT GYEREKED! Egy anya sose tesz olyat, hogy elküldi magától a gyereket, pláne nem egy sérült személyiségű. Egy anya inkább magán próbál minden módon segíteni, hogy továbbra is jó anyja legyen a gyerekének, de a gyerekéről nem mond le! Én férfi létemre tudom ezt. Szóval ezek ilyen nagyon szépen hangzó elméleti érvek, de a valóság az, hogy még mindig úgy érzem (és talán ezzel nem vagyok egyedül), hogy itt elsősorban az ÖNMAGAD érdekét nézed, és ezt nem ismered el, hanem inkább akarsz ködösíteni azzal, hogy márpedig Te a gyerek érdekét nézed, amikor valójában a legdurvább tettre készülsz, hogy egy gyereket elszakíts az anyjától, akit egyedül hagysz a betegségével! Ebben benne lehet az is, hogy gyűlölöd azt a nőt, meg az is, hogy nem lehet saját gyereked (vagy nem akarsz szülni), így inkább szerzel egyet, de az biztosan nincs benne tisztán, hogy csak a gyerek a fontos, ez hazugság!
Tudod mi lenne pl. az önzeltlen, ami valóban a gyerek érdekét nézi? Ha elsősorban megkérdeznétek, mit akar a gyerek (egy 5 évesnek már van erről fogalma), sőt: megkérdeznétek a nőt is (!), a skizofrénnal azért lehet kommunikálni, utána pedig mindent megtennétek, hogy az anyja minél jobb egészségügyi állapotba kerüljön, miközben ottmarad a saját gyerekével. Mondjuk azt nem tudom, hogy a párod válása időrendben és okozatilag hogy viszonyul az asszony betegségéhez, mert ha előbb lett skizofrén a nő, ő meg lelépett otthagyva egy kisgyereket és a beteg anyját, akkor az a fickó is elég "király", megérdemlitek egymást! De akkor ne hazudozzatok, hogy Ti milyen önzetlen segítőkészek vagytok. Ha meg a válás következtében lett skizofrén, az is további kérdéseket vet fel... De ne haragudj, arra szerintem nem nagyon fognak helyeselni Nektek az emberek, hogy minimum egy nőt teljesen kicsináljatok, még ha ez másnak is van beállítva felszínesen. Bocs a kemény szavakért, de muszáj volt így fogalmaznom, hogy felnyíljon a szemed és megvizsgáljátok a tetteitek valódi tudatalatti mozgatórugóit. Mert itt elsősorban egy kisgyerek és egy beteg nő tud szívni a jelen helyzetből, nem Te meg a párod!
Ez nem a kezeltség és a diagnózis tényére volt példa, hanem arra, hogy a hivatalok nem érnek semmit a világon.
Felsoroltak itt páran olyat, aki a kezelés betartása mellett tünetmentes volt, de ők mind családban éltek, kontroll alatt voltak. Talán van pár olyan is, aki egyedül él és betartja a kezelést. De tudjuk, ha mégsem tartja be, az milyen súlyos következményekkel járhat.
Az orvosi rendszer úgy van kitalálva, hogy az orvos ne nagyon legyen felelősségre vonható, úgyhogy ő nem fog azon aggódni, és esetleg kiküldeni a gyámhatóságot környezettanulmányra, hogy az anya árt -e a gyerekének. Ha rosszul sül el a dolog, akkor legfeljebb azt mondja, hogy ő felírta a szükséges gyógyszereket, amit az anya vélhetően nem szedett be. Mossa kezeit.
Ezt az apa nem tudja ellenőrizni. Ha emiatt nyugodtan tud aludni, az az ő baja. A kérdező viszont számomra példaértékű, hogy aggódik a párja gyermekéért.
Hogy volt -e a fényevő babának papírja a betegségéről, azt nem tudhatjuk, mert a híradó nem megbízható hírforrás. A lényeg, hogy a baba abban a korban volt, mikor a védőnőnek látogatnia kellett volna, ellenőriznie, a gyerekorvosnak az oltások miatt látnia kellett volna. Csak azért írtam ezt le, mert itt is jól látszik, hogy a gyerekek épsége csakis a család felelőssége, nem az orvosoké és a hivataloké.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!