Miért nézik le sokan a kétkezi gyári munkásokat?

Nem óhajtok egyik csoport mellé sem állni, de nem ördögtől való, hogy egy gyári gépkiszolgáló vagy akár egy szakmunkás, aki gyárban dolgozik és nem egyénileg vállalkozik, magas bért vigyen haza.

Mondom mindezt úgy, hogy iszonyú mennyiségű adóbevallással volt már dolgom életemben, tehát látom a különböző munkakörök béreit.

A minimálbértől kezdve egészen az irigylésre méltóan magas fizetésekig mindenféle vegyes felhozatal létezik még szalagmunkások esetében is. Főleg ott, ahol még bónuszrendszer is van.

Nekem az a véleményem, hogy abba lehet hagyni ezt a gusztustalan veszekedést. :)

63-64: ő a gyakorin jól ismert gépkezelő troll, aki annyit se hajlandó elárulni, hogy milyen iparágban dolgozik, enyhen szólva hiteltelen, amit előad, ezért minden ütést megérdemel:)

65: az ilyen kérdésekre utazik trollocskánk, soha nem fogja elmondani, ugyanis nem létezik:) ez vmi szórakozó hülyegyerek vagy egy végtelenül frusztrált senki (nem azért, mert betanított munkás, még mielőtt vki megint a piedesztálról szólna)

Én nem nézlek le. Viszont szellemi kepeségeidet illetően egy természetes előítélete lehet az embernek...ezen ne sertődj meg.

Amúgy grat a fizetésedhez, 450 nettó egész jó már szerintem, szerencsés vagy!

Én nem irigykedek, valakinek ezt a munkát is csinálnia kell. Köszi!

Fontos a kereset is, mert sajnos pénzből élünk, de nálam pl. nem a legfontosabb.

8 óra a munkaidő + ebéd + utazás + esetleges túlórák. Nettó 1 millióért sem maradnék olyan munkahelyen, munkakörben, ahol szenvedek.

Alapvetően nem nézem le a gyári munkásokat, viszont az a véleményem, hogy küzdeniük kellene egy jobb munkáért.

Igen monoton munka a szalagmunka, kellemetlen körülmények között, jellemzően minimum 2 műszakban, tehát minimum kora hajnaltól vagy késő estig, de általában éjszaka is. Lássuk be, nagyobb a kétbites munkatársak aránya. Ami a legrosszabb az egészben, hogy az ember semmilyen képességét nem használhatja, fejlesztheti (jó, a monotóniatűrést igen). Nincs tanulási lehetőség.

Egy villanyszerelő is problémákat old meg (legalábbis szerintem anélkül nincs), mindig más a feladat és legalább valamelyest változnak a technológiák is. Egy fodrász mindig más adottságú vendégnek csinál más-más frizurákat. Más a vendégek hajszerkezete, habitusa (ez se mindegy a frizura kiválasztásánál), fejének alakja stb. Egy tanár, azon túl, hogy minden diák és osztály más és más, állandó eltérő problémákat kell megoldani, beleviheti a kreativitását az oktatásba. Ezt sorolhatnám napestig.

Szerintem senkinek sem kellene benne ragadnia a "betanított munkás" munkakörökbe, legyen az szalagmunkás, kasszás, árufeltöltő, irodai adminisztrátor, aki adatokat ellenőriz, visz fel (ez én is voltam, méghozzá szűk 3 évig).

Nem egészséges a léleknek, testnek és MINDENKI többre érdemes ennél.

Nem lenézem, de a fentieket gondolom.

Nettó 450. És? Aztán elveszíted a munkahelyedet, ne adj' Isten, egészségi gondod lesz, vagy a világgazdaság változik nagyot és veled mi lesz...? Akinek valami 'rendes' szakmája lesz 10 év tapasztalattal, ráadásul a képességeit és az agyát is rendszeresen használja, talpon marad. Aki szalagmunkás, kasszás, árufeltöltő volt? Hát, MAJD valamikor, valahogy talál más munkát. Ilyenre viszont a családomban van példa. 55 évesen egy tök kizsigerlő munkahelyen van és az évek legalább 30%-ában munkanélküli volt.....