Vannak itt olyan nők (/lányok), akik nem szeretik a gyerekeket?

Akkor az a szülő nem volt "rendes" szülő, mert aki az, az időközben rájön, hogy a maximalizmus tönkreteheti az ember életét.

Bár ehhez nem kell még csak szülőnek se lenni...

Én szeretem a gyerekeket de nem mindegyiket. Vannak akiket utálok, de igazából nem a gyereket kell utálni hanem a szüleit, hogy nem bírják megnevelni a gyereket...

16/L

Én nem is szeretnék felnőtt koromban.

Mindenki mondja, hogy most így gondolom, de majd változik, blablabla.

Nyálasak, ordítanak, büdösek, a testük minden nyílásából folyik valami... köszönöm, ebből nem kérek :D

Úgy vagyok velük, mint a többi emberrel. Van akit kedvelek, van aki semleges, van, akit nehezemre esik szeretni, van, akit elviselni is. Kortól teljesen függetlenül.

38-as válaszoló, ha blog írásra adnád a fejed kérlek értesíts, szívesen olvasnám.

225. vagyok, gondoltam, hozok néhány kiegészítést, azaz, amit még utálok, főleg a kisgyerekes anyák nevelési módszereiben:

Utálom, amikor ilyen-olyan vendégségben előre egyeztetés nélkül lepasszolnak nekem egy gyereket, hogy foglalkozzam azzal. Főleg ha az egy eleven kisfiú. Unokatesómék játszották ezt be, amikor nagyanyámhoz mentünk, hogy XY úgyis ritkán találkozik Mütyürkével (nem ez a neve, személyiségi jogok védelme :D), majd vigyáz rá, amíg mi pihizünk. De úgy, hogy meg sem kérdezik, lenne-e kedvem hozzá meg mit terveztem. Oké. Első pillanatokban aranyos, 3 óra múlva legszívesebben szálanként téptem volna ki az összes hajam. Ilyenkor van az, hogy a gyerekre vigyázhatok, de nem nevelhetem, mert akkor mit képzelek magamról. Elővettük az új társast, 2 perc után már letojta a szabályokat, ollóval szétbarmolta a kivágós részét, őrjöngött, üvöltött, dobálta a játékpénzt. Nagyanyám (ő is egy külön történet...) meg persze rám nézett gyilkos szemekkel azért, mert szét lett dobálva a papír a nappalijában, nem a Szent Fiúcskára. Közben a fényképezőgépemet is elvette, és kattingatott össze-vissza úgy, hogy nem tudta használni, amikor megtelt a memória, az általam készített régebbi képek közül!!! törölt, nem az ő tiszta homály szarjaiból. És aztán a szülők meg az enyéim jönnek be, és úgy viselkednek, mintha nekem lett volna megtiszteltetés...

(de ez a gyerek amúgy is rossz... nem vészesen, de azért az eleven szó sztem kicsit enyhe rá... nem képes megülni a seggén, éttermi összejövetelkor futkosott össze-vissza meg rohangált a tányérokkal, embereket rugdos szeretetből, képes lett volna a nyaralónkban felmászni piszkos cipőben a vadonatúj kanapéra, és apukámnak kellett onnan leszedni, mert a kedves szülők nem szóltak volna rá)

Plusz:

-gyűlölöm azt, amikor neveletlenebb, esetleg nagyobb darab kölykök vegzálnak a játszón gyengébbeket, jámborabbakat... és anyuka ott van tőlük 2 centire, és nemhogy rászólna, hanem dagad a mája, hogy milyen vagány és életrevaló a kölyke... ha meg a másik szülő rászól, akkor "hogy mer a fiamra rászólni, maga bunkó"

-azt is, amikor terhes nők a buszon a láthatóan kimerült, fájó lábú (van, amikor járógipszes!!!!) tinit b...tatják, hogy miért nem adják át a helyet, mert a pocaklakóért mindent. Főleg ha van a buszon ereje teljében levő férfi is, csak annak nem mernek beszólni. Babát meg egyébként is tudatosan kell vállalni, igenis lehet olyan helyzet, hogy nincs ülőhely

-azt sem szeretem, mikor anyuka, akinek nemrég született gyereke, besértődik, mert nem minden gyerekkel kapcsolatos fotóját, állapotváltoztatását lájkolod fészbukon meg gügyörögsz, amikor megoszt napi 10 ilyet... az meg a másik, hogy miért legyekj elájulva attól, hogy dugott egyet, aztán kipottyantott egy gyereket, azt a csatornapatkány is meg tudja csinálni, nem vmi hű, de extra teljesítmény... aztán az a szép még, amikor anyuci próbálja elhitetni, hogy a gyerekszülés, a peluscsere meg a főzés-mosás az élete értelme, közben meg nem, és irigykedésből fikázza azokat a nőket, akiknek nincs gyerekük, ellenben adnak magukra és eljárnak szórakozni (volt kolléganőm volt ilyen, lumpen alaknak szült gyereket, az a börtönben van most, a gyereket most élettárssal neveli, egyik sem keres túl sokat... és elkezdte nekem mondani, mikor vki hónap végén vett az én standomról egy drágább holmit, hogy fú, hogy utálja az ilyet, akinek hónap végén 20e Ft-ja van ilyen "felesleges kacatra"... irigynek lehet irigy rá, de ne utálkozzon már, egyszerűen az a család elvégzett egyetemet, gondolom, jól keres, felelőtlenül nem szültek gyereket, ezek után nem olyan nehéz elhinni, hogy van pénzük hó végén vmi nem létszükségletű dologra)...