Szerintetek is furcsa az anyósom?

Ne audival példálózzál már te szerencsétlen. Arról volt szó, hogy megkérdezte a gyereket milyen palacsintát szeretne, erre vitt neki üreset, hogy nesze bammeg, töltsétek meg.

Ha szerintetek ez nem furcsa, akkor veletek van a baj.

De nem vitatkozom ezen, mert sajnos nem tudok erre a szintre lesüllyedni. Kösz, hogy lepontoztatok, csak mert szar érzés, hogy nem volt egy szerető nagyim. Ez mindent elárul a válaszadókról. Sziasztok.

Hiába estek neki a kérdezőnek, de ebben neki igaza van. Ha azt mondom, hogy viszek valamit, akkor azt viszem is. Ha pedig látom, hogy nincsen, akkor legalább megejtek egy telefont, hogy bocsi azt mondtam csinálok túrósat, de nincs itthon, így csak üreset tudok vinni.

Nem azzal van a baja a kérdezőnek, hogy üresen vitte, hanem azzal, hogy azt mondta, töltve viszi. Baromi nehéz lehet ezt megérteni azt itt válaszolóknak. Mindenki mindent belemagyaráz, csak hogy neki eshessen a kérdezőnek.

"Nyugdíjas igen. Felnevelte a saját gyerekét, ledolgozta az éveit, és most azt csinál, amit akar. Nem minden nagymama akar unokázni, sütögetni, nem értem ez miért elvárás.

Az én anyukám se süt. Na és. Szóval kérdésre válaszolva, nem, nem furcsa, pontosabban nem anyósod furcsa, hanem te magad."

De ez furcsa. Rohadt furcsa. Nem elvárás, de furcsa. Normális emberek kezüket lábukat törik, hogy az új kiscsaládtaggal legyenek, lássák, majd ahogy nő, ugyanúgy foglalkoznak vele, mert örömük van benne. Ez normális. Nem az, hogy "én má' felneveltem egyet, szarok a tiedre, azt csinálok, amit akarok." Jó, azt csinál, amit akar. Ki mondta, hogy nem? Az a furcsa, ha valaki nem akar az unokájával lenni.

De miért kell ebből ügyet csinálni. Megkentem volna a palacsintát azzal amivel a gyerek akarja aztán észre sem vette volna, hogy ki kente meg.

Egy újabb felesleges balhé amiben lehet fontoskodni és szidni az anyóst.