A feleségem gyűlöli az anyámat, tényleg rászolgált erre?

A feleségemet irritálja az anyám, pedig nem rossz anyós a klasszikus értelemben. Inkább amolyan túl szerény, örök szomorú búbánat. Ha nincs min aggódni, akkor keres magának valamit, amin lehet, szóval ilyen örök negatív személyiség.

Anyám özvegy már 10 éve, most 58 éves és nem hajlandó pasit találni magának, mert azt mondja, hogy "ő már csak az unokának él már, nincs más életcélja, csak ez" - hát a feleségemet ez teljesen kiborítja. Tényleg csak azt figyeli, hogy mikor engedjük be hozzánk, neki mindegy hogy 5 perc, vagy 30 percre, de tényleg ez a napja fénypontja, ha látja a kisfiamat, aki most 1.5 éves.

Ráadásul anyám állandóan főzne nekünk, kb. az összes fizetését kaja alapanyagra költi, mert amíg nála ebédelünk, addig is láthatja az unokát. Ha nem akarunk hozzá átmenni ebédre, akkor csak "beadja" a kaját műanyag dobozban hozzánk, és csak annyit "kér cserébe", hogy 5 percre láthassa az unokát. Vagy néha még azt sem. A feleségem utál főzni, nem is szokott, általában rendelünk. Irritálja ez is, hogy anyám ezerszeresen lepipálja őt a konyhában.

Én sajnálom anyámat, magányos, de borzasztó látni, ahogy feleségem minden nap felhergeli magát rajta. Anyámnak tényleg az egész élete ilyen kis szerencsétlen, kishitűségben telt, tulajdonképpen sosem élt.

Lehet-e ezen változtatni, hogy a helyzet köztük jó legyen? A feleségem édesanyja már nem él, így nincs esély az egyenlő mennyiségű találkozásra.

35/F