Elmennétek így karácsonyozni?

Én elmennék, és ha elfajul a vita, akkor felhívnám a veszekedést szító felet arra, hogy 1. mi volt az oka annak, hogy összejöttünk 2. én civilizáltan viselkedek, ő is tegyen így 3. ha ez nem megy, akkor szemrebbenés nélkül felállnék (akár az étel közepén), és - minden orditozást megelőzendő - távoznék.

(Ha éhes vagy, biztos karácsonykor is vannak nyitva - méregdrágán persze - helyek, benzinkutak drive-in evőhelyei, stb. ahol tudsz enni pár falatot. Másnapra pedig tudsz főzni magadnak!(Én biztos, ami tuti, betáraznék ezt-azt, pikk-pakk összedobható ennivalókat még most, holnap, holnapután, meg 22-23-án, amikor még minden, de minden nyitva van)

Nem is ertem a felhaborodasod...

A nagymama meghivta a unokait. Vajon megis ki fene vigye el a gyerekeket hozza???? Az anyjuk az! Na meg o az unokak anyukaja tehat ott a helye. Te csak a fiuk 2.felesege vagy. Az ex viszont az unokainak az anyja.

Szal nyugodtan maradj otthon es duzzogj. De valszeg mindenki mar aki ott lesz az nagyon magyon jol fogja erezni magat. Szoval komolyan maradj karacsonykor otthon es balhez magaddal. 🤣

Ne ilyen feleseg sem kellene aki keptelen elfogadni h vannak gyerekeim es volt egy 1.felesegem is!

Elvált szülők gyerekeként mondom: teljesen értetlenül állok a válás után "gyerekekért" együttkarácsonyozás ötlete előtt. Pedig az én szüleim igazán kultúremberekként váltak, nem volt tányérdobálás, ordítozás, csak a csendes, síri hangulat, fájdalom, megbántottság, kétségbeesés és pattanásig feszült idegek. Mindezt úgy is éreztem, hogy előttünk, gyerekek előtt szinte soha egy rossz szót sem szóltak. Nyilván ezek az érzések minden elváló pár közt ott vannak, hiszen nem jókedvükben válnak az emberek.

Miután mindnyájunk megkönnyebbülésére szétváltak az útjaik, egy porcikám sem kívánta gyerekként sem, hogy akár karácsonykor lenyomják a torkukon egymás jelenlétét, és úgy kanalazzák kulturáltan a halászlét az összeszűkült gyomrukba, miközben az egész rokonság kínosan próbál kulturáltan úgy tenni, mintha ez mindennapos családi idill lenne. Nem, nem akartam "legalább karácsonykor anyával és apával egyszerre együtt vacsorázni", isten ments. Pedig kicsi voltam. De nekem az volt a normális, hogy két helyen karácsonyozom, két olyan szülővel, akik kényelmesen érzik magukat, és nem nyelnek le "az én kedvemért" semmit. Boldogabb volt így.

Feleségként azt mondom, válás után karácsonyozna a bánat a volt anyósoméknál, és az anyám se hívja meg a volt férjemet, köszi. Majd a gyerekeknek lesz karácsony a család apai és anyai ágával külön, belefér, mert többnapos ünnep.

Mindezek ellenére mit tudom én, lehet hogy vannak akik csak unalmukban válnak el, és karácsonykor szívesen lógnak pár órát együtt, akármennyire is nem értem 🤷‍♀️. De az ebben az esetben is ultragáz, hogy a párod ezt csak karácsony előtt pár nappal nyögte ki, eddig meg lapított, mint szar a fűben.

Nem mennék el, és nem azért, mert nem vagyok kellően intelligens - ahogy pár észérvek nélküli, ismeretlenül is személyeskedő válaszoló próbálja minősíteni a velük egyet nem értőket - hanem mert nem hiányzik az életemből se a nagycsaládos banzáj, sem az, hogy jó arcot vágjak ilyen nevetséges és kellemetlen helyzetekhez. Vagy hogy eljátszam, hogy teljesen természetesnek tartom aktuális barátnőként együtt karácsonyozni a volt feleséggel.

Ahol ilyen kötődés van két ember között (amit többnyire a gyerekekre fognak), oda nem hiányzik egy harmadik fél. Jelen esetben te. Nekem személy szerint az erőltetés sem tetszik a párod részéről, meg a duzzogva manipulálás is menekülésre késztetne ettől az embertől.