Fog ez mêg változni? Ne kövezzetek meg, de ki kell írnom magambòl!

Kedves utolsó hozzászóló! Nagyon durva dolgokat írsz le. Én is rosszindulat nélkül mondom, hogy segítség kellene neked. A gyereknek nemcsak törődésre, hanem szeretetre is szüksége van, másképp hogy tanuljon meg ő is szeretni? A férjedet szeretted? Szeretsz egyáltalán valakit? Őszintén érdekel, mert számomra furcsa, hogy valaki nem tud szeretni. Én ezt a sógornőmön látom, hogy olyan, mintha nem szeretne senkit. Megeteti a gyereket, tisztába teszi, elhordja foglalkozásra, de nem látom, hogy szeretné, és annyira a gyerek se kötődik hozzá. Én nagyon sajnálom az ilyen gyerekeket.

Az én picim 5 hónapos, és nekem se nagyon volt tejem, pedig mindent megtettem, hogy legyen. Nagyon ellentétes infókat kaptam, stresszeltem is, de a franc tudja, hogy miért nem volt. A falnak mentem tőle, hogy mindenki kérdezgette, hogy na, van már tejem? Azt szűrtem le, hogy le kell sz..rni ki mit mond. Én bőgtem ahogy ránéztem a gyerekemre, hogy nem tudom szoptatni. Minden arról szólt, hogy csak az az igazi anya, aki szoptat...

De annál rosszabbat nehezen tudok elképzelni, hogy valakit nem szeret az anyja.

Biztos zavar ez téged is, ha ezt ilyen őszintén leírtad, de hátha lehet ezen segíteni. Talán történtek veled olyan dolgok, amik miatt úgy érzed, hogy nem szereted. Azt írod vártál rá, de őszintén vágytál is rá? Vagy csak azért, mert itt volt az ideje, és ez a dolgok rendje?

Az undorító, hogy az összes vizsgálatot te fizetted, de ez meg arra utal, hogy a férjed és közted sincs minden rendben. Olyan segítséget kellene keresned, ahol nem a pénzlehúzásról szól a dolog.

A kérdezőnek annyit mondanék, hogy azért csak kiderül, szereti ő a gyerekét. Picit korán jött, de gondolj bele a baba szemszögéből. Ő csak rád számíthat, te jelented neki az egész világot, és az óhajait csak sírással tudja kifejezni, máshogy nem. Neki nincs még olyan, hogy majd 5 perc múlva. Szegényke sír, amíg meg nem kapja amit akar. Ebben a korban nem lehet őket elkényeztetni, és igenis szükségük van a testi kontaktusra. Az enyém sokat van kézben. de nem érdekel, ha nagyobb lesz úgysem fogja hagyni. :-) Most meg jó így mindkettőnknek. :-)

Ajánlanék egy könyvet: Dr.Aletha J.Solter: A bölcs baba - ez a babák szempontjából is bemutatja a dolgokat. Neten is fent van valahol, szerintem nagyon hasznos könyv.

Amit meg írtál, hogy az anyaság milyen szép dolog... Sokmindennel kapcsolatban írnak olyan dolgokat, amik egyeseket nagyon tudnak bántani. Nekem ilyen volt a "ne görcsölj, akkor majd jön a baba, fejben dől el minden", és a "mindenki tud szoptatni". Mindenkinek megvan az érzékeny pontja. Remélem szerető anyukája leszel a picurkádnak. :-) A visszajelzést úgyis tőle kapod majd meg.:-)

Kedves kérdező!

Nem zavarsz :)

Bocs, hogy a kérdésednél tárgyaljuk ki a dolgokat...

"77"-es (ahogy elneveztek)

Engem is kizsigerelt a dokim ez a szülésem története pontosabban a terhességemé ami rémálom volt: http://www.gyakorikerdesek.hu/gyerekvallalas-neveles__terhes..

A gombáról már nem is beszélek ami 24. héttől kísért és már nem is kizárt, hogy azért véreztem be annyiszor...

Én is gyűlölöm az orvos gondolatát is...

Fiam elkezdte a bölcsit másfél évesen (magánba) gyermekpszichológus kísérte a fejlődésüket havi 15 ezerért pluszba és még 10-ért konzultált!

Elkezdtük a bölcsit, sírás visítás azt mondják így kell legyen örüljek, hogy ilyen szoros a kapcsolatunk hogy ennyire ragaszkodik (a beszoktatáson túl voltunk első nap volt mikor magára hagytam). Oké megyek ebéd után gyerek behergelte magát addig zokogott és majd 40 fokos láza volt. Sebaj normális nyugodjak meg... Ha nincs gond vigyem másnap, vittem ugyanez. Szépen beszélgettünk (másfél évesen nagyon szépen beszélt fiú létére.) mondtam hogy bölcsi gyerekek sok játék bíztattam... 2 hónap alatt eljutottunk addig. hogy a gyerekem elhallgatott, gagyogott ha talán reagált valamire (egy "óvónő" szólta el magát, hogy a gyerekem napok óta nem iszik, nem eszik és nem is játszik senkivel nem teremt kapcsolatot!) a két hónap alatt szerintem 4-5 alkalommal 10 ezerért voltam a pszichológusnál mert éreztem, hogy neki az nem jó.. Én parázom túl azt mondták, holott látni lehetett a gyerek hogy gyűlöli az egészet, de meggyőztem magam, hogy csak túl parázom... Szó szót követett a pszichológusnak mondtam hogy a következő wc-zés alkalmával nyugodtan használja papír helyett a dipőlomát és úgy az egész bölcsi nyalja fényesre a se.ggem mert a gyerekem itt nyomorodik le de a havi 80at kihúzzák a bőröm alól és leszarják, hogy a gyerek itt tönkre megy!

3 éves most kezd beszélni anya gyere ana ede, enni-hami, inni-ninni stb...

Elakartam vinni gyerekpszihológushoz, de hogy? Most kiben bízzak??? senkiben nem tudok! De mégis valahogy amit ott elkövettek kárt azt helyre kell hozassam.. most hagytam magam rábeszélni! Most igyekszem orvost keresni... De kiben bízzak a gyerekpszihológus a bölcsibe évtizedek óta fejlődés kutató volt és csak gyerekekkel foglalkozott... Ezek után kinek higyjem el, hogy jó?

Én fodrász vagyok és ku.rva lelkiismeretes, sose hagynám, hogy bármi kárt okozzak és nem értem mások hogy végezhetik a sokkal sokkal fontosabb munkájukat ilyen felelőtlenül mint a te dokid vagy az enyémek is...

67-es! Annyira jól megfogalmaztad, hogy majdnem elsírtam magam. Nekem is volt olyan karácsonyom, és én is elvetéltem, és annyira pocsék volt minden, hogy azt hittem sosem lesz gyerekem, ha már olyan sokáig nem sikerült. Sajnos ez nem azon múlik, hogy ki érdemli meg és ki nem.

A kérdezőn viszont ez nem segít. Nem lehet elképzelni az ilyen dolgokat, ezt csak az tudja, aki átélte. Én átéltem, és nem kívánom senkinek... Neki más jelenti a problémát, és ezért nem szabad őt elítélni.