Milyen módjai képzelhetőek el a fénysebességnél gyorsabban történő utazásnak a fizikában?

@60: az megvan amúgy, hogy Einstein SOHA nem kapott Nobel-díjat a relativitáselméletért? Egyikért sem... Csak szólok :) (Igen, kapott Nobel-díjat, de tökmásért. Fényelektromos jelenség... )

Majd ha lesz időm, válaszolok részletesen is erre az elképesztő zagyvaságra, amit itt összehordtál újra, de addig is ismételten kérnélek, ne próbáld laposkúszásban elsunnyogni a hozzád intézett kérdéseket. Félsz talán valamitől? Hiszen mindent tudsz, ezekre igazán nem lehet nehéz válaszolnod. Csak a fontosabbakat emelném ki, felmerülésük szerint időrendben:

1, mit is jelent az, hogy a tachionok hármassebessége c feletti. Mit mond ez neked a négyessebességükről? Milyen lesz a négyessebességük abszolútértéke?

2, Miért van szükség a speciális relativitás elméletben található metrikus tenzor átalakítására, az ált relben található alakjára?

3, Helyezzünk el két ingát valahol távol minden galaxistól a térben. Legyen "A" inga és "B" inga". A "B" ingát kezdjük el gyorsítani fénysebesség közeli sebességre. Amikor eléri mondjuk a fénysebesség 99%-át, álljunk le a gyorsítással, mozogjanak egyenes vonalban és egyenletesen egymáshoz képest. Szerinted akkor a "B" ingára nagyobb gravitáció hat? És miért is? Vagy ugyanakkora? Az "A" ingán csücsülő megfigyelő hogy fogja látni, melyik inga ketyeg gyorsabban? Hát a "B" ingán lévő? És ha utána találkoznak az ingák, melyik számára telt el több idő? Mondjuk abban az esetben, ha az "A" ingát visszük a "B"-hez, majd abban, ha a " B"-t az "A"-hoz?

Szóval kérlek, csöpögtess a tudásodból, mert a végén még azt hisszük, hogy direkt kerülöd ki a kérdéseket...

@62: boldog ember vagy akkor. Én sajnos értem, de bár ne érteném. Az agysejtjeim tömeges öngyilkosságot követtek el miatta...

A lényeg az a gondolatmenetében, hogy a fénysebesség, mint abszolút határ, az olyan határ, hogy minden részecskére más lehet. Ha egy részecske 500ezer km/s-el megy, akkor lehet neki 550ezer km/sec a határ. Egy másiknak meg 200 millió. Szóval ez egy rugalmas határ ám...

@60: komolyan, ez olyan szintű tömény baromság, hogy nem is lehet mit írni rá. A ~300ezer km/sec MINDEN egyes részecskére határ. A valós tömeggel rendelkező, közönséges részecskékre, a tardionokra felső határ. A tachionokra pedig alsó határ.

A fénysebességet azért nem tudja a közönséges anyag elérni, mert egyre több és több és több energia kell, ahogy közelítünk hozzá, és a fénysebességre gyorsításhoz végtelen energia kellene. A tachionoknál fordítva van. Ők _mindig_ a fénysebességnél gyorsabban mennének, és a fénysebességre _lassításhoz_ kellene végtelen sok energia. Ugyanis ahogy felülről közelítik a fénysebességet, azaz ahogy egyre lassabban mennek, úgy lesz egyre nagyobb és nagyobb és nagyobb az energiájuk. De ez a határsebesség nekik is ~300ezer km/s. Csak nekik ez alsó határ. És NINCS felső határ. Nem létezik semmiféle relativitáselmélet v2.0 ahol majd 3c, vagy 30c lesz a határsebesség. Nem is fog létezni. Ezt valószínűleg most sikerült kitalálnod. Ekkora baromságot.. Elképesztő.

Áruld már el, hogy honnan szeded ezt a végtelen önbizalmat - a nagy semmire...?

Tudod, eddig úgy gondoltam, hogy nagyjából, legalább nagyvonalakban képben vagy, csak össze vannak keveredve a fejedben a dolgok. De most már látom, hogy a legvadabb marhaságokat is képes vagy szégyentelenül, hatalmas arccal tálalni. Valószínűleg egy alap ismeretterjesztő könyv nem sok, annyi megértéséig sem jutottál el soha. De tényleg nem értem, mire akkor ez a hatalmas mellény...

Ja igen, a #61-ben összeszedett kérdésekre továbbra is várjuk a választ! Csak hajrá, keményen, hisz zseni vagy!

