Anyósom az unokáit a gyerekének képzeli és ki akarja sajátítani, sértődés nélkül le lehet rázni?
Sógornőmnek van egy kisfia, nekünk most van útban.
Az ő gyereküket szinte teljesen elvette, még a házasságuk tönkretételében is szerepet játszott, mivel az apa ellen volt, a pasinak meg elege lett belőle.
A gyerek ebédig van oviban, utána a mama megy érte és estig ott van, mert anyós szerint a kislányát meg kell kímélni, aki tiltakozik a dolog ellen, csak már a gyerek is ellene lett nevelve hisz a mama mindent megenged, mindent megvesz a gyereknek, akiből egy egoista irigy kis zsarnok lett. Nem elég, hogy teljesen elveszi, még rosszul is neveli.
A sógornőm tavaly el akart költözni Angliába, a mama ettől teljesen rosszul volt, hogy meghal ha elveszik (?) tőle az unokáját, végül sikerült rábeszélnie a maradásra, szerzett neki munkát is.
Nekünk megtervezte, hogy mikor, hogy kell "akcióznunk", hogy a következő baba lány legyen, a nevét is kitalálta, ami illik a sógornő gyerekéhez, pl. Péter és Petra.
Már azt is tudja, milyen iskolába járjanak, mi legyen belőlük.
A legegyszerűbb lenne nekünk is külföldre költözni, a fizetésünk itt úgyis elég kevés, rokonaim is laknak kint.
Ha itt maradunk, gondolom ugyanúgy ránk fog járni mint a lányára, bár nem tudom, amit vele szemben megenged, azt velem is megcsinálná-e, hiába tolja le az anyját, hiába menne kora délután érte, a mama oda sem akarja adni, mert a gyerek jól érzi magát a többszázezres játékok közt, ami az anyja panellakásába be se férne. Tulajdonképpen a mama versenyez a gyerek kegyeiért és ő nyert. Na én ezt nagyon nem szeretném.
válasza:Nem támaszkodnánk rá, van lakásunk, munkánk, gondolom nélküle is meg tudjuk majd tervezni az életünket.
A sógornőm is igyekszik, neki egyedülálló anyaként nehezebb, de keresett "gyerekbarát" munkát, délután tudna menni érte az oviba, ő is tud neki venni játékot, kaját.
Csak a mama talán épp ezért érzi, hogy neki még többet kell adnia, hogy a gyerek szeresse.
válasza: válasza:A sógornöd ha igazán AKARNÁ, akkor nem hagyná a gyereket az anyjára, csak szerintem neki kényelmes, hogy nem kell vele foglalkozni. Olyan ugyanis nincs, hogy nem adja oda az nayjának. Persze ezt már régen meg kellett volna tennie, nem pedig nyafogni de nem csinálni semmit.
Nektek sem kell emiatt külföldre költözni, elég, ha egyszerüen nem kéritek a segítségét, nem engeditek, hoyg belefolyjon az életetekbe. Ha látni akar benneteket vagy a gyereket, akkor ELÖRE bejelentkezik, és akkor vele lehet valameddig. Minden más esetben meg nem engeditek be, a gyereket nem adjátok oda, hogy vigyázzon rá, és el van a dolog rendezve.
válasza: válasza:19:28
Bizony,bizony nagyon egyet értek veled!
válasza:Én is így gondoltam, hogy miért nem védekezik jobban, bár amit a mama művel, az elég durva.
Sógornőm hazavitte a gyereket, 1 óra múlva a mama ott állt az ajtóban, hogy hozott fagyit. Volt, hogy nem engedte be, másnap hatalmas patália volt, hogy szegény gyerek, nem találkozhattak. Kárpótlásul felvásárolta neki a fél játékboltot. A gyerek is már azt hajtogatja, hogy bezzeg a mama, ő megveszi, megengedi.
Oviban is volt, hogy már délelőtt el akarta vinni, az anyja mondta az óvónőknek, hogy ne adják neki, erre egyszer kitalálta, hogy orvoshoz kell menniük. Vagy vitt neki új játékot. A gyerek meg persze, hogy örül és megy vele.
