Kezdőoldal » Tudományok » Természettudományok » Evolúció. Sokak kétségbe...

Evolúció. Sokak kétségbe vonják létjogosultságát, főleg vallási körökben. Többször olvasom, hogy miért nincsenek átmeneti fajok ember és majom közt?

Figyelt kérdés

Jól gondolkodom?

Voltak a majmok, talán csak egyetlen faj. Egy csoport valamilyen földrajzi területen elszigetelődtek, míg a többiek nem. Az elszigetelődést akár egy folyó is létrehozhatta.

Az elszigetelt oldal elkezdte járni az evolúció lépcsőit, míg a másik is. Az elszigetelt oldalból létrejött az ember, míg a másikból a majom fajok sokasága.



2018. ápr. 25. 22:16
❮❮ ... 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 ... ❯❯
 61/131 Pombe ***** válasza:

#59: " azt a három másikat nem láttam, de most elolvastam azokat is. Állításokat és hivatkozásokat látok minden irányból, de leginkább személyeskedést,"


Személyeskedést? Mi a taktikád? Nagy ívben tojsz az eddig általam beírtakra, és bambán újra és újra felteszed azokat a kérdéseket, amikre 100-szor válaszoltam már.


Direkt csinálod? Ha tényleg ilyen buta vagy, akkor érthető lenne a dolog, de mivel meggyőztél arról, hogy nincsenek hülyék, így beláthatod, hogy maximálisan megérdemled részemről a személyeskedést, mint ahogy Borhidi is.


Tehát!


Állításom az volt, hogy a szakemberek véleménye az ügyben nem képvisel ellentmondásokat a vitás ügyünkben, kizárólag csak a vallási elfogultságból adódik ellenhang, de azok mind bizonyíthatóan hazug források.


#59: "Ezek szerint az MTA tagja is bárki lehet és azt publukál amit akar."


Az MTA ragjai közé tartoznak fizikusok, csillagászok, geológusok stb. vagyis a tudományok minden területéről képviseltetnek tagok akik a szerzett vagy honosított tudományos fokozattal rendelkező személyek, és ezek is szimpla emberek, és lehetnek akár vallási fanatikusok is, és akikben ott buzog a hittérítés kényszerének tudata.


A tisztességes csillagász nem kontárkodik bele a botanikus véleményébe, és a tisztességes botanikus nem kontárkodik bele a genetikus stb. véleményébe.


A tisztességes vízszerelő nem kontárkodik bele a villanyszerelő szakmai értekezéseibe, még akkor se, ha világhírű vízszerelő, mert tudja, hogy hülye a villanyszereléshez. Ha belekontárkodik, és azt állítja, hogy a villanyszerelők szerint is az elektromos vezetékekben vízszerű folyadék áramlik, hiszen a villanyszerelői értekezések szerint is az áram folyik, akkor ne csodálkozzon azon, hogy a villanyszerelők felháborodnak, és jól lehülyézik, és szakmailag nullának fogják találni.


Megérdemli? Meg bizony! Szerinted nem érdemli meg?


Borhidi bizonyíthatóan hazudik! Tényekkel alátámaszthatóan hazudik. És ha te ezt nem látod, akkor te is hazudsz. Bujtor már az elején világosan rámutat, hogy valótlan állítás, amiket Borhidi összehamukázott a kambrium előtti leletnélküliségről. Ha Borhidi ezeket szemérmetlenül letagadta, akkor vagy hazudott, vagy szakmailag nulla, vagy mindkettő. Ez nem vitás kérdés.


[link]


Tehát ezekről állította Borhidi, hogy nem léteznek, amik pedig nagyon is léteznek. Ha valaki ezt nem látja be, és mismásol, és ki akar bújni a felelősségteljes beismerés elől, ahogy azt te teszed Borhidivel az élen, az a szememben semmi más, mint egy hazug ember. És ez csak Borhidi első "tévedése" a rengeteg más mellett.