Na akkor egyszer és utoljára a korlát amivel bármilyen részecske haladhat a gravitációs hullámok terjedési sebessége. Az, hogy a fény is ezzel a sebességgel terjed ez véletlen. Tehát a saját idő definicója. Amit most taunak fogok jelölni, míg az inerciarendszerben mért időt t-nek. Ekkor:

dTau=dt*gyök(1-v^2/c^2)

tau=integrál(dtau)=integrál(dt*gyök(1-v^2/c^2)

Ahol c a grav hullámok terjedési sebessége.

HA normál anyagról beszélünk akkor v<c és egy pozitív szám lesz a gyök alatt. Ekkor ez a jelenséget hívjuk időlatációnak.

Ha tachionokról beszélünk, akkor az a mennyiség kisebb mint 0. Tehát a gyök alatt egy negatív szám lesz, tehát a sajátidő képzetes. Hogy ennek mi a fizikai tartalma. Semmi. Nem azért semmi mert te a józan észre fogva elveted. Azért semmi mert nincs kísérlet ami igazolja. Tehát nem falszifikálható az állítás, de azt se tudjuk kijelenteni ,hogy nem ez.

Ha ezt nem fogadod el, hát istenem, hülyén fogsz meghalni. Én ennyit tudtam tenni érted.

@60

"Az áltrelből nem következik az hogy a fénysebesség minden létező részecskének a maximális sebessége. Csak az ISMERT részecskékre igaz!"

Elméleteket ismert részecskékre szokás gyártani, kis bugyuta barátom. Ismeretlenekre, még fel nem fedezettekre nem, ahogy mesebeli sárkányokra és egyszarvúakra sem, tehát ez nem érv semmire. Az ált rel meg nem tilt vagy enged semmit. Az csak úgy van, és valaki vagy érti, vagy nem érti. Az ált relben a téridő adott pontjában a vákuumbeli fénysebesség lehet nagyobb a spec relbeli, c-nek jelölt fénysebességnél (lásd pl. forgó rendszerek), de tömeggel rendelkező test ugyanúgy nem lépheti ezt át, ahogy a spec relben sem. Ha tudod, hogy mi fán teremnek a téridőnek az időszerű, térszerű és fényszerű tartományai, akkor ezt fel tudod fogni. Ha nem, akkor lapozz vissza a bevezető fejezetekhez.

A többihez nem igazán tudok hozzászólni. Pongyolán fogalmazott mondatok egymás után hányva, mindenféle értelem, konkrét tartalom nélkül, direkt olyan homályos stílusban, amellyel te mint közlő a bennfentesség és autentikusság látszatát akarod kelteni. Egy ezoterikus fórumon ez lehet, hogy szokás, de itt nem. És valóban, már pusztán az a tény, hogy nem vagy tisztában azzal, hogy Einstein miért kapta a Nobel-díjat, arra utal, hogy halvány gőzöd sincs a témakörről.

Úgyhogy részemről ennyi. Úgy nem lehet focizni, hogy te mindig kézzel akarsz a labdához érni. Az egy másik sport.

@67: "Ha tudod, hogy mi fán teremnek a téridőnek az időszerű, térszerű és fényszerű tartományai, akkor ezt fel tudod fogni."

Ezzel már vagy kétszer-háromszor próbálkoztam nála, eredménytelenül, szóval, ha szemernyi kétséged is lenne, biztosíthatlak: nem tudja. Fogalma sincs róla. De azért az egyetemi tankönyv írója nem érti az áltrelt, mert ő jobban tudja. Totál készen van az ürge...

A Mojjo nevű felhasználó #27-es bejegyzésére:

● EZT írtad — idézem: „A fénysebességhez közelítve a Földi megfigyelő azt tapasztalja, hogy a rakétán utazó társának egyre furcsábban jár az órája.” — idézet vége.

Csak kérdezem 1. (avagy: Már hogy a fekete bánatba’ 1.)