Régen amíg sógornőm délután dolgozott ő bízta rá a gyereket, azután jött rá, hogy nem volt jó ötlet, most pedig a mama simán megcsinálja, hogy a lánya előtt elviszi a gyereket az oviból, ő mehet érte potyára, később a mamáéknál pedig hatalmas veszekedés van, a sógornőm vinné el a gyereket, a gyerek ordít, mert ott jól érzi magát, a mama pedig sír és kiabál, hogy miért nem maradhat nála.
válasza:Egy gyereket nem lehet ellvenni csak kényelmesebb anyósra hagyni
és kintről nem lehet tönkre tenni egy házasságot.
válasza:http://www.gyakorikerdesek.hu/gyerekvallalas-neveles__egyeb-..
nem ugyanerről beszélünk?
Amit nem tanul meg Peti, azt később Péter sem tudja. Vagyis nem most kellene tüzet oltania a sógornődnek, időben észre kellett volna vennie, merre tartanak a dolgok. Csak akkor még nagy a gyanúm, hogy neki is kényelmes volt, viszont mára nagyon elfajult a helyzet. Mamát jobb későn, mint soha alapon nagyon gyorsan le kellene állítani, lehet rossz hasonlatot mondok, de egészen úgy fest már a szitu, mint amikor 2 szülő közt őrlődik a gyerek. De persze a leállítás úgy nem fog működni, hogy akarom is meg nem is...... Tudod kinek vitte volna el a gyerekét, ha én nem engedem. Egyszer esetleg, utána elmagyarázom az ovónőknek is, h mit csináltak és mit kockáztatnak, ha mégegyszer előfordul - ha félidegen jön,annak is odaadják?? Ugye, hogy nem, tehát mégiscsak a sógornőddel is lehet valami bibi.
Amúgy nem értem, neked mi bajod, már egyszer írtam, hogy te vagy a szerencsésebb, élőben látod, hogy a mama nem teljesen ép, mondjuk így: kicsit labilis személyiség, aki valamiféle érdekes kényszerképzettől hajtva azt gondolja, hogy az unokái (a még meg sem született is)a gyerekei - pszichológusra még nem gondoltatok?, mert ha érthető szubjektivitástól hajtva kicsit sötétebbnek festetted, az ok, de ha tényleg ilyen vagy még ilyenebb a mama, akkor nagyon nagy baj van vele!
Szerintem rögtön holnap, amikor bármilyen pici/apró/lényegtelen/semmilyen célzással utal a tiétekre, azonnal magyarázd el neki, hogy a ti esetetekben gyökeres változások lesznek az unokával kapcsolatban. Aztán ha 5 perc múlva megint jön valami a mami részéről, akkor megint, ÉRTHETŐBBEN el kell magyarázni és megint, ahányszor csak szükség van rá. És ha jönne a cirkusz és zsarolás, arra vissza kell csapni és ha sír a mama, akkor el kell neki mondani, hogy te azért vagy ilyen, mert nem fogod hagyni, hogy veled/a ti gyereketekkel is azt csinálja, amit a Beuskáéval. Épp ezért te időben szólsz, mert nem szeretnél arra az állapotra jutni, hogy az utcán átmégy a másik oldalra, ha meglátod anyóst :xDDD.
Ha nem szeretnéd, akkor te ne szállj be a versenybe - eleve egy nagymamának nem szabad olyan jogokkal és hatalommal rendelkeznie egy kicsi gyerek életében, mint magának a szülőnek - hova jutna így a világ, egyetlen gyereknek sem lehetne parancsolni onnantól fogva. A gyereknek nyilván az anyja/apja rendezi az életét, sem nem a magymama, sem nem a nagypapa, sógornő, miegymás. Vagy ha mégis, az már nagyon szomorú, de ez nem az a helyzet. Csak rajtatok, szülőkön múlik.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!