Hogyan bizonyították/bizonyítható, hogy a fénysebességnél semmilyen anyag/energia/bármilyen mozgó entitás nem lehet gyorsabb?

Egész pontosan a (relativisztikus) tömeg végtelenre nő a fénysebesség elérésekor, ez a Lorentz-formulából következik: hu.wikipedia.org/wiki/Relativisztikus_tömeg#Lorentz-féle formula. Newton II. törvénye szerint a test további gyorsításához végtelennél nagyobb erő szükséges.

Az elmélet alapszinten ennyi. Nem nulla nyugalmi tömegű testre ez szerintem a dolgot ki is pipálta. Aztán hogy milyen kivételek, kerülőutak keresésével próbálkoztak már, az külön kérdés. A fénysebességnél gyorsabban terjedő fizikai hatás vagy információ elképzeléseivel ma a teoretikusok egymásra licitálnak, a kozmológusok tudtommal már találtak megmagyarázásra szoruló jelenségeket, a kvantumösszefonódás ezek közé tartozik.

Nemrég volt ugyanez a kérdés, ott sok értelmes dolgot leírtak:

http://www.gyakorikerdesek.hu/tudomanyok__egyeb-kerdesek__66..

Tényleg nem tiltja semmi. Tessék megnézni a relativitáselmélet axiómáit:

1; Az inerciarendszerek ekvivalensek.

2; A fény sebessége minden inerciarendszerben ugyanannyi.

(Ehhez még az áltrel tesz hozzá, de azzal most nem foglalkozunk.) Ellenben levezethető, hogy ha két test üzenetet vált, és legalább az egyik a fényénél nagyobb sebességgel küldi vissza az üzenetet, akkor az megelőzheti annak az üzenetnek a kibocsátását, amire válaszul küldték, azaz az okozat megelőzi az okot. Ez viszont logikailag okozna problémákat, ami csak úgy oldható fel, hogy a fénysebességet nem lehet átlépni, illetve a fénynél gyorsabban haladó entitásokat nem tudjuk észlelni fénynél lassabb eszközökkel.

Ezt a kérdést átlagban havonta egyszer felteszik ezen a fórumon.

A relativitáselélet csak a nyugalmi tömeggel rendelkező testeknek tiltja azt, hogy elérjék a fénysebességet. Azt nem, hogy létezzenek olyan részecskék, amelyek keletkezésükkor is már a fénynél gyorsabban mozognak. Ekkor azonban ezek a részecskék felülről nem érhetik el a fénysebességet, vagyis nem lassulhatnak le c-re.

A lényeg, hogy a fénynél kisebb sebességgel mozgó, nyugalmi tömeggel rendelkező testek időszerű világvonalakon, a fotonok pedig értelemszerűen fényszerű világvonalakon mozognak. Ha léteznének fénysebességnél gyorsabban haladó részecskék, akkor ők pedig térszerű világvonalakon mozognának. A három kategória között nincs átjárás. Ez a képletekből is látszik, de az, hogy ezek a képletek jók, azaz a relativitáselmélet használható, azt kizárólag a tapasztalat dönti el, és a tapasztalat az elméletet még nem cáfolta.

"Na ez az : ha létezNÉnek. De nem léteznek. És nem is fognak, mert az eléggé valószerűtlen, hogy egyszercsak hip-hop felfedeznek egy újabb részecskét, és az pont a fénysebességnél gyorsabb lesz."

Ezt mi sosem tudhatjuk. A tudomány lényege, hogy mindig olyasmit fedezünk föl, amiről korábban sejtelmünk sem volt. Régebben az is szentségtörésnek számított volna, hogy a fénysebesség felső korlátja minden folyamat sebességének, ma meg alapvetés. Nem is beszélve a kvantumfizikáról, egyszerre több résen átmenő részecskékről, meg egyebek.