Tényleg nincs jogom beleszólni felnőtt lányom életébe?

Nem értem, teljesen normális kommentet írtál...erre úgy támadnak , mint egy gyerekgyilkost..

Néha bedurvulnak a válaszadók:)

Lehet, hogy a pasi nem engedi, hoyg tartsa a kapcsolatot?

Nem olyan biztos, hogy tényleg nincs rád szüksége!

Szerintem ez a gratuláló ímél jó, a javaslat a baráti viszonyra szintén jó.

Kérj visszaigazolást, hoyg megkapta, olvassa az ímélt!

Nem baj ha nem ír, csak tudd, hogy olvassa! Írj rendszeresen, reméljük, előbb-utóbb megszólal.

Csak barátian, ha nehéz is!

A testvérével sem tartja a kapcsolatot? Régi barátok, barátnők?

Azért jó lenne őt látni!! Nyelvvizsga ide vagy oda, fura, hogy azóta nem keres.

Nem keveredett valamibe? (prostitúció, maffia, ilyesmi)

Meg kéne bizonyosodni, hoyg csak a konokság, vagy a kamaszos útkeresés tartja-e távol?

22 éves korára már nem lenne meglepő, ha magától visszatalálna a családjához.

Ha önszántából van távol, akkor sem biztos hogy (csak) ti hibáztatok. Sokan megvadulnak ilyen idősen, de később megnyugszanak.

Ha nincs más oka, csak az önállóságát őrzi, akkor vissza fog térni, amint érzi, hoyg megtarthatja a családban is az önállóságát, ha érzi, hoyg bíztok benne, büszkék vagytok rá. De ki kéne zárni - valahogy, óvatosan - hoyg más ok nincs.

Én a barátokon át nyomoznék, d e tapintatosan, körültekintően.

Kedves szülő! Jó lenne, ha írnál valamit.

Kedves többiek! Ti tényleg azt gondoljátok, hogy annak a lánynak jó, hogy ilyen a viszonya az anyukájával?

Ezen a honlapon a legtöbb fiatal panaszkodik, és szidja a szüleit.

Most egy szülő szólalt meg aki egy sokak által ismert problémás helyzetben van a lányával. Most végre írt a másik oldal.

Nem gondoljátok, hogy örülni kéne, hogy nem mindegy neki, hogy tenni akar valamit a lányáért, hogy érteni akarja őt.

Most tényleg segíthettünk volna.

Nem csak neki, hanem a lányának is.

Ha nem lealázást kap többségében, hanem valódi magyarázatot. Mert ugye ti tudjátok mit élhetett meg a lány? Milyen érzései lehetnek, mi fájhat neki?

De ti ítélkeztek, márpedig ítélet még problémát nem oldott meg. Ha véletlenül ír még ide az anyuka kérlek ne bántsátok. Esetleg mesélhettek hasonló helyzetekről, hogy ti hogyan éltétek meg. Vád nélkül. Az emberek ritkán beszélnek önmagukról, mindig csak vagdalóznak, aztán csodálkoznak, hogy nem értik egymást.

20:09-es

Hol olvasgattál szerető anyukáról, aggódó szülőről?

Én egy zsarnokról olvastam, akinek nem a gyereke elvesztése fáj, hanem az, hogy nem úgy táncol, ahogy ő fütyül. Sőt, olyan messze futott előle, hogy a fütyülést meg ne hallja.

A mézes-máztól és a hazug kenetteljességtől pedig feláll a tarkómon a haj.

20:09-es

Tudod amiket a kommentelők írtak,azok egytől egyig tanácsok.Lehet,hogy nyers stílusban,de az igazságot tálalva.Mivel a kérdező még így sem volt képes felfogni,hogy benne is lehet hiba,csak a saját igazát szajkózza és bicskanyitógató stílusban követel dolgokat,ahelyett,hogy valóban magába nézne és elgondolkodna.Biztos,hogy a lányának sem jó ez a helyzet.De amíg a "kedves" anyuka nem hajlandó lejjebb venni és emberként,felnőtt emberként kezelni a lányát,addig még mindig a kisebbik rossz a lánynak,ha egyáltalán nincs kapcsolata az anyjával.Inkább az egyedüllét,mint egy ilyen anya. :S

Jó jó. Csak sajnálom a dogot. Mert sok gyerek ír ide, hogy mit tehet, hogy bírja ki a családját.

És egy gyerek próbálkozhat, hogy jobb legyen, de szerintem a helyzeten igaziból a szülő változtathat. Persze neki is megvannak a korlátai, mint minden embernek, de mégiscsak övé a hatalom. Hát ezért sajnálom. Jó lett volna, ha rájön, hogy tehet arról, hogy elment a lánya, és képes változtatni is. Van egy csomó jó személyiség fejlesztő módszer, hogy szembe nézzünk önmagunkkal és változtathassunk. Na mindegy :(