A feleségem gyűlöli az anyámat, tényleg rászolgált erre?
A feleségemet irritálja az anyám, pedig nem rossz anyós a klasszikus értelemben. Inkább amolyan túl szerény, örök szomorú búbánat. Ha nincs min aggódni, akkor keres magának valamit, amin lehet, szóval ilyen örök negatív személyiség.
Anyám özvegy már 10 éve, most 58 éves és nem hajlandó pasit találni magának, mert azt mondja, hogy "ő már csak az unokának él már, nincs más életcélja, csak ez" - hát a feleségemet ez teljesen kiborítja. Tényleg csak azt figyeli, hogy mikor engedjük be hozzánk, neki mindegy hogy 5 perc, vagy 30 percre, de tényleg ez a napja fénypontja, ha látja a kisfiamat, aki most 1.5 éves.
Ráadásul anyám állandóan főzne nekünk, kb. az összes fizetését kaja alapanyagra költi, mert amíg nála ebédelünk, addig is láthatja az unokát. Ha nem akarunk hozzá átmenni ebédre, akkor csak "beadja" a kaját műanyag dobozban hozzánk, és csak annyit "kér cserébe", hogy 5 percre láthassa az unokát. Vagy néha még azt sem. A feleségem utál főzni, nem is szokott, általában rendelünk. Irritálja ez is, hogy anyám ezerszeresen lepipálja őt a konyhában.
Én sajnálom anyámat, magányos, de borzasztó látni, ahogy feleségem minden nap felhergeli magát rajta. Anyámnak tényleg az egész élete ilyen kis szerencsétlen, kishitűségben telt, tulajdonképpen sosem élt.
Lehet-e ezen változtatni, hogy a helyzet köztük jó legyen? A feleségem édesanyja már nem él, így nincs esély az egyenlő mennyiségű találkozásra.
35/F
"ő már csak az unokának él már, nincs más életcélja, csak ez" - hát a feleségemet ez teljesen kiborítja"
Ez engem is kiborítana. Főleg egy 58 évestől.
anyós szerdán fél órát van ott, az tényleg baromi sok. nem heti háromszor kéretlenül. olvassátok már el, hogy mire írtok.
a hétvégi ebéd 2 óra. és nem kell főzni. én boldog lennék, ha valaki hetente egyszer főzne rám. de persze nem vagyunk egyformák. mondjuk kíváncsi lennék, ha nem mennének, akkor szombaton is rendelt kaja?
az is érdekes, hogy amikor valaki idejön sírni, hogy a nagyszülők nem akarnak az unokával lenni, akkor az a baj, ez a mama szeretne egy kicsit (még csak azt sem mondanám, hogy ez túlzás) az meg szintén baj.
ha te 44-es otthagyod a 10 hónapost, akkor a szüleid együtt vannak a kicsivel. ez a baba nincs együtt a mamájával. akkor szerintem azért érthető, hogy szeretne.
persze ennyi infó alapján, amit kaptunk.
Nekem is sok lenne a fél óra minden szerda este. Mert este hármasban akarok lenni. És kész.
2 órás ebéd szép és jó, csak kisgyerekkel felcuccolni, idegen helyen etetni, altatni, vinni a kajáját stb azért nem olyan buli. Pl ha a hétvége egyik napjára kirándulást tervezek, a másikra meg otthoni csendes pihit akkor nekem a két óra és férne bele. Pláne nem kötelező jelleggel.
A kajáért meg nem tudom minek kellene hálásnak lenni, ha nem ők kérték. Nyilván ez is csak egy ürügy a mártírkodásra. Felnőtt emberekről beszélünk, eddig se haltak éhen, eztán is megoldják. Persze ha a férj inkább ezt enne a rendelt kaja helyett akkor ok, ő egye. Én anyósom mindent fel kiló zsiron főz, a repertoár nagyjából kimerül a pörkölt, rántott hús meg egy két hasonló kaliberű ételben, én sem élnék az ő kajáján.
“ az is érdekes, hogy amikor valaki idejön sírni, hogy a nagyszülők nem akarnak az unokával lenni, akkor az a baj, ez a mama szeretne egy kicsit (még csak azt sem mondanám, hogy ez túlzás) az meg szintén baj.”
Ez nem érdekes, mert bele estel a vegletekbe. A nem akarja látni, meg a nyakunkra jár között kene legyen egy középút ami mindenkinek megfelel.
62 éves vagyok. ugyan még nincs unokám, de ezer más dolog van az életemben, ami örömöt okoz. Nem lógok a gyerekeimen... OK, nekem él a férjem, de egy csomó barátnőm van, járunk bridzsezni, kirándulni, tornázni.... Utazgatunk, egyebek....
Soha nem erőszakolnék ilyen kötelező programot a gyerekeim nyakába. Ha jönnek örülünk (legalábbis ha szólnak egy nappal korábban :-D), ha nem jönnek, akkor meg annak örülünk, hogy csinálhatjuk a szokásos programjainkat.
Nem sok, mi is találkozunk kb. ennyit a szülőkkel. Csak nincsenek fix/kötelező napok/programok. Ha úgy alakul egy hét, hogy nem találkozunk, akkor sincs tragédia. Mondjuk, ha tényleg ennyire negatív, akkor a legkevesebb találkozás is sok. Én se bírom az ilyet, akinek semmi se jó és mindig a rosszat keresi.
Másfél éves gyereket már nyugodtan elvihetné a mama egy-egy programra. Így ti is lehetnétek kettesben.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!