Borhidi konzekvensen és dilettáns módon az evolúciót "fejlődéselméletnek" nevezi, amit egy szakember soha nem tenne, mert az evolúció csak magyarázza a fejlődést, de olyanról szó sincs, hogy a környezet nyomására az evolúció ne egyszerűsítene is akár, méghozzá nagyon sokszor. Borhidi szóhasználatában - ha megfigyeled -, ugyanaz a totálisan hibás retorika többször is megjelenik, mint nálad is, és az összes képzetlen evolúciót nem értő kreacionistánál is, hogy az evolúció véletlenszerűen dolgozik. Ez nem igaz, mert éppen hogy a szelekció révén nagyon is "céltudatos". Ezt mondtuk neked is itt többször is, hogy félreérted... Borhidit két szakember is figyelmezteti, hogy félreérti az evolúció működését, de a viszontválaszában erről tudomást se véve, habzó szájjal újra elkezdi a kreacionista retorikát a fejlődéselméletes marhaságairól. És Borhidi hülyeséggyártása ezzel korántsem lett kivesézve teljesértékűen...


Én három valódi szakértő véleményét idéztem, és akiknek teljesen összhangban van a véleménye, vagyis a jelzésemnek megfelelően nem egymással, hanem egy szakértelemmel nem bíró, vallási fanatikussal szálltak vitába.


Te ezt nem láttad be, hanem helyette sunyi módon azzal kerestél magadnak egérutat, hogy Borhidi véleményét kinevezted autentikusnak, csak azon az alapon, hogy ő is az MTA tagja.


Tehát! Tudtál mutatni a szakértői berkekben egymásnak ellentmondó téziseket a vitás kérdésünkben, amiben nincs befolyásoló tényezőként a vallás? Nem, nem tudtál mutatni!!! Az történt, amit állítottam? Igen.


Sunyiskodsz tehát? Igen. Hazudsz ebben? Igen. Akkor miért is ne hazudnál ilyen könnyedén a saját tapasztalataid bemutatása terén is (okos és buta ember ügy).


Nos, kedves barátom. Én veled a vitát befejeztem. Ha képes leszel objektíve szembenézni a valósággal, ha el tudod ismerni, hogy tévedtél, amikor el kellene ismerned, és ha sikerül levetkőznöd magadról a hazudozás kényszerét, akkor majd szóba állhatunk ismét. De addig nem!


Pááá... koma.

2018. máj. 1. 11:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 62/131 Pombe ***** válasza:

@mirőlszól


Na, ezt elfelejtettem arra, hogy szerinted nem létezik emberben buta meg okos, csak egyforma...


Saját tapasztalatról beszéltél, ugye?


Az Interneten van egy csomó olyan oldal, ahol logikai feladatgyűjtemény van, ami nem igényel semmiféle előképzettséget, csak ismerje a tag a háromszöget, meg a többi idomot, meg a számok jelentését.


Gyűjts ki 100 embert véletlenszerűen olyan embercsoportból, akik ilyesmi logikai teszteket nem szoktak csinálni, és végeztesd el velük ezeket a feladatokat.


Majd ha mindegyik egyforma eredményt gyárt le, akkor gyere vissza a hülyeségeiddel, meg az állítólagos saját tapasztalataiddal.


Én viszont arra tippelek, hogy igen sok lesz közöttük, akik egyenesen katasztrofális eredménnyel zárnak majd, és nagyon ritka lesz az olyan, aki mindegyik feladatot hibátlanul megoldja.


Amíg ezt a kísérletet nem hajtottad végre, addig neked az ügyben egész pontosan zéró saját tapasztalatod van.

2018. máj. 1. 12:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 63/131 anonim ***** válasza:

Emberes téma


Ebből gondoltam, hogy szerinted sem lehet megmondani, csak mindenki eldöntheti maga, hogy mikortól számít embernek:


"Tök mindegy, hogy minek nevezed a sorban lévő láncszemeket, a lényeg az, hogy tudod, hogy az a lánc része. Nem? Kit érdekel, hogy azt a láncszemet minek nevezné ez vagy az az ember szubjektíve? "


