Tényleg nincs jogom beleszólni felnőtt lányom életébe?

A nagyszüleim hasonló módon nevelték az anyukámat. Anyukámnak követendőnek tartotta ezt a nevelési módszert, de én már más természetű vagyok, rendesen megszenvedtem ezt a tekintélyelvű módszert. Gyakorlatilag elrontották vele a gyerekkoromat, a fiatal felnőtt éveimet. Az örökös tiltásaikkal, elvárásaikkal azt érték el, hogy a mai napig nem vagyok velük nyílt, őszinte, de már nem is leszek. Nem látom értelmet, már idősek, a múlton nem lehet változtatni, ők már nem fognak megváltozni.

Én viszont már teljesen más stílusban neveltem fel a gyerekeimet. Nem mondom, hogy ez az út csupa rózsaszirommal volt teleszórva, de úgy érzem, jól sikerült mindkettő. Őszinték, egyenesek velem, bármiről el merik mondani a véleményüket akkor is, ha nem azonos az enyémmel. 15-16 éves koruk óta szabadon mehetnek bárhová, nincsenek értelmetlen korlátok sem, de nem is igazán értenék, ha elkezdeném őket "rendszabályozni".

Az alapokat kell jól lerakni, kicsi korban kell olyan életszemléletet, értékrendet kialakítani náluk, ami után már túl nagy meglepetések talán nem történnek.

Hat ne haragudj kerdezo, de most mar egyertelmu, hogy volt ok arra, hogy a lanyod elment es az ok te vagy.

"Igen, persze, mondtam, hogy "amíg az én kenyerem eszed, az én fedelem alatt vagy, stb..." De hát ki nem? "

Az en szuleim sosem mondtak ilyet es en sem az enyemnek. Nagyon gaz ez a szoveg meg az is, hogy a masik lanyod baratjat nem kedveled, mikor az nagy dolog, hogy 7 evig kitartott mellette.

En ilyen anyostol, anyatol menekultem volna. Ugyan mi bajod a sraccal?? Csak nem lehet rossz ember, ha 7 eve boldog vele a lanyod. Vagy az o boldogsaga nem szamit neked? Nezz magadba es gondolkodj el azon, amit tettel! Te mar eszre sem veszed, ha hibazol, masra kened, pedig a hiba benned van, kulonben nem ment volna el a lanyod. Kerdest meg nem tudom, hogy minek irsz ki, ha nem vagy kivancsi a valaszokra, csak a sajat mondokadat fujod, pedig akik ide irtak, mind nagyon jo tanacsokat, javaslatokat mondtak. Ha nem hallgatsz rajuk, akkor az mar a te bajod. Ha a kerdes lenyege az volt, hogy megsajnaljanak es azt mondjak, neked van igazad, akkor ezt benezted...

nincs jogod beleszólni. A jelenlegi magyar törvények alapján egy ember 18 éves korában nagykorúvá válik és ha 100%ig önálló életet szeretne élni akkor abba senki másnak nincsen joga beleszólni.

tanácsokat javaslatokat jószándékkal lehet adni ez természetes. Viszont ha megfogadja akkor megfogadja ha nem akkor meg nem. nem tudsz mit tenni.

Kapott itt az anyuka hideget, meleget. De azért vegyük észre, hogy írt ide, hogy keresi a válaszokat.

Az hogy a lánya kötelességeit emlegeti valójában azt jelenti, hogy szereti a lányát és hiányzik neki.

Az hogy szeretne beleszólni a lánya életébe azt jelenti, hogy szeretne résztvenni a lánya életében.

A kötelességtudatot, se itéljük el. Nagyon sokat segithetett a gyerek tisztességes felnevelésében, és abban is, hogy most ilyen ügyesen megállja a gyerek az életben a helyét.

De van valami, amit ha csinálsz nemhogy nem jó a gyereknek, de még árt is. Valami ami megakadályozná, hogy ügyesen csinálja az életét. És ezt meg kell találnod.

Mert biztos vagyok benne, hogy nem akarsz ártani neki.

Mert nem várhatod el, hogy felvegye a kapcsolatot veled úgy hogy az árt neki.

A gyerekeknek mindig hiányzik az anyjuk, bármilyen is volt az. Főleg, ha bajban vannak, ha sír a lekük, arra vágynak tudat alatt, hogy az édesanyjuk meghallja a sirásukat, és megvigasztalja őket. Mindegy hány évesek, és milyen volt a viszonyuk.

Mindig a szülő határozza meg a kapcsolat lehetőségeit.

Távolisd el a köztetek lévő akadályt, és építsd újra a kapcsolatot. De tudd, hogy egyoldalu lesz még sokáig. Továbbra is te cipeled a problémáit, örömeit. De része leszel az életének. Szeretettelteli kötelességből.

Ő pedig érezhetően hálás lesz.

Nekem rengeteget segitett a

[link]

módszer. Tényleg tiszta szívvel ajánlom.

A leveledbol duh es felhaborodas sut, hogy rosszabbat ne mondjak. Egy normalis szulo reakcioja ilyen merteku elutasitasra fajdalom es ketsegbeeses.

Sehol, egy fel szo nincs hogy pl hogy teheti ezt velem, miert gyulol engem, hogy tudnam helyrehozni a dolgokat, stb, szo nincs benne arrol hogy szeretned a gyereked. Ez mar onmagaban is sokat mond.