Vetessem el a babámat vagy költözzek a szüleimhez a kislányommal?
A párommal van egy 1 éves kislányunk. Újra babát várok. Én nagyon örültem, de a párom kiakadt. Azt mondta vetessem el, majd a végén hozzám vágta, hogy a kislányunkat sem akarta, elege van mindenből, még egy gyereket "nem varok a nyakába". Nagyon rosszul esett amit mondott. Tény, hogy a kislányunk sem volt tervezett, de azt hittem boldog velünk. Talán az a fő gond, hogy a szüleinél lakunk, akik nem kedvelnek engem. Szeretnénk különmenni, de még nem megy. Félek, hogy ha megtartom a babát akkor megutál. De elvetetni nincs szívem. A kislányunknál is mondta, hogy ne tartsuk meg, de ha most arra gondolok, hogy megöltem volna... Egyébként imádja a lányát, talán a másodikkal is így lenne. Nem?
21 N
A munka részébe ne menjünk ennyire bele. Mint írtam lesz.. Tudom, hogy most ez is gyerekesen hangzik:) Én is tisztában vagyok vele, hogy nehéz elhelyezkedni mostanában, de azzal is, hogy egyetlen egy dolog kell hozzá: ismerős.
Szóval ezt tényleg hagyjuk.
Tudom, hogy jobb lenne, ha lenne saját lakásunk, autónk, hitelmentesség stb.. csak ha mindenki megvárná ezt már régen túl lenne a klimaxon.
Gondolkodás nélkül megtartanám a babát, ha a párom nem mondja azt amit mondott. Ezért vannak bennem kételyek.
Eddig csak olvastam és nem akartam reagálni, de a 32-es válaszodra úgy érzem kell. Igen, sajnos manapság a fiataloknak sokszor kilátásuk sincs arra, hogy saját lakást, autót stb. vegyenek DE!!! ez nem azt jelenti, hogy mások nyakára szül gyereket, ha szül. Nekünk sincs kilátásunk akár a következő 20 évben lakást venni, de albérletben lakunk, a párom irgalmatlan sokat dolgozik, én csinálom még az egyetemet, ahonnan jó ösztöndíjat kapok és mellette itthonról dolgozom kisebb munkákat. 3 hónapos a babánk. Én 23, párom 25. És igen, mindent megteszünk, hogy rövid időn belül ne jöjjön még egy baba, hiába imádjuk a kisfiúnkat. Anyukámé, húgomál néha hétvégente besegítenek, mert ők is szívesen vannak vele, olyankor mi is kicsit kikapcsolódhatunk, csinálhatjuk a dlgainkat.
először nektek is megfelelő körülményeket kellene teremteni a már meglevő gyereketeknek, ami nem saját lakást és hitelmentességet jelent! Párod mit dolgozik? Te mit tanulsz? Miért gondolod, hogy ha még most min. 2 évig otthon maradsz a 2. babáddal, akkor még mindig téged akarnak majd arra a helyre ismerős ide vagy oda? Mit teszte azért, hogy elköltözzetek? Én bevallom pár hétnél tovább nem bírnék egyik szülőnél sem lenni, pedig kedvelem őket. Ez önállótlanság és akárhogy is magyarázod, másokra való akaszkodás, ami nem szülőhöz méltó! Szóval én is egyet étrek a pároddal, pedig általában nem szoktam...
nekem úgy igaziból tök mindegy mit csinálsz, de úgy veszem ki, hogy a családod szíves örömest segít, bármilyen nehéz is ezt másoknak elképzelni, te is akarod, van normális jövőképed, nem fogtok éhen halni blablabla. Költözz haza aztán kész. Egy mögötted álló családdal a nehézségeken is túl lesztek, de mikor rájössz, hogy különben teljesen jól alakul az életed, akkor folyton azt fogod számolni, hogy mennyi idős, meg milyen jól beleférne az életedbe.
A nem találsz munkát meg hülyeség, vagy találsz vagy nem. Lehet, hogy lesz aki azt nézi, hogy na ez fiatal, amíg tanult le tudta a gyerekeket, be lehet őket vágni az óvodába, aztán már nem fog itt gyesre menni, meg ilyenek.
Sokan olyan sarkosan adják elő a dolgokat, nekem ez annyira furcsa. Nagyon sok család van ám, ahol nem úgy élnek, hogy na a gyerek felnőtt takarodjon maga megélni minél előbb, meg az unokákat sem a nyakukra varrt teherként kezelik.
Ha most itt sírnál, hogy nem segít senki se, a szüleid is leszarnak, meg 8 általálnosod van, akkor inkább nem mondanék semmit, de most így ebből drámát csinálni.
A pasid meg nagyon jól tudta, hogy miként védekeztek úgy tűnik, csak elélvezni jó neki, de a többi már nem tetszik? Valaki írta, hogy ez a gyerek csak a tiéd, nincs jogod semmi kérni rá. Na persze, mert megcsinálni is egyedül csinálta meg, ugye? A pasiját nem világosították fel, ha a spermácskáit beteszi, akkor abból gyerek lesz? Pedig egyszer már megcsinálta, lehet még nem jött rá az összefüggésre.
Én azt mondom, ha te, meg a te családod úgy látjátok, hogy ez nektek megy, akkor menj el onnan, ne maradj ott, ahol nem szeretnek és nyilván a pasid fejét is telebeszélik, hogy minek ide még egy gyerek stb.
A végére meg még hozzátenném, hogy több barátnőm van, akik egyetem előtt/alatt letudták a gyerek kérdést, és mindnek van munkája, sőt még jobban is jártak, mert mire odajutottak óvodásak voltak a gyerekek, megoldott volt az elhelyezésük és nem úgy nézett rájuk mindenki, hogy na 24-25 éves, biztos mindjárt szülni fog és lelép három évre (+táppénz a terhessége alatt) aztán visszajön és csak néz majd mint borjú az új kapura, hogy mit hogy kell csinálni.
Szia!
A párod valószinűleg azért akadt ki ,mert nem szeretné a szüleit tovább terhelni.
Külön lennétek hidd el máshogy reagált volna.
Én 19 évesen szültem a lányomat és akkor még én is anyumékkal laktam. Idővel rendeződtek a dolgaink. Elköltöztünk albérletbe majd saját lakásba!
Én a helyedbe nem vetetném el.
korán letudod a babákat és mire eljutsz odáig h dolgozhass lessz ovi..tehát a felügyelet meglessz oldva. És utána már tudjátok rednezni a dolgaitokat!
Család ott van és segít! Ez jó!!
Te dolgod mint anyukának hogy a saját családodat egybe tarsd!!! Ha szülőkkel laksz ha külön!!!
25/n
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!