Kerestem a wikin az embert azelőtt is, de rendszertanilag csak olyanokat találtam, hogy elő-, ős-, -szabású, -szerű, -féle, mai, okos, bölcs, és nem találtam ebben a sorban olyat, ahol csak annyi áll, hogy ember. Van egy meghatározás az emberi fajra, miszerint minden Földön élő ember ebbe a fajba tartozik. Most ezzel mennyivel tudtam meg többet a szó jelentéséről? A Homo sapiensről is írnak: "társadalmi lény; a közösen végzett munka, a tagolt beszéd és gondolkodás jellemzi." Ugye te tudsz hozni bármilyen emberi tulajdonságot az élővilág egyéb területeiről, én meg tudok hozni az emberi fajból olyat, aki nem felel meg a fent leírtaknak. Akkor mitől ember? Attól, hogy "két kromoszóma valami módon összeolvadt"? Ez áll a wikin. Érted? "Valami módon." Azóta már lehet tudni milyen módon? Vagy abból fogjuk tudni mi az ember, hogy találtunk maradványokat amiket méregetünk és egyik következtetést gyártjuk a másikra ezekből? Nem a tények zavarnak, sőt biztos vagyok benne, hogy néha nagyon meg tudjuk közelíteni azt, hogy mi történhetett, de nem elég a rendelkezésünkre álló adat ahhoz, hogy ebből azt lehessen mondani, ezek vagyunk, így lettünk.

2018. máj. 1. 23:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 64/131 anonim ***** válasza:

Delfines téma


"Hiszen bemutattam összehasonlítva a két grafikont (emberét, delfinét). Nem nézted meg?"


De igen, és mikor láttam és nézegettem a delfineket, megint találtam egy cikket ami számodra talán hazugságokkal van tele, de én meg sajnos nem tudom ezt megítélni mert nem vagyok tengerbiológus, na ott is vizsgálták miért lett ekkora agya a delfineknek, és egymás után születtek erre elméletek, amik mind igazolhatóak voltak, és összefüggésben álltak a mért adatokkal, és valójában az, hogy mikor melyiket fogadod el, attól függ épp melyik állítással találod szembe magad. Tudom nem tudományos anyag, biztos ezért van tele olyan szavakkal, hogy "becsülték" viszonyították" közmegegyezés szerint" "valószínűleg"...


[link]


" Mi okozhatta ezt a hatalmas változást? Mivel az agy egy igen "költséges" szerv, így valószínűtlen, hogy anélkül fejlődött ilyen naggyá, hogy fontos funkciót látott volna el. A kutatók többsége szerint a gyors és összetett információfeldolgozás volt a megnövekedett agy feladata; ez a képesség sikeresebbé tette a delfineket kisebb agyú társaikhoz képest, így az ő utódaik terjedtek el a populációban.

Valószínűleg e közmegegyezés miatt keltett nagy feltűnést 2006-ban Paul Manger, a johannesburgi Witwatersrand Egyetem professzora. Manger elmélete szerint a delfinek agytömege nem azért nőtt meg jelentősen, hogy képesek legyenek a komplex gondolkodásra, hanem azért, hogy hőt termeljen. A kutató szerint körülbelül 30 millió éve lehűlt az óceán, így védekezniük kellett a veszélyes hőveszteség ellen. Mivel az agykéregben lévő idegsejtek igen sok hőt termelnek, ez a szerv alkalmas "fűtőtestként" működhetett."


Szóval mérték, és valóban volt ilyen összefüggés:


"Manger és munkatársai összehasonlították a világ különböző hőmérsékletű vizeiben élő delfinfajainak testükhöz viszonyított agyméreteit, és azt találták, hogy minél hidegebb vízben élnek, agyuk annál nagyobb, ez pedig elméletüket támogatja. "


De aztán azt mondták, hogy bár ez is igaz, de azért mégis inkább az lehetett, hogy a hidegebb vízben nehezebben lehetett kajához jutni. Azt meg összegzésként írták, hogy "elképzelhető" hogy mindenkinek igaza van.


Aztán meg lehet, hogy tényleg mindenkinek igaza van. Meg az sem baj, hogy feltételezések alapján kezd valaki vizsgálódni, de azért az már szerintem elég nagy baj, hogy feltételezésekre kezdünk el feltételezéseket gyártani, majd ezt a rendszert működtetni akarjuk az egész világra.

2018. máj. 2. 00:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 65/131 anonim ***** válasza:

Kinek van igaza téma


"Hogy miért? Pl. tegyünk nyers tésztát a sütőbe, és kezdjük sütni. Ott áll mondjuk 10 ember, akinek az a feladata, hogy mondja meg, hogy pontosan mikor következett be a már nem nyers tészta állapot, de még nem is a kellően sült tészta állapot.

