Elmeséled a legkínosabb történeted?

Egy srác elhívott beszélgetni, persze tudtam mit akar mondani. A hasam állatira csikart, volt közönségünk is. Elhívott randizni, és épp magyaráztam neki, hogy csak úgy kedvelem mint egy barátot, amikor fingottam. Ez volt a végszó, szerencsére azóta sem sűrűn látom.

Nyolcadikos voltam, anyuékkal voltunk strandon. Egy sráccal egész nap kerülgettük egymást a medencében. Közös öltöző volt kis kabinokkal, amikor mentünk volna haza, nem vettem észre hogy utánam jön. A vizes bugyira vettem fel a gatyám, és elég kényelmetlen volt, tehát úgy döntöttem megigazítom. Megigazítottam, nagyot csattant a vizes bugyi a fenekemen. Ebben a pillanatban döntött, úgy a srác, hogy megmutatja magát, és előlépett az egyik kabin mögül, rám nézett, majd ilyen fapofával, szó nélkül kiment. Szerencsére őt sem láttam többet.

Második nőgyógyászati kezelés, új orvos. Bemegyek, részletezem mi a bajom, nem érti, mondja vetkőzzek le. Levetkőzöm, mondja üljek fel a székbe. Odajön az asszisztens, ő is nézelődik, ő sem lát semmit. Mondom én sem találom. Megkérdezi az orvos, hogy tényleg szűz vagyok? Mondom...miért nem látszik? Nagy nehezen hárman megtaláltuk a problémát. Szállnék le a székről, persze hogy nem találom a lábammal a lépcsőt. Félig ráesek az orvosra egy száll semmiben. Kicsit égett a pofám, de az orvost nem váltottam le.

Nőgyógyászati vizsgálaton történt. Fel kellett másznom arra a magas vizsgálati székféleségre, lábakat oldalra, a tartóba.

Nagyon elavult, régi a rendelő, és a felszerelés is. Ki a fene gondolta volna, hogy az a két különálló lábtartó vasállvány nincs rögzítve, csak úgy oda volt mellé téve?

Nahát én sikeresen felrúgtam mindkettőt, amelyek fülsértő csörömpöléssel landoltak a kőpadlón. Egyik jobbra, másik balra. A doki ott ált a romok között hüvelyvizsgáló micsodával, gumikesztyűben. Én meg ott ültem mezítelen fenékkel, széttárt lábaim a levegőben kalimpáltak.

Az orvos nem szólt, csak lemondóan sóhajtott egyet. Azóta nem merek elmenni oda.

Tavaly történt velem és a legjobb barátnőmmel: ugye, mi lányok párosával (suliban) megyünk pisilni, na ez velünk sincs másképp :P

kicsöngettek és elmentünk wc-re. nagy nehézségek árán, de sorra kerültünk. egymás melletti wc voltunk, mikor megszólalt a barátnőm, hogy van e nála wc papír. mondtam neki, hogy van, mindjárt dobok át. a fülkék csak leválasztva voltak így egyikből a másikba átlehetett dobni a papírt. na én át is dobtam, már végeztem is és mentem volna kezet mosni, mikor megszólalt a barátnőm, hogy most akkor dobok papírt vagy sem, mert arra vár. mondtam neki, hogy már dobtam, miért melyik oldalon van? mire közli velem, hogy a jobb oldalamon, én "szerencsés" meg persze, hogy pont a másik fülkébe dobtam a papírt. nagy röhögés, persze csak ő és én röhögtünk rajta. jó, mondta a barátnőm, megoldja a dolgot, mert van nála papírzsebi. én meg addig kimentem kezet mosni, persze röhögtem, mint az állat, hogy hogy lehetek ilyen szerencsétlen, de mivel visszhangzott a a hely így döntöttem. mikor kiléptem a wc-ből kb 5lány nézett rám olyan fejjel, hogy most mi van. kiderült, hogy abban a fülkében is voltak ahova passzoltam a papírt. látszott a csajon, hogy tök mérges, én mosolyogva bocsánatot kértem tőle, majd megvártam a barátnőmet :P

nincs olyan hét, hogy ezt nem emlegetnénk meg XD

juj most jutott eszembe egy még jobb:

