Miért van az, hogy régen az emberek felneveltek 5-15 gyereket is, most meg sokaknak 1-et is nehéz?

Még egy kis érdekesség, egy nagynéném kint él és dolgozik évek óta Svédországban, ahol orvosként megél a fizetéséből, nem is rosszul, itthon meg csak nyomorgott hónapról-hónapra a kisfiával, akit egyedül nevel.

Összehasonlításként a (kb.) népsűrűséget hadd említsem meg, amit ő is említett (a pontosított adat az internetről van):

Magyarország: 107,5 fő/km²

Svédország: 20 fő/km²

Csodálkozunk, hogy nehezebb megélni? Sokkal többen vagyunk ugyanannyira, mint ők. Továbbtanulásos hasonlattal élve nálunk ötszörös a túljelentkezés.

"De Svédország nincs anyagilag a béka segge alatt, ők jól élnek...Ennyi is a különbség."

De miért is élnek jól? Azért, mert a svédeknél lutheránus rend van. A svédek 200 évvel ezelőtt sokkal, de sokkal szegényebbek voltak, mint mi, magyarok. Rossz klíma, kevés termés, nagy hideg télen, végtelen erdő az egész ország, ásványkincse szinte semmi (még a szén- és vaskészletek felfedezése előtt vagyunk)... A kilátásaik sokkal rosszabbak voltak, mint nekünk. Hogy hogyan kovácsolták ezt az előnyükre?

Úgy, hogy a 17. században hoztak egy olyan törvényt, ami a házasságkötést írás-olvasás-számolásból tett vizsgához kötötte MINDEN egyes néprétegnél, minden egyes személynél. Aki nem tanult, az nem házasodhatott. Akinek zabigyereke született, azt kizárták az egyházból és kiközösítették a faluban. Gyakorlatilag éhhalálra ítélte magát.

Mi lett ennek a következménye? Egyrészt az, hogy kivétel nélkül minden gyerek elkezdett iskolába járni, a szülő pedig nem tarthatta otthon a gyerekét (nemre való tekintet nélkül), ha az iskolába ment. Az iskola pénzbe került, így a szülők jól meggondolták, hogy hány gyereket vállalnak, mert akit vállaltak, azt ruházni kellett (sokkal jobban, mint itthon), iskoláztatni kellett, és munkaerőként nem lehetett rá számítani. Emiatt a szülők úgy döntöttek, hogy legyen inkább kevés gyerek, de azoknak a lehető legtöbb mindent megadták. A munkaerő képzetté vált az iskoláztatásnak köszönhetően, és a képzett munkaerő több pénzt keresett, mint az egyszeri földműves. Így a családi vagyon a generációk alatt egyre csak nőtt, csak nőtt, csak nőtt... A nagy vagyonból az állam busás adókat szedett be, így az állam is jól járt a kis gyerekszámmal.

Nem irigyelni kéne a svédeket, hogy "bezzeg ők gazdagok", hanem tanulni tőlük: nem tizesével szülni a gyereket a nagy semmire, hogy aztán munkanélküli társadalomszemete legyen belőle (lásd a legnagyobb létszámú kisebbséget) hanem a két-három gyereket a lehető legjobban felkészíteni az életre, hogy azok sikeres emberek legyenek.

Nagy igazság: a világ vezető ipari hatalmai szinte mind protestáns országok, protestáns munkamorállal és erkölccsel. Nem szégyen tőlük tanulni.

Érdekes, minden nagycsaládpárti erősen le lett pontozva.

A mai fizetésekből simán fel lehet nevelni 2-3 gyereket. Másfél szobában is, semmi baja nem lesz a gyereknek, ha a testvéreivel együtt nő fel. Persze nagy kiadás, de mindig van honnan lefaragni. Például a segélyből élő egyedülálló anya ismerősömnél hatalmas, hitelre vett plazmatévé van. Én még tévét sem vettem, mert a számítógép kiváltja, ha nincs is akkora képernyője. Szeretnék sok gyereket, és úgy szeretném őket felnevelni, hogy azt lássák értéknek,a mi valóban az. Elsősorban a tanulást. Másodsorban a másikra való odafigyelést.