10 ember 10 félét fog mondani, de ez nem azt jelenti, hogy mindenki számára ízletes sült tészta állapot ne lenne, és az se, hogy ne létezne egyszerre, azonos időben már nem is nyers, de nem is teljesen sült állapot. Remélem érted, hogy mire fel írom ezt. "


Tegyünk tésztát a sütőbe és süssük. A tíz ember előtte megkapta a tészta összetevőit, azok pontos mennyiségét és a tepsi méreteit. Előttük van a recept szerint készített nyers tészta (közvetlenül a sütés előtti állapot) és a már teljesen sült (elkészült) tészta. Meg kell mondaniuk, hogy szerintük mi a különbség, aztán összegzik ezeket. Ha pálcikát szúrsz bele a tészta ráragad/nem ragad rá, folyékony/szilárd, alacsonyabb/magasabb szintet ér el a tepsiben. A feladat pedig az, hogy egyetlen kísérletből (már sül a tészta) határozzák meg, pontosan mennyi idő múlva kell kivenni a tésztát ahhoz, hogy az ne legyen nyers, és ne is égjen oda. Nagyon okos emberekről van szó, de életükben nem láttak még tésztát sülni, ráadásul most sem látják, csak a mért adatokat vizsgálhatják, amik másodpercenként érkeznek a sütő hőmérsékletéről, a tészta színének változásáról, és a tészta magasságáról.


A 10 emberből 3 azt állítja, hogy a hőmérséklet döntő fontosságú ezért azt vizsgálják, 3 ember különböző időpontokban készült fényképekkel hasonlítja össze a tészta másodpercenként változó színét, 3 a magasságot vizsgálja a hőmérséklet, idő, és a színváltozás függvényében, 1 elkezdi feltalálni azt a pálcikát amivel a sütő kinyitása nélkül megszúrhatják a tésztát.


A vizsgálat elején a hőmérséklet emelkedik, aztán semmi különös, úgyhogy tovább nem vizsgálják, tanulmány készül, 5 nyelven publikálják. A fényképekből megállapítják, hogy a tészta színének idővel sötétednie kell, ez a kapott színminták eredményéből visszaigazolódni látszik , tanulmány, publikáció, díjosztás. A magasság egy ideig nem sokat változik, majd hirtelen emelkedik, ezt a hőmérsékletet vizsgáló szakemberek az ideális hőmérséklet állandó értékével hozzák összefüggésbe, amit az adatok összefüggéseit vizsgáló szakemberek visszaigazolnak, és hozzá teszik, hogy a színváltozást is ez okozhatja, majdnem mindenkit kitüntetnek és mind meghalnak, de jön utánuk ugyanennyi tanítvány, akik folytatják a kísérletet a közepénél.


Nagyjából így megy minden tovább, amikor előbb 1-2, majd 2-5 ember megállapítja, hogy egyéb jeleket is közvetít a sütő, ami miatt a többiek megkérdőjelezik ezek szakértelmét, és kétkedve fogadják a további eredményeiket. A sült tészta illata viszont egyre erősödik, mindenki fogja a jelet, egyikük megállapítja, hogy mivel a jel valóban létezik, a sütő valószínűleg tudatni akarja velünk, hogy létezik. Mások szerint a jel valóban létezik, összefüggésbe hozható a tészta állapotával, de a sütőnek semmi köze nem lehet hozzá. Ezek közül egyikük azt állítja, hogy a jel véletlenül érkezett, nem lehet köze a tészta állapotához, hiszen az előttük kitüntetett szakemberek egyike sem mérte, vizsgálta vagy tapasztalta ezt a jelet, pedig a vizsgálati körülmények nem változtak. Eközben a feltaláló szól, hogy elkészült a pálcika amivel megszúrhatják a tésztát, ami ellen többen tiltakozni kezdenek arra hivatkozva, hogy szerintük a sütő ezt nem akarhatja, soha nem is akarta, hiszen akkor már alapból bele lett volna építve egy ilyen eszköz. A többiek mind azonnal meg akarják szúrni a tésztát, de az eredmények kiértékelése sok időt vesz igénybe, és néhányan úgy gondolják, nem mindegy hol szúrják meg a tésztát, mivel láthatóan, egy elkészült tészta széle vastagabb és keményebb rétegű, mint a közepe, márpedig több szúrásra nincs idő. Az adatok sorra jönnek, a tészta illata betölti a házat, amikor végre középen megszúrják, és megállapítják, hogy a tészta megsült. Páran elkezdenek azon vitatkozni, hogy a tészta már régóta megsült, vagy pont most lett kész, de szerencsére még azelőtt kiveszik, hogy odaégne. Jól kitüntetik egymást, majd meghalnak.