Áruld már el, légy szíves: hogy a banális fekete bánatba’ vó’na képes A FÖLDI MEGFIGYELŐ (sic!), „megtapasztalni” (méghozzá KORREKT MÓDON megtapasztalni!) a RAKÉTÁN UTAZÓ társának — méghozzá egy relativisztikus sebességgel (mondjuk 0.75 c-vel) haladó űrhajón utazó társának — fedélzeti kronométere egyre furcsább „járását”, ha az a nyamvadt űrhajó...

a) nyilvánvalóan NEM a földi megfigyelő inerciarendszerében mozog, mivelhogy (nem számítva a gyorsítási szakaszt) relativisztikus sebességgel távolodik tőle…); továbbá

b) még csak nem is egyenes vonalú egyenletes mozgással halad — merthogy egy háromdimenziós terű, és mindenféle gravitációs hatásoktól hemzsegő univerzumban lévő (spirál-)galaxisban MÉG A FÉNY IS csak ritkán halad az axióma szerinti „egyenes vonalú egyenletes mozgással”, nemhogy egy sub-light speed (fénysebesség alatti, de már azt megközelítő) relativisztikus sebességű űrhajó…

(Csak kérdezem…)

● EZT IS írtad — idézem: „Az űrhajós persze úgy látja, teljesen normálisan telik az idő, jól jár az órája. Viszont számára a távolságok rövidülni látszanak. Ami 5 fényév volt, 1 fényév lesz, majd 1 fényóra, 1 fényperc, vagy akár 1 méter.” — idézet vége.

Csak kérdezem 2. (avagy: Már hogy a fekete bánatba’ 2.)

Már hogy a fekete bánatba’ „rövidülnének” (kontraktálódnának) egy relativisztikus sebességgel haladó űrhajóban ülő asztronauta számára a saját űrhajója által megtett távolságok?!...

(Csak kérdezem…)

Mojjo értelmezése szerint (de csakis szerinte, illetve a hozzá hasonló — MÉG A FORMÁLIS LOGIKA képességét is nélkülöző — baldóverek szerint…) tehát: egy, a Naprendszertől 5 fényév távolságban lévő csillagról EBBEN A PILLANATBAN kiinduló foton SEM 5 év alatt, hanem bizony MÁR A MÁSDOPERC TÖRTRÉSZE ALATT ide fog érkezni?! (Merthogy nem sub-light sebességgel, hanem fénysebességgel halad.) És semmi más okán nem fogja ezt tenni, pusztán csak azért, mert a csillag és a Naprendszer között lévő 5 fényév TÁVOLSÁG a csillagról kiindult foton SEBESSÉGE által „kontraktálódik”!...

Gyönyörű!

(Na, ne tessen mán röhögtetnyi!…) :)) :)) :))

A kérdésedre a válasz. Az űrhajó egy példa és nem egy valóságos objektum, csupán egy modell. Ha ez az űrhajó mondjuk jobb esetben 0,75c- vel megy akkor a speciális relativitás elméletben használ Lorentz-transzformációkat felhasználva számolhatjuk ki az űrhajó sajátidejét, ami gyakorlatilag az űrhajós óráján mért idő. Ehhez nem kell az ő inerciarendszerében lennem, szín tiszta matematika. Pontosan ugyanaz a helyzet, hogy ahhoz hogy meg tudjam mondani, hogy a vonaton utazó utasnak mennyit mutat az órája.vagy mennyivel megy a vonat nem kell az ő rendszerében lennem. A speciális relativitás elmélet pont erről szól, hogy hogyan teremtünk kapcsolatot különböző sebességű inerciarendszerek között.

Ha gyorsulás van, ebbe bele tartozik a gravitációs erőtér. Mivel, az ekvivalencia-elv szerint a kettő megfeleltethető egymásnak.Ott jócskán bonyolultabb a helyzet ilyenkor jön be az ált. rel. Az előbbi példával ellentétben, ami tárgyalható a spec relen belül. Itt is létezik, olyan matematikai aparátus, hogy megmutatható a földi "nyugvó" inerciarendszerből az űrhajó sajátideje. Ezt itt nem tárgyalnám.

A második kérdésre a válasz tessék elolvasni a hosszkontrakcióról szóló részt a Taylor-Wheeler könyvből.

a foton mivel fénysebességgel halad, ezért a saját ideje nulla. tehát igen az ő rendszeréből nézve ő rögtön itt van bármilyen messze is van. Számunka mint földön nyugvó megfigyelő 5fényév távolságról 5év alatt ér ide. Lehet, hogy ez neked ellentmond a formális logikának. A lehető legtisztább formál logikai nyelv a matek. És valahol már fentebb leírtam a sajátidő kiszámításához szükséges képletet. Kérlek helyettesítsd be a v helyére a c értéket. És megfogod, kapni hogy a fény sajátideje nulla. Bár ennél a lépésnél van csalás, de belátható, hogy ez nem fog az eredményen változtatni, mivel a helyes megfejtés szerint is a sajátidő aszimptotikusan tart nullahoz.