Vannak itt olyan nők (/lányok), akik nem szeretik a gyerekeket?

Én csak azért írok, hogy most ne az jöjjön le mindenkinek, hogy aki nem akar gyereket, az azért nem akar, mert inkább költ táskákra és cipőkre és felszínes, anyagias ember. :DD

Szóval kéretik majd nem kiforgatni az előttem szóló szavait és nem ezzel dobálózni, mert közöttünk is van sokféle ember, ugyanúgy, mint az anyukák között is.

De amúgy tök jó, hogy bátorítják az embert a szülésre akkor is, ha nem akarja (én az életben is ezt tapasztalom). De akkor senkit ne merjenek lecsukni, ha vízbe fojtja a gyereket, vagy kidobja a tizedikről, vagy kirakja egy kórház előtt! Fogadják el, hogy egyszerűen nem alakultak a dolgok az elképzelésük szerint, a gyereket meg vegyék magukhoz, hiszen ők annyira odavannak érte...

Én személyszerint az 5 és 18 év közötti kölköket sajnos nem bírom. A kicsik aranyosak, feltéve ha nincs épp hisztirohamjuk. Aranyos a drága, de mivel nem tudnék vele jól bánni, én meghagynám a "megtisztelő anyaságot" a többi nőnek. Tisztelem őket, mert valóban nem könnyű feladat, vasidegeket kíván ez kétségtelen. És pontosan ez az, ami belőlem hiányzik. Nem önzőségtől vezérelve nem szeretnék gyereket, félreértés ne essék.

Van egy lassan 3 éves unokahúgom, ő rendkívül rendes kislány, nagyon szeretem. De ő KIVÉTEL. Az összes többi gyerek - tiszelet a kivételnek - egy rendetlen, önző, bömbölő húsgombóc. Ezáltal nagy a valószínűsége, hogy én is egy ilyennek adnék életet, pontosan ezért nem vállalnám be. Hiszen ő is csak szenvedne egy olyan anya mellett aki a kamasz gyerekét lepasszolná egy katonai iskolába ha nem bír vele, a kisiskolás gyerekének pedig naponta kiosztana egy pár maflást ha hiszti üti fel a fejét. Tehát ha valami nem megy, nem kell erőltetni. Ezért van napjainkban családi erőszak ilyen nagy számban, hiszen olyan emberek vállalnak be gyereket, akiknek nem való.

Kedves gyerekes anyukák! Pontosan ezért ne erősködjetek, hogy igenis gyerek mindenkinek kell! Mert nem, nem kell! Gyerekgyűlölőnek pedig ne kiáltsatok ki. Én csak olyan gyereket tudok szeretni aki KIÉRDEMLI a szeretetemet. Aki méltóan viselkedik hozzá. Ezért szeretem a kis unokahúgomat. Sajnálom, hogy nem tudok feltétel nélkül szeretni, belőlem ez hianyzik.

Én mikor idetévedtem erre a kérdésre akkor nem azért olvastam el hogy kötekedjek bárkivel is! Te forgatod ki a szavaim. Azt hittem hogy csupa olyan válaszokat fogok olvasni, akik szeretik a gyerekeket, és lesz köztük pár férfi aki nem. Isten ments hogy bárkit is "rábeszéljek", az ilyen nőnek tényleg jobb ha nincs gyereke. Csak nem értem,hogy hogy lehet valami olyanra azt mondani hogy utálom, amit valószinűleg sosem fogsz kipróbálni. Tiniként én sem voltam úgy oda a gyerekekért, aztán mikor a sors közbelépett és az 1. kisbabám meghalt, akkor minden megváltozott. Rájöttem hogy a fontos dolgok nem a táskáknál meg a cipőknél kezdődnek...Sajnálhatod hogy nem fogod megismerni azokat az érzéseket, amiket egy kisbaba kivált egy anyában. Nem azt mondtam hogy én is minden gyereket szó szerint szeretek, hanem általánosságban értettem, mint hogy szeretem az állatokat is.., de a saját gyerek szeretete megint más.

Nem értem miért kell jönni az ősanyasággal. Ezt igenis a génjeinkben hordozzuk és most ha én is gonosz akarok lenni, akkor én is azt mondom hogy ti vagytok génhibásak,mert a nők igenis erre vannak kódolva, ha tetszik ha nem. És a 85 százalék igy is gondolja, még jó hogy az ilyenek mint ti kevesebben vannak.

Hidd el öregkorodban nem fogsz már a louis vuitton táskádnak örülni, hanem majd sajnálhatod hogy nincs melletted senki aki kezedet foghatná...

Két anyamacskánknak 10 kölyke született, az egyik anya eltlűnt. A másik "örökbefogadta" az összeset és még szoptatta is őket. És még rájuk mondjuk hogy állatok???

47-es "kakukktojás":

Igen, tudjuk hogy NEKTEK a világ legcsodálatosabb dolga a saját utódot a kézben tartani.

NEKTEK az életetek értelme és legnagyobb boldogsága a gyermeketek.