A tanítványok emlékeznek rá, hogy valamikor volt valami kísérlet, vastag könyveket írtak róla a mesterek, be is mennek a konyhába, ott találnak egy tepsi sült tésztát és megeszik.


Így látom ezt Pompe.

2018. máj. 2. 00:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 66/131 anonim ***** válasza:

Okos, buta téma


"Azt írtad, hogy elismered, hogy az elképzelésedre nincs bizonyíték, majd azt mondtad, hogy saját tapasztalatod viszont van. "


Nem tudom hogy mondjam másképp azt, hogy akárhány olyan emberrel találkoztam akiket a tanárok reménytelennek tartottak, megértették azokat az anyagokat amiket addig nem voltak képesek elsajátítani.


A 100 emberes teszteléssel meg még mindig az a probléma, hogy írtam, hogy születéstől lehetne ezt vizsgálni, és nem véletlenszerűen összeválogatott embercsoportokból, hanem átlagos agyú emberekkel. Nem hiszem, hogy engedélyeznének nekem ilyen kísérletet.


"Na, ezt elfelejtettem arra, hogy szerinted nem létezik emberben buta meg okos, csak egyforma... "


Nem. Semmiképpen sem egyforma.

Születésünkkor sem egyforma az agyunk, de nincsenek akkora mértékű eltérések, amik miatt alapból kiemelkedőek lennénk. Még csak nem is egy állandó valamiről van szó, hanem folyamatosan változik. Nem csak amikor tanul, hanem állandóan. Állandóan hat rá a környezet, mindenhonnan gyűjt, tárol, szelektál. Amikortól "bekapcsol" onnantól kezdve már elkezd valami felé orientálódni, és ezt teszi azután is. Lesz egy ismert útja az ismeretek begyűjtésére, és a tanulásra is. Ezeket a legnehezebb később módosítani. Ezért lesz az, hogy valakinek az egyik terület megy majd jobban, valakinek a másik, és lesznek akiknek (ingerszegény környezet) semmi kedvük nem lesz közelebbről megismerni maguktól akármilyen területet is. Az igaz, hogy ezek mind a korai szakaszban fejleszthetőek a legegyszerűbben, de nem jelenti azt, hogy később már egyáltalán nem lehet.


Szóval ha te mondjuk kiemelkedően jó voltál a suliban bioszból, az inkább azért alakult így, mert már elég korán jobban érdeklődtél az élővilág iránt, miközben az osztálytársad meg gyorsabban számolt fejben mint te bármikor, mert 4 évesen már a kasszához bilincselték a szülei a helyi kisboltban. A festőművész barátnőd meg a mamája képeslapgyűjteményét nézegette sokat, és emiatt kezdett érdeklődni a rajzolás iránt. Persze jóval összetettebben működik ez, de a lényeg, hogy ami jobban érdekel, azzal többet foglalkozol, több gyakorlata lesz benne az agyadnak is, vagyis minden olyan terület is könnyebben fog menni ami hasonló logikai elvet követ. Igen, lesznek különbségek testvérek között is, mert képtelenség kétszer ugyanúgy nevelkedni, és az is igaz, hogy valakinél korábban mutatkoznak bizonyos képességre való hajlamok, mert valóban különbözőek vagyunk, és főleg amiatt mert különböző hatások érnek minket, de annyira nem tudunk különbözni agyi teljesítményben, hogy amit egyikünk képes megtanulni, azt a másikunk ne tudná sehogyse. Igen vannak olyanok, akik elsőnek fedeznek fel összefüggéseket. Ha ez azért lenne, mert ők a legokosabbak abban a pillanatban a világon, akkor senki sem tudná igazolni az állításaikat. És bár tényleg zseniálisak voltak, csak úgy válhattak azzá, hogy felhasználták az elődeik addigi megállapításait. Mert amúgy elég kicsi a kapacitásunk, az az igazság. :( Szóval amit az egyik begyűjtöget és összerak belőle valamit, abból tud tovább lépni a következő emberi agy. De sohasem az összes begyűjtögetett adatot dolgozza fel és rakja össze, hanem mindig az összerakott elemekből rakosgat össze új, vagy nagyobb elemeket. Általában mikor összegyűlik a megfelelő számú elem, valaki valamit összerak belőle. Néha véletlenül egyszerre ugyan azt, két teljesen különböző módon.


