SoS mit tegyek ha letapizott?

R.hadtul nem oké, amit a fószer tett. Én a helyedben a páromnak mondanám el. Az ő reakciója után lehet tovább gondolkodni.

Mert ha szerinte ebben nincs semmi, és tök oké, akkor lehet, el kellene gondolkodnod a kapcsolatotokon. Ha pedig kikel magából (ami a jogos viselkedés lenne), akkor gondolkodhattok tovább, hogy szóltok-e az anyjának, vagy esetleg nem mentek többé hozzájuk, vagy párod elbeszélget-e a "nevelő apjával".

Egy biztos: mindenképp mondd el a párodnak. Az öreg kujon legközelebb esetleg valami rosszabbat tesz... Kinézem az ilyenből.

Sajnálom! Kitartást!

37/N

"Jól sejtem hogy meg kellene említenem igaz?"

Minimum. Igazából már ott és akkor nagyon határozottan el kellett volna mondani a papának, hogy ne nyúljon hozzád, mert ezzel átlépett egy határt. Sajnos a lányokat/nőket nem arra szocializálják, hogy megvédjék a határaikat (sokkal inkább arra, hogy mindent eltűrjenek), de ezen lehet változtatni, és érdemes is. Nem is csak a konkrét eset miatt, hanem a további életedet könnyítené meg.

Uh, nagyon sajnalom, ami veled tortent!

Tudom, mit erzel, regebben velem is tortent ilyen.

Szedd ossze a batorsagod, es mondd el a parodnak, meg az anyjanak is!

Ha a csavonak halalkomolyan a szemebe nezel es azt mondod, "Hozzam ne merj nyulni tobbet", le fog allni.

Az az undorito ezekben, hogy a fiatal lanyokat valasztjak ki maguknak, akik MÈG nem orditjak le a fejuket, es szimpla beszelgetesnek tettetik a molesztalast, hogy utana konnyebb legyen letagadni.

A legfontosabb, hogy ne hibaztasd magad.

31N

#7 Pedig erre szocializáltak minket. Én már másként fogok tenni a lányommal, de engem pl. arra nevelt anyám, hogy az idősebbeket feltétel nélkül tisztelni kell, nekik mindig igazuk van, a férfitól függeni kell, minden kedvességért hálásnak kell lenni, mint egy kutyának, és a nő legnagyobb erénye a külseje.

Ezek persze nem mind kerültek így egzaktan kimondásra, de anyám tetteiben ott voltak, míg felnőttem. Ezt a mintát láttam.

Így mikor 27 évesen egy új munkahelyen a főnök egyik nap random megsimogatta a derekam, egy szót sem szóltam. Nem volt durva mozdulat, nem a szoknyám alá nyúlt be, nem megmarkolta a mellem, csak végigsimított a derekamon. Köpni-nyelni nem tudtam, nem tudtam, hogyan kellene reagálnom, szóval szó nélkül hagytam. Szerencsére többet nem próbálkozott.

Nem tartom magam egy ostoba embernek, két diplomám van, magas IQ és EQ jutott nekem, de ez tény: ott és akkor fogalmam sem volt, hogyan reagáljak. Pláne, hogy nem volt durva mozdulat - ahogy a kérdezőnél sem. Megértem, hogy ő sem tudott azonnal védekezni. Nem így neveltek minket, nőket. R.hadt szomorú ez.

Most van egy egy éves kislányom. Őt már arra fogom nevelni, hogy minden körülmények között védje meg magát, és ha valaki fogdossa, amit ő nem kért, nem akart, azonnal csattanjon fel,álljon ki magáért. Legyen szó rokonról, főnökről, bárkiről.

#2 voltam.