Milyen módjai képzelhetőek el a fénysebességnél gyorsabban történő utazásnak a fizikában?

És megvan hogy ki vitte vissza az időt! Az Isten! Hiszen a Biblia azt állitja hogy ő teremtette a világot. De pont most deritettem ki hogy nem Ő teremtette, csak visszavitte az időt!

Nem fantasztikus?

@21-22: Hát igen... Fantasztikus zagyvaságok :D És most van az a pillanat, hogy nem tudom, szórakozol-e, vagy komolyan gondolod. Mindenesetre annyi igaz az egészből, hogy egy fénysebességnél gyorsabban haladó akármi az időben visszafelé haladna. De, ahogy azt már írtam, egy ilyen hipotetikus valaminek képzetes tömegének kellene, hogy legyen.

- Te, Józsi, képzeld, lefogytam 70i kilóra! Fél órával ezelőttre nálad leszek!

Szóval vannak vele gondok. Ugyanis a képzetes tömeg aligha jelent fizikailag _bármit_ is. Az, hogy valami matematikailag lehetséges, egyáltalán nem azt jelenti, hogy valóban létezik is. Ez tipikusan az a helyzet. Nekünk meg egész biztosan nem lesz soha képzetes tömegünk, tehát így nem utazunk időben vissza sehova...

Mert nem érti a relativitás elméletét. Ha értené akkor nem jönne ki az hogy negatív idő .

Mivel a fénysebességi korlát maximális terjedési sebességet jelent ezért dilettantizmus tovább gondolni hiszen a maximális az pont azt jelenti hogy maximális .

Ha van egy poharad azt nem tudod a maximálisnál tovább tölteni vízzel és nem is fogsz elgondolkozni azon hogy mi lenne ha tovább töltenéd és jól meginnád .

Olyanon vitatkoztok ami a relativitás elmélet definíciójából nem is merülhetne fel.

Visszafele járó óra még a mesebeli képzetes tömeggel sem lesz legfeljebb a képzeletedben mert az időszámlálás nem a tömegből következik hanem a mozgásból ,nem véletlen nem létezik belső mozgás nélküli óramű hiszen minden óra elmozdulásokat számol és ír ki a lapjára. Legyen az egy inga vagy egy quartz kristályban futó elektromos hullám mozgása.

Ha úgy gondolod hogy a tömeg gravitációja mint óralassulást tovább gondolod és akkora gravitációt adsz meg hogy már visszafelé járjon az óra akkor megint csak az van hogy nem értetted meg a relativitás elméletét hiszen abból is az következik hogy bármekkora végtelen nagy gravitációs erőt is megadhatsz az óralassulás 0 nál megáll hiszen az órád továbbra is a kis mozgó alkatrészeit számolgatja márpedig azok az állás állapotától nem tudnak jobban megállni .

Ezt nem értitek meg hogy a negatív előtag az azt kéne hogy jelentse létezik az asztalra lerakott pohárnál egy még mozdulatlanabb állapot vagy az üres pohárnál üresebb pohár talán így megértitek.

@24: az egész eszmefuttatásod ott bukik meg, hogy a specrel NEM mondja azt, hogy a fénysebesség lenne a maximális sebesség - ez egy gyakori félreértés/félreértelmezés. Mondjuk aki ennek a félreértésnek bedől, lehetőleg ne dilettánsozzon le másokat, de mindegy. A lényeg az, hogy a fénysebesség nem olyan, mint a teli pohár :)

Valós tömeggel rendelkező testek csak fénysebességnél lassabban mehetnek. A tömeg nélküliek csak fénysebességgel. És ha van bármi értelme a fogalomnak, képzetes tömeggel rendelkezők csak fénysebességnél gyorsabban. (Vö: időszerű, fényszerű és térszerű világvonalak a Minkowski térben.) Na, ezt mondja a specrel.

Olvasnivaló:

[link]

@26: Makinyul, akkor még egyszer: idődilatáció/hosszkontrakció. Van annak egy groteszk bája, hogy minket küldenél vissza az iskolapadba, miközben nemhogy fogalmad sincs ezekről a jelenségekről, de utána sem néztél, hiába írtam már egyszer neked. De ezek szerint olyasmiről sem hallottál még, mint az iker-paradoxon.

Mondjuk viszonylag új dolgokról van szó, mindössze a speciális relativitáselmélet 1905-ös megszületése óta, azaz bő 111 éve tudunk róluk, lehet ezért nem hallottál még róluk.

De akkor egy gyors magyarázat: adott egy megfigyelő itt a Földön, és egy másik megfigyelő egy űrhajóban, ami kilövésre vár itt a Földön. Az űrhajó indulása előtt szinkronizálják az órájukat, megnézik, mindkettő ugyanúgy jár. Az űrhajó elindul, egyre gyorsabb és gyorsabb sebességgel távolodik a Földtől. A fénysebességhez közelítve a Földi megfigyelő azt tapasztalja, hogy a rakétán utazó társának egyre furcsábban jár az órája. Eleinte másfél percenként ugrik egy percet a percmutató, majd két percenként, tíz percenként, óránként, évenként, évtizedenként - egyre lassabban, ahogy közeledik a fénysebességhez.

Ez az idődilatáció. Minél gyorsabban utazunk, minél közelebb a fénysebességhez, annál lassabban telik számunkra az idő egy külső megfigyelőhöz képest. Ha elég gyorsan megyünk, az, ami a külső megfigyelőnek majdnem 5 év, az nekünk egy másodperc. Vagy még kevesebb. Ez a nyitja annak, amin itt értetlenkedsz.