Nem is ez a lényeg, hanem hogy születés után, a tanulás során az emberek más-más utakat kapcsolnak össze az agyukban. Talán ez lenne a logika, de mindegy mi. Egy működő séma, ami bejáratódik. Abban az irányban fogsz tudni könnyebben boldogulni, amelyikhez jobban illeszkedik a bejáratott kis rendszered. Ezért vannak analitikus, vagy rendszerszemléletű gondolkodásmódok is. Valahol egyik, valahol másik előnyösebb. De ha olyan területre kerülsz ami abszolút nem illeszkedik hozzád, abban hátrányod lesz, ettől viszont egyáltalán nem leszel butább.


Fordítva viszont van, hogy nagyon összetett témákkal kell megküzdeni valahogy. Mint mondjuk a hogyan lettünk témakör. Ilyenkor hiába minden, mert nincs az az ember, aki a saját egyetlen agyával képes lenne ezt az egészet bedolgozni magába, mert ehhez már annyi sok kis elemből összerakott nagyobb és újabb és nagyobb elemet kellene beletenni, amennyit nem képes. Ilyenkor van az, hogy azt a számára elérhető logikus elméletet fogja választani, ami a legjobban illeszkedik az ő bejáratott agyi rendszeréhez. Így tudja befogadni, amit amúgy valójában nem képes, és ebből kimozdítani valakit elég nehéz. Nem azért mert nem akarja érteni (én sem azért értetlenkedek, és te sem azért nem értesz engem).


Az eredeti kérdés az evolúciót kétségbe vonó emberekre irányult, és ezek közül is a vallásos emberekre. A vallásos emberek egy része talán abban hisz, hogy ami van, az valaki által és okkal lett teremtve. Az evolúciós elmélettel ezt még nem lehet kétségbe vonni, sokan (a tudomány nevében) mégis megteszik. Nekem, személy szerint mindkettő rosszul esik, bár egyikhez sem értek, de kicsit sem. (Ezért néz ki úgy, mintha trollkodnék, pedig nem.) Azt is rossznak tartom, amikor mindenáron bele akarják erőltetni a vallásos nézetet az eddigi felfedezésekbe, meg azt is, mikor számadatokkal akarják megcáfolni Isten létezését. Igaziból mindegyik ugyanúgy egy hitrendszerre épül, mert a berögzült pályáinkra fogjuk illeszteni a kapott információkat, és mindenkinek az lesz a leglogikusabb, ami a legkényelmesebben illeszkedik oda. A vallás jobb esetben felépít egy téves mesevilágot, rosszabb esetben hátráltatja a fejlődést. Ha a tudományra építenek ideológiát, az nem hátráltatni fogja a fejlődést, hanem berekeszteni. Jó esetben. Ezért szóltam hozzá ehhez a kérdéshez azt hiszem. És bocs Pompe, hogy közben kicsit megkínoztalak.

2018. máj. 2. 00:10
Hasznos számodra ez a válasz?
 67/131 Pombe ***** válasza:

Jó...


Teszek néhány óvatos próbát... mert érdekesek, amiket írtál, és nem bírom megállni.. ígéretem ellenére.


#63: "ahol csak annyi áll, hogy ember."


Nem értelek. [link]


Genus: Homo (ember) ; [link] Genus: Homo.. ; és...


Mellesleg az ember elnevezés erősen érzelmi alapú, mint a majom elnevezés is. Az utóbbira nem is fogsz találni példát a rendszertanban, hogy majom nem, vagy nemzettség.


Hogy megértsd az általam emlegetett szubjektivitást, ugorjunk 1 millió évet képzeletben, feltételezve, hogy az ember tovább evolválódik, és még sokkal okosabb lesz.


1 millió év múlva az akkori mai emberből kialakult ember is embernek fogja nevezni magát, de ne lepődj meg azon, ha a mai formánkat az akkori plebsz csak emberkezdeménynek fogja tartani, vagy egyenesen csak értelmesebb csupasz majomnak... :)


Az 1 millió évvel későbbi kreacionizmus pedig azt az igét fogja hirdetni, hogy az akkori forma ember teremtődött Isten képmására, és a mi kiásott csontvázaink csak angolkóros tüneteket mutatnak (ha egyáltalán tényleg embernek nevezhetőek vagyunk), mint ahogy azt ma is sokan ráképzelik pl. a Neandervölgyi fosszíliákra, azt sugallva, hogy azok is valójában ugyanolyan emberek voltak mint mi most. Persze probléma lesz a régi festmények, képek... et cetera, de valahogy majd kivágják magukat, nincs kétségem efelől. :D


Talán így jobban megérted a sült tésztás hasonlatomat is.

