Miért utálok ennyire szülőnek, (apának) lenni és miért nem bírom elviselni a gyerekeket?

Nem hiszem el, hogy nem tudtok egy szem 10 éves mellett időt szakítani magatokra. 10 évest már nem kell pesztrálni, biztos van hétvégén időd a magad hobbijának élni. Úgy érzem kifogásokat keresel. Vannak nyári táborok, amikor ott is alszanak, oda bezsuppoljátok a gyereket 1-2 hétre, addig ti játszhattok.papás-mamást vagy amire vágytok.

Amúgy a feleségeddel felváltva is megtehetitek egymásért. Egyszer ő vigyáz rá és megy el, máskor meg csere. Nem kell folyton közös programokra járni a nejeddel.

Sokan vannak így ezzel, anyák is, csak ez tabu.

Az, hogy minek vállaltál gyereket felesleges kérdés 10 év után, mert pl. sem én sem a férjem nem bírjuk más gyerekét, de a saját az teljesen más,semmihez nem fogható szeretet és kötődés.

Biztos ott romlott el a dolog, hogy apa nélkül nőttél fel.

Keress egy pszichológust, de legalább valami hobbit, vagy szánj időt magadra.

Inkább egy életunt, kiégett, depressziós benyomását kelted ebben biztos része volt a gyereknek.

Egy introvertált ember amúgy is nehezebben bírkózik meg kihívásokkal.

De egy 10 éves mellett már tudnál időt szánni magadra is.

Úgy emlékszem, hogy Popper Pétertől olvastam egy könyvben, hogy nem kell a gyereked szeretni, de jól kell bánni vele.

Legalább ennyit tegyél meg.

Megadtad a megoldást: sosem ismerted az apádat, nincs mintád. Egy elképzelt-idealizált apaképnek akarsz görcsösen megfelelni.

Valaki fentebb írta, hogy ez a legjobb kor egy gyerekkel: majdnem felnőtt programokat lehet vele csinálni, mindenhová lehet vinni és ott tud kulturáltan viselkedni, otthon is lehet hagyni egy-két órát egyedül, lehet vele komolyabb dolgokról beszélni, mint cirmi cica a mesekönyvben. Még felnéz rád.

Egyébként lefogadom, hogy jó gyerek, hiszen kicsi korától érzi, hogy nyűg, igyekszik minél kevesebb feltűnést kelteni, minél kevesebb gondot okozni. Ez ahhoz fog vezetni, hogy kamaszkorában gyakorlatilag semmit sem fog veled megosztani, nem fogod ismerni. Felnő és amint nem szorul a pénzedre, idegenek lesztek egymásnak.

Neked is terápia kellene, meg neki is majd felnőtt korában, hogy ne vigye tovább ezt a diszfunkcionális családi mintát.

Ezt a kérdést már egyszer kiírtad mostanában. :) Látom, azóta csak rosszabb lett a helyzet.

Gondolom, amikor még nem volt gyereked, nem tudtad, milyen nevelni egy gyereket. Nem mindenkinek való. Neked biztosan nem és ezt ítélkezés nélkül írom. Rendkívül introvertált, magadnak való vagy, ugyanakkor maximalista és lelkiismeretes olyan téren, hogy nem bocsájtanád meg magadnak, ha elhanyagolnád a gyereket fizikálisan.

Érzelmileg nem tudsz neki semmit adni, ezt ő is érzi, ne legyünk álszentek.

Neked egy valódi remete-élet lenne az igazi, csak sajnos nem ezt választottad. Most már tudod, de nem látsz menekülési útvonalat.

Beszéltél erről a feleségeddel? Vagy valahol tudja, csak nem meritek kimondani? Jelzem, még most jön majd a kamaszkor, ami jócskán próbára fog tenni és elképzelhető, hogy tényleg el fogsz menekülni a családtól, mert nem fogod bírni.

Vannak ilyen emberek, én elfogadom, te sem tudhattad, mit hoz ki ténylegesen belőled a gyerekvállalás és a felelősség kényszeres vállalása. Most pedig szenvedsz, szinte skizofrén állapotba kerültél, mert egyszerre lennél valamennyire felelősségteljes a család, gyerek irányába, ugyanakkor sokkal erősebb benned a vágy a magányra. Szerintem be kellene vállalni az utóbbit, mert előbb-utóbb úgy is ez lesz a vége, vagy teljesen bekattansz. A gyereknek még lehet egy valódi nevelőapja, meg van rá az esély, aki sokkal többet lesz képes adni neki (nem bántásból írom).

Mély igazság 37 es, azt írod: lefogadom, hogy jó gyerek, hiszen kicsi korától érzi, hogy nyűg.

Nagy igazság!

Mindenki beteg, aki kollektívan elítél egy csoportot, egy kalap alá vesz milliókat(milliárnyi) embert a kora miatt, ahelyett, hogy személyenként tekintene rájuk. Ez az emberi psziché egyik betegsége. Olyan, mint a rasszizmus, feloldatlan problémád, lelki vagy testi kivetíted egy csoportra. Olyan ez, mint a tisztaságmánia. Valami más bajod van és a kosz:rendetlenség utálatában csapódik ki, nincs észszerűok mögötte, mint pl az ösztönös pók/kígyó félelemnél, sőt gyerekek utálatánál természetellenesebb dolog nincs az ösztönös fajfentartas miatt!

Komolyan, segíteni tudnak rajta.