Az űrhajós persze úgy látja, teljesen normálisan telik az idő, jól jár az órája. Viszont számára a távolságok rövidülni látszanak. Ami 5 fényév volt, 1 fényév lesz, majd 1 fényóra, 1 fényperc, vagy akár 1 méter.

Ja igen, ikerparadoxon: egy ikerpár egyik tagja elindul egy fénysebességhez közelítő sebességű űrhajón, míg a másik a Földön marad. Amikor elindult, mindketten 30 évesek voltak. Az űrhajós iker tesz pár kört, majd visszatér a Földre, szerinte egy év múlva, 31 évesen. Találkozik az ikerpárjával, és azt látja, hogy ő közben 90 éves aggastyán lett.

Erről sem hallottál még? Ez is az idődilatáció következménye. (Meg az antiháromszög-egyenlőtlenségé a Minkowski-térben.)

Talán így már érthető számodra is, miért utazható körbe a belátható univerzum _számunkra_ 1 nap, vagy 1 perc, vagy akár 1 másodperc alatt.

Efféle utazásra lehetne elképzelni még a többdimenziós (abszolút vagy multiplex dimenziós) tereket akár eltérő saját, akár szimmetrikus időrendszerekkel, inverz időkkel is. Ha esetleg egy ilyen univerzumban élünk, akkor a hagyományos (eddig ismert) fizika nem feltétlenül áll utunkba. Persze ha és ha és ha... Egyelőre leginkább hahaha, talán egyszer majd jobb esetben húha, rosszabb esetben meg hűha, de mégis: Ezt előre itt és most biztosra ki tudja?!? ;)

Tréfát félretéve vannak bizonyos jelek, melyek alapján egyesek azt sejtik, hogy multi-dimenzionális az univerzum, illetve egyes dimenziók között lehetnek olyan áthallások, mint pl. a sötét anyag. De az is lehet, hogy valami egészen másról van szó, a tudomány ezen részét vizsgáló szakterület pedig rossz nyomon jár.

A hagyományos tér mellett én teleportációt tudnék leginkább elképzelni: Szubatomi szintig lebontva, minden részecske valamennyi paraméterét gondosan eltárolva és letömörítve egy közönséges rádióadóval kisugározni az ürgét, majd a célhelyen a rendelkezésre álló anyagokból a megfelelő hibahatáron belőli pontossággal összeszerelni.

Ha mondjuk valaki 100 fényévet utazik így, akkor a felbontási, betömörítési idő, plusz a kitömörítési, illetve helyreállítási idő a száz esztendőhöz képest szinte elhanyagolható. Emiatt felfogható úgy is a dolog, hogy az illető valamivel fénysebesség alatti átlagsebességgel utazott. Időugrása 100 év, hiszen addig a világ számára megfagyott. Ha az ürgencset visszaküldik, valamivel több, mint 200 évet utazott, miközben egy napot sem öregedett. Ennek nincs köze a rel.-hez, de azért érdekes az időutazás ezen módjába belegondolni... :)

Többfajta teleportáció létezik. A leírt nyilván a scifiben látott csillagkaputól igencsak távol áll...

Ott ha jól értettem, a fizikai anyagot alakították át valamiféle mikroszingularitásban sérülés nélkül továbbítható formába, majd az ellen oldalon pedig vissza.

Annál inkább, mert egy irányú utazásnál a helyreállításhoz szükséges anyagkészlet hamar elfogyna.

Ha esetleg később felfedezünk fény feletti sebességű kommunikációs lehetőséget, ez a 100 éves utazás is lerövidíthető lenne. Emlékeztek, itt-ott cikkeztek mindenféle "alagsori fizikáról" és hasonlókról, ahol állítólag fény feletti adatátvitelt, kvantumklónozást, miegymást próbáltak eredményesen csinálni. Persze ezek gyenge lábon álló dolgok, közel a scifihez. Azért a Holdon már járt az ember, Verne idejében pedig ezzel is akadtak még megoldatlan technikai problémák. Mégis összejött a dolog. Nem úgy és nem akkor, de összejött... Ami engem illet, optimista vagyok.

Még jó hogy sehol nem állítottam a specrel mit mond ki és mit nem .Én az áltrelről beszélek ahol a fénysebesség az anyag telipohara és ezt használjuk ez a valóság ez működik . Te nem tudom miféle képzetes tömegről álmodozol persze hülyeségeket ki lehet találni de attól még az nem igaz.

A valóság az áltrel szerint működik ahol minden mozgásnak van min max intervalluma , a fény terjedése lett kikiáltva az anyag max értékének vagyis ez a teli pohár kár ezt túltárgyalni hisz minden képlettel ez a törvény szerint számolsz és kapsz idő dilatációt vagy hossz kontrit.

@29: egyrészt a fénysebesség határsebesség jellegét NEM az általános relativitáselmélet fekteti le, hanem a speciális relativitáselmélet. Ezzel szoros összefüggésben a fénysebességhez közeli sebességeknél fellépő idődilatációt és hosszkontrakciót sem az áltrel taglalja, hanem a specrel.

Másrészt, talán meglepő, de egy határnak általában két oldala van. A fénysebességnek, mint határsebességnek is. Alaposan átolvastad a linket, amit adtam? Adok még szívesen:

[link]

Ahelyett, hogy égeted magad, utánanézhettél volna önállóan is a témának, a kulcsszavakat megadtam.