2018. máj. 2. 15:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 68/131 Pombe ***** válasza:

#63: "két kromoszóma valami módon összeolvadt"? Ez áll a wikin. Érted? "Valami módon."


Nagyon jól ismertek a kromoszóma mutációk, és mindenfélére van példánk. Sőt! Komplett genom duplikációra is akár magában a jelenben... Mindenféle kromoszómaszám csökkenésre és növekvésre is, és kromoszómaszakaszok cseréjére, duplikációjára...et cetera... is. Számos jól nyomon követhető példánk van, akár fúzióra is.


[link]


De konkrét példánk van kromoszóma mutációra ez ember esetén is:


[link]


Itt PBlazso megjegyzőre hívnám fel a figyelmet: "Nemcsak fúzió, hanem - szintén nagyon ritkán -, a fenotípust hasonlóképpen nem érintő számfeletti kromoszóma is képződhet... stb.


Bár ő mondja, hogy ezek az esetek ritkák, de nem félreérteni! Az egész populációban ritka, de amint látható, evolúciós értelemben kellően gyakori. Vagyis az evolúció mindig próbálkozik minden időpillanatban egy új dolog kísérletével, ami ha beválik, gyorsan terjedésnek indul.


Az ajánlott Deák Péter blog ezen oldalán már nem elérhető Barry Starr cikke , ezért segítek: [link]


(itt az van leírva, hogy a kromoszóma mutáció ellenére megmarad a szaporodóképesség is, mert...stb)

2018. máj. 2. 15:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 69/131 Pombe ***** válasza:

Delfines téma


#64: "De igen, és mikor láttam és nézegettem a delfineket, megint találtam egy cikket ami számodra talán hazugságokkal van tele, de én meg sajnos nem tudom ezt megítélni mert nem vagyok tengerbiológus"


Igen, ismerem a dolgot...Nos, itt tényleg biológusról van szó, de ettől még szvsz. teljesen értékelhetetlen az állítása.


Ismered a Nobel betegséget? - [link]


Idézve: "Néhány Nobel-díjas tudós egyenesen áltudományos tanok terjesztéséhez adta a nevét."


De nem igaz, hogy ez csak a Nobel díjasokat sújtja. Bárki olyat is, akinek olyan az egoja, hogy ha nem látja a nevét eleget az újságokban... :D


[link]


Idézve Paul Manger elméletéről - "Mint akkoriban már említettem, ez az elmélet kvázi figyelmen kívül hagy minden eddigi ismeretanyagot a cetek intelligenciájáról"


De az origós cikked is írja: "Állításait számos kísérlet eredménye cáfolja. Ezek a delfinek magas szintű memóriáját, komplex gondolkodási képességeiket bizonyították."


Tehát Manger egyszerűen a homokba dugja a fejét, és hisztisen tudomást se vesz arról, hogy azok az állatok bizonyíthatóan nagyon értelmesek.


Pl. asszem ő írja azt a butaságot is, hogy a delfinek valójában nagyon ostobák, mert számosan döglenek meg a halászok hálóiban, amikor a hálóban hemzsegő kis halakra vetik magukat, és már rég tudhatnák, hogy az rettentően veszélyes dolog.


Ezzel az erővel azt is írhatta volna, hogy az ember is rém ostoba, hiszen egy csomóan a vulkánok mellé települtek, és senki se akar elmenni, mert nem képesek felfogni, hogy a korábbi kitörések ott emberek százait-ezreit ölték meg. A cigiző ember is ostoba, mert... A delfinek nagyon jól tudhatják, hogy veszélyes a háló, de egyszerűen nem tudnak ellenállni a csábításnak, mint az az ember se, aki bármilyen veszélyt felvállal az aranyért... :D


Manger kb. olyasmit csinál, mintha egy repülőgépen utazva írná le, hogy miért nem képesek a levegőnél nehezebb tárgyak sohasem repülni. :D


Manger az elvét a delfin túl gazdag támasztósejt (gliasejt - az idegsejteken kívül részt vevő sejtek) mennyiségére építve fejti ki, azt feltételezve zsigerből, hogy a gliasejtek nem vesznek részt az intelligencia gazdagításában.


