Szerintetek ez így tisztességes?
Védekezés mellett terhes lettem, a párom azonnal közölte, hogy vetessem el. Meg sem próbálta velem megbeszélni a dolgot. Nem vagyok teljesen abortusz ellenes, de nem értek vele egyet, ha elkerülhető. Úgy gondoltam megbeszéljük, és együtt döntünk, alapvetően nem éreztük még magunkat felkészültnek egy babára, ezért védekeztünk.
Rájöttem, hogy nem szeretném elvetetni a babát, viszont a páromban is csalódtam, nem gondoltam, hogy ilyen ember, akivel egy ilyen dolgot nem lehet megbeszélni. Azt mondta, neki nem kell gyerek, erre azt mondtam, aláírunk egy papírt, hogy lemond a gyerekről és nincs láthatási joga, én pedig lemondok minden igényemről vele szemben (vagyis mintha nem ő lenne az apja). (Nincs szükségem a pénzére, a szeretetét pedig nem tudom kierőszakolni)
Szerinte ez tisztességtelen, szerintetek?
Ja, és már akkor is szakítanék vele, ha elvetetném a babát.
Hát arra kényszeríteni téged, hogy vetesd el nem lehet.
Amennyiben te belemégy, hogy lemondjon minden apai jogáról és kötelezettségéről, akkor nem értem neki mi a problémája.
Igen, szerintem ez egy tisztességes ajánlat a részedről (nem mondom, hogy okos döntés, de tisztességes).
Kérdés:
- mennyivel jogosabb az, hogy te az akarata nélkül meg akarod tartani, mint az, hogy ő az akaratod nélkül el akarja vetetni?
Elárulom, semennyivel. Patthelyzet van, amiben nyilván a te szavad a döntő, hiszen te szülnéd meg esetlegesen a gyereket. De ne legyél felháborodva, mert a te elvárásod is pont olyan igazságtalan.
Nehezen, de megleszünk, a fizetésemből félreteszek, amíg dolgozhatok, illetve később majd a gyes+ a megtakarítás.
Nem akarom rákényszeríteni a babát, mert láttam már ilyen házasságokat, ennél még egyedül is jobb. Ugyanakkor nem merem felvállalni azt a kockázatot, hogy elvetetem és soha nem lehet többet gyerekem, arról nem beszélve, hogy egyszer láttam milyen kín egy abortusz (lelkileg).
Úgy gondolom, jól döntöttél hogy szakítottál ezzel a férfival.
Az hogy megtartod e a babát, csak a te döntésed legyen. Meghallgathatod mások véleményét, de dönts legjobb belátásod szerint.
Hallgass a szívedre.
Ha anyagi helyzeted megengedi hogy felnevelj egy gyereket akkor nincs olyan nagy probléma. A lényeg hogy akarod e hogy gyermeked legyen? Nagyon sok lemondással, áldozattal, energiával jár. Nagyon meg kell gondolni, mert a döntésed "vissza csinálhatatlan".
Én 16 éves koromtól fogva úgy álltam ehhez a kérdéshez hogy "Ha most teherbe esnék a barátomtól, akkor biztosan elvetetném mert még tanulok, nem biztos hogy ő az a fiú/férfi akivel le akarom élni az életem, nem vagyok felkészülve az anyaságra, nincs pénzem...stb" Tehát elvetettem volna. (Szerencsére nem volt ilyen)
Ha most, 23 évesen esnék teherbe a mostani barátomtól, megtartanám a picit. Akkor is, ha ő nem akarna részt venni a nevelésében, se anyagilag hozzájárulni.
Talán ez korral, érettséggel jár...
Most megtartanám a picit, mert érett vagyok, felelősség teljes és van munkám, félre tett pénzem, plusz nagyon jó a kapcsolatom a szüleimmel, tudom hogy segítenének.
Mérlegelj szerintem.
Sok erőt kívánok!
Igen, sajnos ez így egy nagyon rossz helyzet. Tudod az, hogy ő kijelentette hogy szeretné ha elvetetnétek, lehet akár egy felelősségteljes döntés is: Biztos abban, hogy még nem áll készen rá. Ezzel nem lehet mit tenni...
Viszont valóban, a te döntésed ugyanolyan, mint az ő döntése, ami neked nem tetszik.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!