Hány évesen "illik" elköltözni otthonról?
Sziasztok!
Szóval az lenne a kérdésem, hogy elköltözzek-e vagy sem.
Nyáron fogom kezdeni a munkát, akkor lesz önálló fizetésem. Megtehetném, hogy elköltözöm, de a családom ezt nem akarja én sem különösképpen, szeretem őket, szeretek itt lakni, teljesen jóban vagyunk és ők mondták, hogy így tudok félretenni és sokkal könnyebb lesz az életben.
Viszont attól félek meg fognak szólni, vagy ez mindenhol hátrányosan fog érinteni.
A fizetésem futni fogja azt, hogy külön éljek albérletben, de ez ebben az esetben szerintem iszonyú nagy pénzkidobás, az ablakon hajigálnám ki a pénzt, amiért keményen dolgozom.
Szóval most mit tegyek? Ti megszóltok egy 24 éves nőt, ha az dolgozik, normális fizetésért, de mégis otthon lakik? Vagy feleslegesen izgulok, mert ezért senki sem néz rám csúnyán?
Előre is köszönöm!
Tehát tulajdonképpen arra lettem volna kíváncsi, hogy nektek mi jut eszetekbe arról, ha valaki dolgozó, felnőtt ember és még otthon lakik. Van bármilyen negatív gondolatotok?
Ja és természetesen ez nem örökre szólna, csak ameddig félre tudok tenni annyit, hogy önerőm legyen és fel tudjak venni egy normális lakáshitelt és sajátba költözhessek.
válasza:Valahogy számomra az illik és az elköltözés szavak nem férnek meg egy mondatban. Aki tőlem, vadidegenként vagy akár ismerősként elvárja, hogy én x évesen költözzek el otthonról, csak mert neki van valami tévképzet arról a fejében, hogy ezt illik és hogy mikor.... Hát őszintén sajnálni tudom eme hatalmas problémájáért és azt tudom neki tanácsolni, hogy foglalkozzon a saját kis életével és ott döntse el, hogy mi illik és mi nem. Illetve azt is üzenném nekik, ha már az illendőségnél tarunk, hogy nem illik beleszólni mások életébe!
Szóval nem, én nem szólok meg senkit azért mert otthon lakik, legyen az oka bármi is. Nem az én dolgom, nem az én életem!
válasza: válasza:25-ös vagyok. Kérdező, nem kell idegeneknek akkor ennyire kiadni a magánéleted. Én is meggondolom munkahelyen, bár csak gyakornokként vagyok ott, hogy mit mondjak és mit ne. Van, ami egyszerűen nem tartozik másokra és kész.
Amúgy hozzátenném, szerintem kcisit fölöslegesen is aggódsz, az én kollégáim (lekopogom azért) mind rendes, kedves emberek és nem foglalkoznak olyannal, hogy én most miért ott lakom ahol satöbbi. Én se foglalkozom ilyennel. Ha most ismernélek meg például munkahelyen, mint új kolléga, és azt mondanád, hogy dolgozol ugye, de nincs párod, így a szüleiddel laksz jelenleg, annyit mondanék, hogy klassz és iszunk-e egy kávét, közben eldumálhatunk. Ennyi. Sajnos az emberek nagy része szeret más életében vájkálni, de azért nem mindenki ilyen.
válasza:Igen, én is úgy gondolom, hogy nem feltétlenül bennem van a hiba, hanem azokban, akik mások magánéletében vájkálnak, de sok helyen tényleg ez megy.
Én büszke vagyok rá, hogy ilyen szüleim vannak és tudom, hogy ez nagyon sok embernek nem adatik meg. Sőt, az sem, hogy a szüleik egy családot alkossanak, de annyi rosszat olvasok itt, meg annyi helyen látom ezt a szurkálódást, hogy elgondolkoztam. Nem így neveltek, hogy bántsak másokat és nehezemre is esik megérteni miért jó ez, ezért gondolom, hogy nem is tudnám sokáig elviselni.
Nem kisebbségi komplexus ez (szerintem), mert én elégedett vagyok magammal, sőt büszke is vagyok magamra, hogy megtaláltam az életcélomat, olyat tanultam, amit szeretek és el is tudok vele helyezkedni és legyűrtem az akadályokat :)
Nem is az aggaszt, hogy egy két ember mit mond, de ha már sokan mondanák, vagy én lennék a kibeszélés tárgya, az aggasztana.
Például dolgozunk 15-en egy teamben. Ebből 10 így gondolja:
"Én 100%, hogy nem kezdenék olyannal, aki ennyi idősen sóherkedik önállósodni. Gyerekes, ha telne rá."
Na most ilyen légkörben hogy lehet megmaradni? Rendben van, hogy emelt fővel viselem és úgy dolgozom, ahogy az egyébként elvárt, de nem mindegy, hogy hogy megyek be a munkahelyemre, hogy utálom az egészet, vagy pedig mosolyogva állok neki.
válasza:"Tehát tulajdonképpen arra lettem volna kíváncsi, hogy nektek mi jut eszetekbe arról, ha valaki dolgozó, felnőtt ember és még otthon lakik. Van bármilyen negatív gondolatotok? "
Az jut róla eszembe, hogy bárcsak én is ezt tehettem volna ;)
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!