Miért “normális” nem szeretni a gyerekeket?
Tegnap feltett itt valaki egy kérdést, hogy a nővére utálja a gyerekeket mindig is utálta és a kérdező 14 hónapos gyermekére is fintorog, láthatóan minden baja van ha feljön a téma a kis unokahugáról vagy ha a közelében van a gyermek.
Nem provokáló a kérdésem, csak előzményként írtam le a fentieket.
Tényleg érdekel, hogy ez mióta egy normális hozzáállás a gyermekekhez?
Mitől alakul ki ez embereknél?
Konkrétan a kérdés alatt aki nem azt írta, hogy fogadja el a kérdező, hogy a nővére nem bírja a gyerekeket vagy esetleg le merte írni hogy a gyerekekkel semmi baj nincs annak törlődött a válasza annyira lepontozták. Szinte csak olyan kommentek vannak akik szerint ez teljesen normális,sőt ők is utálják a gyerekeket és majdhogynem büszkék is rá.
Az eredeti kérdés a “testvér kapcsolatok” kategóriában található.
"ő nem fogja megtapasztalni, hogy milyen egy gyerek, mert olyan a fejszerkezete, hogy nincs az a férfi, aki gyereket csinálna neki"
Ez az érett, anyához méltó sértés honnan jött, 1860-ból?
#73 Te csak provokálni akarsz és ugyanúgy megveted, aki nem szívleli a gyerekeket, az egész írásodból süt, ráadásul a kb 60 poszt sem volt elég számodra felfogni, hogy azért mert valaki NEM KEDVELI a gyerekeket, még nem lesz gyerek gyűlölő. 🤦🏻 Nem kedveles meg gyűlölet között azért van egy "hajszálnyi" különbség.
Amúgy én aztán olyan magasról letojom, aki nem kedveli a kutyákat, amilyen magasról csak lehet. Most már jobban érzed magad??
71.
Egyébként pedig, mert anya vagyok, azért nem fogok mindent benyelni. A gyerek az élet velejárója, nem kell szeretni, de el kell fogadni mindenkinek, hogy felbukkannak vásárlásnál, moziban, strandon. Ha valaki látványosan beleköt a gyerekbe vagy a szüleibe, ne csodálkozzon, hogy válasz is lesz. Titeket idegesít a gyerek, mert zajoa, engem meg idegesítenek az ilyen 40 évesen szinte nyugdíjba vobult nők, akik jaj, zajosak a gyerekek, jaj, a vízben fröcskölnek, jaj, nevetni mernek miközben én csönben üldögélnék az uborka fejemmel. Tisztelet a kivételnek, de sajnos egy kaptafák.
75.
Bár az általad említett ügyfélszolgálatos nő viselkedése messze nem volt professzionális és elítélendő és jogosan szóltál neki, de azért nehogy már mindenkinek beszólogass akit zavar a hisztis csemetéd (akik hidd el nem csak a 40es nők).
Ha vernyákoló kölyköket akarnának hallgatni, akkor vállaltak volna vagy elmennek óvónőnek, de nem tették. Épp ezért jogosan "néznek rád csúnyán" vagy épp jegyzik meg egymás közt, hogy igazán rászólhatnál a gyerekedre, nevelhetnéd, ha visít,hangosan röhög, szándékosan másokra pacsál a medencéből vagy épp a bolt közepén veri magát a földhöz. Te vállatál gyereket nem ők, ne ők viseljék a te gyerekvállalásod eredményét.
Most lettem 30, de oké. :)
Az a baj, hogy nem a gyereked zavar, hanem te. Ezt mondtam az előbb, ő nem felelős a tetteiért, te vagy felelős érte. Ha te úgy döntöttél, hogy neked való az anyaság, és így döntöttél, akkor mutasd meg azzal, hogy megneveled a gyereked. Senki nem kíváncsi rá, hogy fáradt, éhes, egyéb baja van. Ez mind a te dolgod. Nem azt vállaltad az anyasággal, hogy mindenkinek csökkented az életminőségét a gyereknyávogással. Feltételezem, azt vállaltad, hogy egy normális embert nevelsz. Remélem, sikerül, és vele normálisabb vagy, mint amit itt előadsz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!