És ezzel nincs is semmi gond! Ha ezzel le lenne tudva, akkor annyi hozzáfűznivalóm lenne, hogy sok boldogságot, légy jó anyuka!

DE. A gond azzal van, amikor NEKTEK elképzelhetetlen, hogy valaki másként gondolkodik, érez, másban találja meg a boldogságát és élete értelmét. Hogy nem vagyunk egyformák. Hogy sokunk tisztában van vele, hogy hozzáállása miatt eleve nem lenne jó anya (igen, léteznek rossz anyák).

Ez az értetlenkedés az empátiás érzék hiányáról árulkodik, vagy legalábbis az elvonatkoztatási készség hibázik (csak tipp: ha valamelyik gyereked esetleg valami meredeken más értékrendet képvisel majd felnőttként, ne vessz vele össze, hanem próbáld megérteni).

Azt pláne bírom, amikor amolyan alacsonyabb-rendű létformáknak, csodabogaraknak, éretlennek, önzőnek, sekélyesnek vagyunk kikiáltva, vagy leendő frusztrált-kattant-macskás-öreglányoknak, akik egyedül rohadnak majd meg keseregve hogy mé' nem szültek...

Tessék kicsit megértőbbnek lenni. Mi sem köpködjük a gyerekre vágyókat, gyerekszerető normális anyukákat, nem hőzöngünk, hogy ez de fura, meg érthetetlen, meg helytelen, ti se tegyétek.

- Az egyik 30+os "nem fogok szülni" válaszoló.

"Azt hittem hogy csupa olyan válaszokat fogok olvasni, akik szeretik a gyerekeket, és lesz köztük pár férfi aki nem."

Ezért nem értem, miért jöttél ide. Olyan nőket akart olvasni a kérdező, akik NEM szeretik a gyerekeket.

Az a baj, hogy azt hiszed, a te igazad a tuti, ami egy anyánál nem nyerő. Azt nem állíthatod, hogy a gyerek a legjobb dolog az életben. Azt mondhatod viszont, hogy a gyerek a legjobb dolog a TE ÉLETEDBEN. És egyszerűen ostobának és kárörvendőnek/irigynek tartom, amikor a hozzád hasonlók megjósolják, hogy márpedig minden gyerektelennek sivár, magányos élete lesz.

A tolerancia esetedben nélkülözhetetlen, hisz anya vagy. Mi lesz, ha az egyik gyereked nem akar majd gyereket? Ő is génhibás lesz?

16:20 Ja aztán jön a kandúr és leharapja a kiscicák fejét, hogy a tüskés farkával megerőszakolhassa megint a nőstényt. Tök szép, ugye? Ha már állatokkal példálozol, legalább valóságos legyen. Azért mert van egy-két szép pillanat még ott vannak azok is amiktől undorodsz. Pedig mindegyik természetes. A különbség az, hogy az állatok ösztönből cselekednek, és ők az ellen képtelenek hacolni, nekik "muszáj". Ha te ilyen akarsz lenni, hát rajta. De nekünk nem muszáj ezt akarni. Érdekes ha ivartalanítják őket, akkor soha többet eszükbe sem jut és sokkal boldogabban és egészségesebben élnek. Ez bizonyított.

Te is olyan vagy, hogy csak azt hallod meg amit akarsz. Egy válaszoló jött itt táskákkal, és te rögtön minden nőt aki nem akar gyereket pénzéhes, szívtelen dögnek festesz le, aki majd papírbankókat ölelgetve fog meghalni egyedül...

Tudod nem mindenkinek kell azért gyereket szülni, hogy ne maradjon egyedül öreg korába! Ez egy undorító önző dolog. "Hát kislányom, amikor rájöttem, hogy egyedül maradok öreg koromra, akkor döntöttem el, hogy megszüllek" Romantikus, mi? Arról nem is beszélve, hogy ez SEMMIRE sem biztosíték! Hány olyan ember van akit elhagynak a gyerekei rossz szándékkal vagy egyszerűen csak az életük miatt? Felé sem néznek vagy csak a pénzt, az örökséget akarják tőle ő meg ülhet az öregek otthonában az idegen ápolók között. Amikor beszélünk valamiről, akkor mindkét oldalt meg kell említeni, mert akkor bizony kiderül, hogy nincs igazad... Egy normális embernek van családja (anyja, apja, tesvére, kuzinja), barátai, párja! Ja persze azokért dolgozni kell, és nem lehet elvárni, hogy szeressé' mert megszületelek...

Ha valami nem tetszik, akkor legalább olyan indokkal gyere ami megállja a helyét.

Ja és van egy jó hírem. Az ilyen emberek száma mint mi, egyre növekszik. :) Már csak ezért sem igaz, hogy mi hibásak vagyunk. Ugynais a te gondolatmeneted szerint, ha nem szaporodunk, akkor tovább sem adhatjuk a hibásságunk, mégis egyre többen leszünk! Na akkor mi van? Régen sem voltak sokkal kevesebben, csak akkor tilos volt elmondani.