Fog ez mêg változni? Ne kövezzetek meg, de ki kell írnom magambòl!

Kérdező!

Ne érezd magad szarul... Ez alap, hogy valaki leugat, (mint ahogy számítottál is rá mert írtad, hogy ne kövezzenek meg)

Van aki támogat! Köztük Én is. Nem lesz itt gond csak mi önzőbb típusok vagyunk (azzal együtt, hogy első gyerekemért 1 évet küzdöttünk) és akartam és amikor pozitív lett a teszt kikészültem..

Lehet korai volt.. Na és? elmúlt az érzés és senkivel semmivel nem cserélnék egy percet se!

Korai volt neked is?... Ki tudja, majd kiderül...

Ne érezd magad szarul azért mert másnak nem sikerül vagy más elvetél és sír. Az, hogy most ezzel példálóznak hagyjon hidegen mert csak lelkiismeretedre akarnak hatni és azt akarják, hogy szarul érezd magad amiért más mennyit küzd neked meg az "öledbe pottyan"..

Nézd a kissebséget szülnek mint a bolondok... Roma párt nem láttam a budai meddőségi klinikán...

Engem nem érdekel más! Nem érdekel ki fog sírni karácsonykor, vagy ki sírta végig a múlt karácsonyt.

Én boldog voltam mert ott volt a Fiam előbb-utóbb Ők is azok lesznek mert vagy az ezredik lombikra sikerül a baba vagy ha nem akkor örökbe fogadnak.

Vagy így vagy úgy de lesz gyerekük ha nagyon akarják (és biztos így van).

Küzdésből nekem is jutott, nekünk is sikerült (most második babánkat várjuk érte 2 év próbálkozás és vagy 500 negatív teszten keresztül vezetett az út) de jön :)

Boldog vagyok, hogy növekszik és jön de a hajam hullik ha az elkövetkezendő fél évére gondolok... Na, ez van... És?

Majd elmúlik minden szar érzés és tök jó lesz.

Te is biztos anyatigris vagy de még ezt nem kellett kihozza belőled egy helyzet sem... Őszintén! Kinek kell bizonyítanod? Magadnak és a kicsinek!! Felveszed megpuszilod, leírtad, hogy jó érzés. Szereted ahogy mosolyog ezt is leírtad... Tényleg vaszettül sz.rul érzed magad? mindenkiben vannak kétségek!

Írtad, hogy kírtottak belőled érzéseket... Én a félelmet és rettegést tanultam egész gyerekkoromban és a menekülést... Nagyanyámat püfölték, nagyapám eltörte az állát össze vasazták nagyanyám állát. Fater késsel kergette anyut vagy éppen pisztollyal fenyegetőzött!

Amikor anyu elmenekült akkor mi lettünk a célpont hogy jöjjön haza vagy mind a hármunkat agyonlő... Nesze boldog gyerekkor... Már rosszul voltunk fater fogadalmánál, hogy soha többé nem iszik... Az úgy nézett ki hogy 1-2 hónap fék és utána mérhetetlen vedelés... És akkor jött a terrorr. vagy testi vagy lelki...

Az nem tudja, hogy milyen nehéz kifejezni érzéseket (nekem/nekünk akiket rossz élmények értek és belőled is öltek ki érzést) aki ezt vagy hasonlókat nem élt át, az nem tudhatja milyen nehéz csak annyit is kimondani őszintén a másik szemébe nézve, hogy szeretlek.

Ha meg nem élte át akkor ne dobálozzon kövekkel...

Nekem meg kell eröltetnem magam, ha az érzéseimről kell beszéljek. És általában azt is egy mondattal elrendezem! Amikor a Fiamat kiszedték végre ránéztem és nem mosolyogtam ott volt kb 15 ember és belém nevelték, hogy az érzéseimet más nem láthatja...

Nem akarom rád dumálni ezeket, de mivel írtad, hogy belőled is kiölték az érzéseket talán ez egy kis könnyebbséget jelent! Mi keményebbek vagyunk érzelmileg esetleg. Nem örülünk mindennek, nem vigyorgunk és vagyunk csúcs szuper anyák. De nem is érzem magam rossznak... És te se tedd.. Ez nem verseny... Ne foglalkozz azzal, hogy ki mennyit küzd a kicsiért (majd lesz nekik is!) vagy akkor az egészségeseknek folyamatosan szülni kéne hogy a tényleg steril pároknak gyerekeik lehessenek vagy mi?

Kész vagyok mindig mikor jön egy abortuszos kérdés... És támadnak a lombikosok és "sterilek" hogy nekik minden álmuk az a pici és adja örökbe! Elhiszem, hogy a szívük szakad meg! Én is azt érezném amit ők ha a helyükben lennék! De ez azért nem így megy...

Magaddal és a kicsivel törődj csak (meg persze apuklával)! Mert hármotokon kívül senki véleménye érdeke nem számít! Igazából az enyém se és a "dobálózoké" se...