6.-os voltam. matekóra volt. köztudott, hogy nem vagyok egy matek zseni, nem is leszek az soha, de otthon mindig is nagy volt a nyomás, hogy legalább egy 3-asra tudjam azért.

előző órán dolgozatot írtunk, aznap meg már ki is kaptuk. utolsó előtti óra volt, egész nap tiszta ideg voltam, ezért nem is ettem semmit. a középső padsor leghátsó padjában ültem.......

elkezdődött az óra, és még idegesebb lettem. mikor a tanár kiejtette a nevemet, abban a pillanatban kifordultam a padból és elhánytam magamat. persze sok minden nem jött ki belőlem. mindenki nagy megdöbbenéssel nézett én meg az hittem ott válok kámforrá, mert annyira ciki volt.

az óra fele azzal ment el, hogy ettem :P és a dolgozatom persze 3-as lett, szóval felesleges volt ez az idegeskedés.

Az osztálykiránduláson majd el süllyedtünk :D Egy nagyon régi iskolába járunk a barátnőmmel, ami puritán szellemiségű, elég vallásos suli. Az ének-vallástanár kísért minket el erre az útra, és barátnőmmel eléggé bulizós fajták vagyunk, és előtte elkezdtem beszélni a legutóbbi partyról: "Te Ancsa, a múltkori partyra emlékszel? Amikor 100 ft ba került a ruhatár, tőlem meg 200-at akart kérni, mert a táskám+kabátom tettem be? Na ezért ráraktam egy vállfára az egészet, a kabátom rátettem, a táskám rácsomóztam, a ruhatáros lány, meg mondta, h ha leesik a táskám a vállfáról, akkor nem tudja nekem majd visszaadni, ha megyek el a buliból. Erre a ruhatáros lány elkeztde rázni a vállfámat, h leessen a tatyóm, hát Ancsa, azt hittem meg mondom neki, h ne a vállfám rázzad hanem a pasid f*szát!" Ezen monológom közben a tanár végig! mögöttünk sétált, mindent hallott.

Következő sztori: Adott egy srác, együtt járunk faktra, mögöttem jött, és nem vettem észre, és végig hallotta, amíg elmeséltem bnőmnek, h: milyen jó segge van annak a faktos srácnak!még szerencse h a tanár őt hívta ki a táblához!

Van még cikibb de azokat le se merem írni :)

Ó, jut eszembe, ha az eddigiek tetszettek, akkor ez sem volt épp egyszerű...

18 éves voltam, frissen érettségizett, szabad voltam, enyém volt az élet. Jópár osztálytársammal nekilódultunk Szigetezni egyet. Fesztiválokon általában a szerevezők igyekeznek motiválni a résztvevőket a szemét kordában tartására. Mi pl az Arany Ászok standjától nem messze sátoroztunk, és náluk az volt a pörgés, hogy az üres műanyag korsókat be lehetett ajándékokra, vagy játékra váltani, pl vízifocira. Na az imént említett játék ritka tré dolog, megkínálnám egy tockossal a jóembert aki kitalálta (aki esetleg nem ismerné: egy felfújt gumipályán játszod, aminek a padlóját folyamatosan locsolják vízzel, így játék közben egymás hegyén hátán esik kel mindenki). Pár korsóért beugrottunk játszani, nem sokat kellett várni, hogy egy rosszul sikerült ütközés után én kificamodott vállal fetrengjek a padlón.

Ezt követően jött a szokásos procedúra: riadalom, mentő hívása, bevisznek elsősegélyre, helyreteszik stb... Hozzátenném: a szigetes doki nem felejtette otthon a humorérzékét, mert vetőmag módjára szórta a Halálos Fegyverből ismert vállficamos poénokat (nekem azért ettől megjött a kedvem a Rockyban látottakat demonstrálni rajta). Ezután közölték, hogy kivisznek a Honvéd kórházba röntgenre és szakszerű kötözésre.

