Miért baj az, hogy nem szeretem a gyerekeket?
Nő vagyok, van párom, egyikünk sem szereti őket, nem is tervezünk sajátot. DE! Soha eszembe sem jutna, hogy bántsak egy gyereket (kivéve a szélsőséges eseteket nyilván, ha a 12 éves "rejtett erőforrás" rámjön az utcán, de most nem ilyenről van szó). Csendben, szó nélkül elmegyek inkább mellettük, kikerülöm őket. Irritál, ha visítanak, szaladgálnak, mindent megbámulnak, a sokak által imádott babaszagot sem bírom. De nem rinyálok nyilvánosan, nem förmedek rá a gyerekekre, ha odajönnek hozzám, csak maximum egy erőltetett vigyorral kikerülöm őket. Ha kérdezik, hogy miért nem játszok a gyerekekkel pl. vendégségben, és megmondom, hogy nem tudok mit kezdeni velük, akkor jön az, hogy mert mi lesz a sajátommal. Ha megmondom, hogy nekem nem lesz, akkor jön a kérdés, hogy miért, nem szeretem őket? Ha megmondom, hogy nem, akkor már sz*r ember leszek mindenki szemében, mert hogy lehet valaki ilyen, már azt is megkaptam egyszer, hogy biztos pszichopata vagyok, akinek az lenne az élvezet, ha verhetne egy kisgyereket...
Miért baj az, ha nem szeretem őket? Mit mondhatnék, amivel az ilyen idiótákat le tudnám szerelni?
A baj az, hogy viszonylag fiatal vagyok még, és mindig jön a duma, hogy majd meggondolom magam, de nem fogom...
válasza: válasza: válasza:Szerintem meg ő gondolkodik helyesen. Ha nem szereti a gyerekeket, akkor a leglogikusabb és értelmesebb lépés ha neki nem lesz. És ez szerintem teljesen az ő magánügye.
Anyám nem volt egy türelmes ember és egy gyerekhez meg az kellett. Mikor megszülettem (mert ő csak arra gondolt, hogy ugyu-bugyuzás lesz, mint a játékbabákkal) tiszta idegbeteg lett. Sokszor büntettet meg a semmiért, és sokszor szidott le, ha nem ment a tanulás.
Ha mamámnak nem lett volna türelme és kedve ahhoz, hogy engem pesztráljon akkor lehet én is idegbeteg lennék.
Aki nem anyának való az ne legyen anya. Én sok nőn azt látom, hogy az világhíres anyai ösztön kimerül az üvöltözésben. És persze az utcán szocializálódik a gyerek, mert a szülőnek nincs türelme, most épp más dolga van... stb.
Nem tudom, hogy kérdező miért rossz azért, mert nem ad a világnak egy lelki sérült egyedet. Furcsa egyes emberek gondolkodás módja.
válasza:Nekem nagynéném mai napig vallja, hogy minek gyerek, csak nyűg, pénzkidobás, sose akart stb. Megértem, nem is érdekel különösebben. De akkor ne nekünk panaszkodjon 70 évesen, hogy nem néz rá soha senki, és nincs aki segítsen neki (én a saját nyugdíjas szüleimet segítem).
Ha téged ez a veszély úgy érzed nem fenyeget, hogy nem fogod később megbánni, szíved joga gyerekmentesen lenni. Sok boldogságot :)
válasza: válasza:Nem azért szül az ember, hogy a nyugdíjas éveiben legyen társalkodónője vagy anyagi támogatottja.
Ez a felfogás öngól. Elég sok gyerek van aki tojja le a szüleit magas ívbe. Ha a szül az ember, akkor normál esetben nem elvárásokat támaszt a bébivel szemben, hanem segít egy embert az útján.
válasza: válasza: válasza: válasza:"akkor ne nekünk panaszkodjon 70 évesen, hogy nem néz rá soha senki, és nincs aki segítsen neki"
Nincs itt kifordítva semmi.
Van két 70 éves néni. Az egyiknek mondjuk van 3 gyereke, a másiknak egy sincs.
Ha valakit nem látogatnak a gyerekei, annak sokszor nyomós oka van. Szerinted több joga van panaszkodni egy rossz anyának, hogy nem látogatja senki, mint egy gyermektelennek, aki megbánta a döntését?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!