A szüleim nem gazdagok, mégis hármunkat nevelnek (pontosabban én már 80%-ban öneltartó vagyok). Sehol máshol nem láttam ilyen családi életet, ahol egyke gyerek van, mert ott az az alap, hogy a gyerek beül a szobájába a gép elé, a szülők a saját szobájukban nézik a tévét.

Nálunk például 2-3 hetente grillparti van az udvaron. Jönnek ismerősök, barátok, rokonok, fő vagy sül valami a tűz fölött. Beszélgetünk, eszegetünk, iszogatunk, táncolunk. Mindenki hoz valamit, így gyakorlatilag nem drágább, mintha csak simán megennénk egy vacsorát.

Legutóbb elvittem egy barátnőm. Meg volt döbbenve, hogy a szüleimmel bulizom - és mindenki jól érzi magát! Előtte persze természetes, hogy mindenki fogja magát és nekiáll takarítani, előkészíteni az alapanyagokat, utána is közösen pakolunk, egyikünk mosogat, a másik behordja az asztalokat, székeket, a harmadik takarít... közben szól magnó, táncolunk, jól érezzük magunkat. Kiskorunkban kevés játékunk volt, de korán megtanultunk például sakkozni, ki nevet a végén-t játszani, römizni.

A mai keresetek lényegesen magasabb életszínvonalt tesznek lehetővé, mint régen. A gyerekeket sem kell befogni cselédnek, szó sem volt arról, hogy tizenötöt kell szülni, de szerintem kettőt minimum kellene. Hogy legyen testvére a gyereknek. Én három vagy négy gyereket tervezek, nem sokkal drágább őket felnevelni, mint kettőt. Csak egy példa: ma két gyereknek 20000 Ft a tankönyve, háromnak 0. Három gyerekkel szinte mindenhol kedvezményt kapsz. És támogatásokat. Nem igaz, hogy nem lehet őket felnevelni tisztességgel.

...a közösülés és teherbeesés között összefüggés... :-DDDDD, ez nagyon jó:-)))

kis OFF: hidd el, még ma is vannak olyanok akik erre az összefüggésre nem jöttek rá. volt betegem aki elhagyta a spirálját, nem tudta hol és mikor, de még azt sem, hogy volt neki olyanja, amit egyébként a védőnői szolgálat fizetett ki neki a nyolcadik gyerek után.........

"A mai keresetek lényegesen magasabb életszínvonalt tesznek lehetővé, mint régen"

Hoppá,erről én lemaradtam.Úgy látszik a jólét osztásról nekem senki nem szólt.Mi éppen kijövünk a hónap végére,mivel a válság miatt,majdnem kétszer annyi lett a lakás törlesztőrészlete,mint volt.Szeretnénk mi is még gyereket (1 fiúnk van),de amíg tényleg nem marad hónap végére mit félretenni,addig nem lehet.Két diplomával nem jó érzés álmatlanul forgolódni,hogy vajon mi lesz holnap.

22:53 - Milyen mai keresetekről beszélsz? Anyukám több, mint 25 éve lelkiismeretes pedagógus, mennyit is kap, 100-120 között? Ez el is megy havonta luxus nélkül arra, amire kell egy 4 fős családnak, néha több is (főleg télen, amikor felmegy a fűtés), de apám fizetésére is szükség van, hogy maradjon tartalék is, amiből felkészülünk a többi kiadásra (betegség, ruházkodás...). Nyaralni már rég nem voltunk.

Lássuk az én helyzetemet, pályakezdő nő, diploma előtt (jó szakmával):

- tervezek-e gyereket? mikor? (nem szabad olyan választ adni, ami hátrány lehet a munkában)

- pályakezdő, hol a tapasztalat? - hogy szerezzek, ha esélyt se kapok?

- egyáltalán az, hogy nő, inkább férfit keresnek...

- mi az oka a 4 éven belüli 5 munkahelynek? (csalók, rabszolgamunka minimálbér harmadáért...)

- a legmagasabb eddigi bruttó fizetésem 125ezer volt, ez nettóban 76ezer körülire jött ki (ja, a túlórát nem fizették ám ki, de azért 8-ból nem egyszer dolgoztam 10-12-t), a vicc, hogy ennél 20ezerrel kevesebb bruttónál 3ezerrel több fizetést kaptam... - na most nekem NINCS egy olyan párom, aki ezt ki tudná egészíteni, és elnézést, de ebből még saját magamat se nagyon tudnám fenntartani...