A kórházba érkezésemmel kapcsolatban fontos leszögezni a szerelésemet. Vízifocizni ugyebár úgy megy az ember fia, mintha strandra menne. Ennek megfelelően a felszerelésem tartalmazott egy csurom vizes rövidnadrágot, amely a foci hevében egy "kicsit" elszakadt. Az említett folytonossági hiány elöl a derékguminál kezdődött és hátul ugyanott ért véget, de ott stílusosan L alakban folytatódott, ami azt eredményezte, hogy kellő erejű szélben egy zászló szerű képződmény lobogott a p1csámon. A ruházatom ebben ki is merült, félmeztelen voltam és mezítláb. Hosszú hajam volt, ami száradáskor egy oroszlánsörényre emlékeztetett, márpedig nálam nem volt se hajgumi, se fésű. Egy szó, mint száz: valami ritka szerencsétlen balf*sznak néztem ki. A kórházi ellátásom során megröntgeneztek, valamint szakszerűen rögzítették a karomat, már ha 3 tekercs géz koncepciótlan körém tekercselését annak lehet nevezni (és ezt még el is magyarázták egy szerencsétlen medikusnak, aki kb jegyzetelt is... no comment). Miután megvoltunk, megkaptam a zárójelentést el is köszöntek. Na itt kezdődött nálam a probléma, tekintve, hogy a fent részletezett kinézeti gondok miatt nem voltam túl lelkes kimenni az utcára. Én bíztam benne, hogy a mentő visszavisz, de járóképes voltam, meg amúgy is a szigetre nehogy már (mondjuk jogos). Igyekeztem felvázolni a problémámat, hogy azért ne legyen már szívük engem így szakadt gatyában, múmiára tekercselve, borzasan, vizesen, mezítláb kizavarni. A főorvos úr meghallgatta a könyörgésem, ennek megfelelően kiadta a parancsot: "nővérkék, öltöztessék fel a fiatalurat". A nővérkék hallván a parancsot elszaladtak a kelléktárba, majd kislányosan kuncogva megérkeztek a rám szánt uniformissal. Ez kérem szépen tartalmazott egy BABARÓZSASZÍN... NŐI... BLÚZT, valamint egy ilyen nejlon szart, amit az ember lábára szokás húzni a kórházban papucs helyett. Mire észbe kaptam, addigra mindez már rajtam is volt, és a nővérkék elégedett mosollyal szemlélték munkájuk gyümölcsét. Utolsó próbálkozásként közöltem velük, hogy nem merek bliccelni, erre a fődoki megdobott 500 ropogós forinttal.

Na ekkor ott álltam egy rózsaszín női blúzban, aminek egyrészt az alkarom feléig ért, másrészt nem lehetett rajtam begombolni, egy szélben lobogó, szanaszét szakadt rövidnadrágban, mufasa frizurával, és két nejlonzacskóval a lábamon. Irány Budapest, hajrá (megjegyzem, kifelé menet a büfében azért külön öröm volt látni, milyen lelkesen meséli röhögéstől fuldokolva a korábban említett medikus, mekkora lúzerel hozta össze az élet... mutattam is nekik egy ujjamat)! Így kiálltam az egyes villamos megállójába, egy "minimális" feltűnést keltve. Azt hittem, nem lehetek kínosabb szituációban, azonban nyár volt, 35 fok. A villamosmegálló napon van, és betonozott, az én lábamon meg csak egy kib*szott nejlonzacskó van, hát égetett, mint a szar, árnyékos rész meg nem volt, ahova menekülhettem volna. Mi marad ilyenkor? Kínomban elkezdtem SZALADGÁLNI fel s alá. A villamosra felszállva, egy 70 éves nénike ÁTADTA NEKEM A HELYÉT!