Csakhogy ez sem igaz, méghozzá messzemenően nem:


[link]


Idézve: "Az úgynevezett gliasejtjeik azonban teljes mértékben emberiek lettek."


És bizony ezektől az egerek mérhetően okosodtak.

2018. máj. 2. 15:53
Hasznos számodra ez a válasz?
 70/131 Pombe ***** válasza:

Okos, buta téma


#66: "Nem tudom hogy mondjam másképp azt, hogy akárhány olyan emberrel találkoztam akiket a tanárok reménytelennek tartottak, megértették azokat az anyagokat amiket addig nem voltak képesek elsajátítani."


Nem tudom hogy mondjam meg neked újra, hogy milyen nagy ívben tojok a véleményedre, mivel 4 évig én is voltam tanár, és az én tapasztalataim erről teljesen mások, és szerintem mindenki másé is.


Tudom, hogy megint nekiálltál kiszopni az ujjadból sosemvolt dolgokat, mivel soha életemben nem találkoztam olyan tanárral, aki kegyetlenül, de érzelemmentesen, harag nélkül megbélyegezné "hivatalosan" is egyes diákjait azzal, hogy te sosem fogsz erre, vagy arra jutni, mert butának tartalak, és ne is tanulj otthon, mert felesleges a te agyaddal. Én is csak magamban állapítottam meg ezt vagy azt. Olyan volt, hogy mint az aggódó szülő próbáltam fenyegetni, hogy ha nem tanulsz, akkor.... Ezt nyilván egyes embereknek többször mondtam.


Egyszer mondtam egy diákomra, hogy hülye, amikor már 10-dszerre se volt képes felfogni szegény, de iszonyúan elszégyeltem magam, és hebegve elnézést kértem tőle, és mentegetődzni kezdtem (pedig szegény tényleg földhülye volt, és az is maradt, amíg még bennmaradt a...)


De pl. sohasem vesztettem el a reményt. Soha nem fogadtam el teljes értékű valóságként, hogy az a diák buta. Mindent, de mindent megtettem, hogy megértse a dolgot, akármit is képzeltem be magamnak róla, de mint említettem, sajna, többnyire a jóslatom bevált, és minden más tanártársam prognózisa is többnyire bejött az ilyen ügyekben.


Tehát újra mondom, hogy te is felfogd! Mindezek tükrében a sosemvolt történeteddel jó alaposan kitörölheted a... :D


Felsőfokú tanulmányom során kb. 100-an indultunk, végül csak 18-an maradtunk, és azok közül is csak 8-an mentünk haza végül elégedetten. Ott is pontosan tudtam, hogy ki fog mellőlem kibukni - ott spec kellemes meglepetést senki sem okozott. Azután a második... hagyjuk inkább. Még a KRESZ hihetetlenül egyszerű elméleti tanagyagán is rengetegen buknak el.


#66: "Nem is ez a lényeg, hanem hogy születés után, a tanulás során az emberek más-más utakat kapcsolnak össze az agyukban."


A logikai készség ettől független, és általános érvényű, és nagyon meghatározó mérce főleg olyan embereknél, akik a logikai tesztek elvégzését semennyire se gyakorolták. Ott van a leírt tesztem. Még az őserdei bennszülöttet is gyorsan ki lehet rá oktatni. A hosszú mellébeszélésedből nem kérek, hanem a teszteredményeket mutasd fel.


Ugyanebben a formában gyerekszintű logikai tesztek is léteznek, vagyis akár 6-7 évesnek szóló tesztek. Ugyanaz lesz az eredmény, hogy lesznek bőven katasztrofális eredmények, és nagyon nagyon ritka a hibátlanság.


Ott vannak általában a világban az intelligenciatesztek eredményei. Mindegyik eredménye konkrétan és végérvényesen cáfolja az összes mellébeszélésedet.


Tehát! Leszögezve. Semmi de semmi konkrétumot nem tudsz felmutatni az állításodra. A tények szöges ellentét mutatják annak, amit képviselsz.


A tésztás példámat meg nem értetted meg. Fuss neki újra.

2018. máj. 2. 16:35
Hasznos számodra ez a válasz?
❮❮ ... 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 ... ❯❯

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!