Jogos, hogy egy kicsit csalódott vagyok? Ti nem lennétek azok?
Tudom, hogy magunknak vállaltunk gyereket a férjemmel és hogy nem lehet semmilyen elvárásunk a nagyszülők felé. Nem is haragszok igazán, csak szomorú vagyok.
Anyósom óvónő. Nyáron 8 hetet lesz szabadságon ( 5 hét "normál" szabadság, de mivel felújítják az ovit, így idén van +3 hete). Megkérdeztük, hogy 1 hetet tudna-e segíteni nekünk úgy, hogy reggel visszük a 4 éves lányunkat és délután megyünk érte. Nemet mondott.
Azért lett volna jó, mert a férjem munkahelyet váltott és egyenlőre nem mehet szabadságra, nekem pedig nincs annyi szabadságom ami lefedi a mi ovink szünetét. Így ügyeletes oviban lesz a lányunk, ami nem tragédia, de mégis jobb lenne neki a nagymamájával.
Mi a véleményetek?
"ki vinné tovább a nevet"
Lányom lánya biztos, hogy nem.
A fél napos megoldás sem jó neki, mert nem fog délben a legnagyobb melegben kimozdulni otthonról. Ez persze érthető.
Annyit mondott, hogy majd szól, ha unokázni van kedve.
Úristen annak idején rajtunk unokákon a két nagymama veszekedett, mert mindkettő azt akarta, hogy ott legyünk. Az én nagyszüleim ahogy vége lett az ovinak, iskolának ki sem várták, hogy anyáék elvigyenek, hanem már jöttek 300 kilométerről vonattal, hogy vigyenek magukhoz. Nagyanyám mindig sírt mikor hazamentem. Milyen családok vannak a világon? A gyerekünk még meg sem született, de már alig várták az én szüleim is, hogy jaj majd lesz náluk homokozó, meg csúszda neki, meg majd ide-oda viszik.
Mennyi szar család van, komolyan. Szerintem ezek nem is családok, ahol ilyen undorral fordulnak a másik felé, hogy madanak szülted, meg nehogy már én szánjak rá időt stb.
Hát részvét, hogy ilyen az anyósod. Főleg, hogy még óvónő is és le se tojja az unokáját! Én szégyelném magam a helyébe. A férjed helyébe tuti, hogy megmondogatnák neki. Én szerencsére nem vagyok az anyósomra szorulva, mert az anyum alattunk lakik és mindig szivesen vigyáz az unokákra. Azelőtt is igy volt és most is igy van. Sőt, ő ajánlotta fel, ha lenne állásom, akkor inkább még hagyjam itthon a kicsit, ne vigyem oviba (nagyon anyás és nem akar menni), mert szivesen vigyáz rá. Hát az anyósomra nem tudom hogy mennyire számithatnék. Közbe biztosan, de gyakran nem hiszem, nem az az unokázós fajta. Sajnos környezetemben is vannak ilyen anyósok. Szerintem ez azt is minősiti, hogy mennyire törődött anno a sajátjával is. Akiket ismerek ugyanis, hogy nem szivesen unokáznak, azoknak anno bizony a sajátját is a nagymama nevelte... Aki imádja a gyerekeit, az az unokáit is pont úgy fogja!
Ha 8 hétből nem jut neki 1 az unokájára, akkor NO Comment. Én letojnám ezek után az tuti...
ezek után én is úgy látom a nagyi szimplán csak lusta az unokájára,de
egy nagyinak akkor sem kötelessége rajongania az unokájáért és nem kell minden nagyszülőnek ugyanolyannak lennie, itt csak a többiek véleményével van problémám mert mindenki jön a saját példájával de abba nem gondolnak bele hogy: Nem mindenki ugyanolyan és hogy a gyerek attól még hogy a szülő azt írja nem feltétlenül angyalka lehet hogy nehéz eset.
De a meleg miatti kifogás nekem is sok.
Itt az óvónőséget védelmezők logikája mentén akkor az óvónők, tanárnők gyereket se vállalnak, mert akkor otthon is csak a meló lesz?
Ez szánalmas és ennyi.
"Nem lehet hogy a kölcsönös segítséget hiányolja."
Ez meg no comment. Nem egy bútorról van szó, hanem az unokájáról. Ha úgy is lenne, akkor is örömnek kéne lenni, hogy vele lehet. Nem egy eszköz, amivel ki lehet zsarolni a segítséget.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!