Az igazán szép a sztoriban, hogy nem is én lettem volna, ha épp ekkor nem rossz megállóban szállok le, és tévedek el emiatt. Na ekkor ebben a göncben jöhet a kérdezősködés a metró aluljáróban. A hajam addigra teljesen megszáradt, és kezdett úgy kinézni, mintha balázs pali csavart dugott volna a konnektorba. Az ellenőröknek 5 percükbe tellett útbaigazítani, mert a röhögéstől beszélni sem tudtak. Megkaptam az instrukciókat, vissza villamosmegálló, mehet a forróbetonos tánc tovább. Majd csak meglett a szentendrei hév is, majd a sziget bejárat is. Csakhogy ott - mint mindig - sorba kell állni, ismét napon és betonon. CSAKHOGY a szigetre nem engedtek üveget bevinni, így mindenki ott hajigálta szét a kiürült szeszesüvegeket. Nap, forró beton, üvegszilánk, lábamon nejlonzacskó. Állni nem bírtam a betonon, így lábujjhegyen ugrabugráltam az üvegszilánkok között, közben meg már annyira leszartam, ki lát, hogy hozzá még szíszogtam, meg huhogtam, hogy de meleg de meleg. Kb úgy nézhettem ki, mint egy elmegyógyos szökevény, aki indián esőtáncot akar járni. Akkor azért elgondolkodtam, hogy ha most szétvágom a lábamat, és visszavisznek a honvédba egy tetanuszra, akkor inkább itt vágom át a torkomat egy üvegszilánkkal.

Na de sikeresen visszajutottam a fesztiválra, és az volt az érdekes, hogy odabent már totál átlagos voltam ezzel a szereléssel. Az arany ászokosok meg elhalmoztak mindennel, én voltam a nap hőse. Volt ingyen sör, ingyen póló, ingyen fejkendő. A kellemetlen az volt, hogy innentől még hátra volt vagy 3 nap a szigetből, ami a sátorban puszta földön fekve, ficamos vállal... Nem kívánom senkinek. Bocsi, hogy ilyen hosszú lett, de azért ez volt életem egyik legkínosabb kálváriája, még így sem tértem ki minden vicces történésre xD.

Eszembe jutott még 1-2 dolog, illetve a barátommal történtek meg ezek, de gondolom, elmesélem :)))

Pár éve voltak horgászni, barátom akkor lehetett úgy 23 éves. Volt ott egy kis csaj, aki az egyik horgász ismerősének a kislánya, 13 körüli lehetett. Ilyen kis faházban aludtak, és reggel a barátom már kelt korán, hogy menjen ki a stégre horgászni. Jött a kiscsajszi, és megkérdezte, hogy mivel kéred a kávét? Mire a barátom viccesen rávágta, hogy sóval és kecsappal :) Hozta is a kiscsaj a sós-kecsapos kávét, barátom persze nem sejtette, viccnek szánta :) Belekortyol, kiköpi, kiscsaj nevetve kérdezte, hát nem kecsappal meg sóval kérted? :)))

A másik szintén barátommal esett meg.. Kinti vécébe ment hátra kakilni, és beleejtette a vécépapírt :D Olyan 11 éves lehetett ekkor, szülei nem voltak otthon. 20 percen át kiabált, hogy hozzanak papírt, mire a 2 kerttel arrébb lakó szomszéd hozott neki :D

A harmadik sztori is a barátommal történt meg.. Ekkor is olyan 11-12 éves lehetett, és a szomszéd bácsi áthívta cseresznyézni :) Ő meg imádja a cseresznyét, így vígan mászott fel a fára és majszolta a cseresznyét. Megevett már vagy jó sok marékkal, mire kíváncsian felbont egyet. Hát kukacos, felbont mégegyet, az is.. Felbont még vagy 10et, az összes az volt :D Elképzelve így megevett vagy fél marék nagy kukacot, de nem tűnt fel neki :D :D Szegénnyel annyi vicces dolog történik, ha eszembe jut, mesélek :))